A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

KURUCZ Katalin: Árpád-kori településnyomok Nyíregyháza határában

A jellegzetes Árpád-kori leletanyag a város déli határából az utóbbi években megismert lelőhelyek sorába tartozik. A korábbi évekhez képest látványosan szaporodó lelőhelyek a Nyíregyházát délről határoló területre vonatkozóan sok, addig ismeretlen, hiteles régészeti információt hoztak a felszínre. A 90-es években, eredetileg az M3-as autópálya nyomvonalának kijelölt szakaszán, NyíregyházaRozsrétszőlő nevű határrészében, az M3 autópálya 25. számú lelőhelyén tártuk fel hasonló telep részletét.

2 A szintén 12-13. századi kerámiával datálható telepen több ház és kemence, ez utóbbiak között inkább a többszörös (három, illetve öt sütőfelülettel rendelkező) külső bokorkemencék kerültek elő (1. kép 1/1). A Hirsch Kft. csarnoka helyének feltárása óta az Ipari park további terjeszkedése folytán újabb Árpád-kori falu részletei (1. kép 1/2) kerültek elő a közelmúltban.

3 A néhány hónapja elvégzett mentő ásatás során egy tucatnyi Árpád-kori ház kemencével, gödrök és külső kemencék, valamint egy árok több, összefüggő részlete került elő, amely nagy valószínűséggel a falu kerítő árka lehetett. A feltárt településrészletek - - NyíregyházaRozsrétszőlő, M3 25. lelőhely, az Ipari park területén megmentett lelőhelyek —jól illeszkednek abba a sorba, ami a simái és orosi határ közötti későbbi Rozsteleke helyét jelöli. Elhelyezkedésüket tekintve, a déli városhatár mentén nyugatról keletre haladva az autópálya egykori nyomvonalán az első a Nyíregyháza-Rozsrétszőlőben ásott telep (1. kép 1/1), ezt követi kelet felé az Ipari park területén a közelmúltban feltárt falu részlete (1. kép 1/2) és az utolsó, a nyugati szélen elhelyezkedő, itt bemutatott Hirsch-csarnok helyén megásott falurészlet (1. kép 1/3). A tatárjárás során elpusztult települések pontosan felfüzhetőek a későbbi, déli irányból Nyíregyházára tartó út vonalára ( 1. kép 2). Az 1471-ből származó, Nyíregyháza keleti és déli határát rögzítő határjárás részletesen felsorolja a Nagykálló és Rozsrét között található pusztákat (NYÁRÁDY 1972, 75; NÉMETH 1987, 33). A helynevekből ismert 15. századi puszták közül azok Árpád-kori előzményei eddig csak Simán (Nyíregyháza-Felsősima) kerültek elő (NÉMETH 1987, 25). A mai Rozsréthez tartozó határrészen feltárt Árpádkori teleprészletek jó esélyt adnak a város egykori déli határa korai történetének megismeréséhez, az egykori Rozs falu hiteles dokumentálásához. Éppen ezek a szondázó ásatások igazolják, hogy az először a 15. század közepén feltűnő prédiumok az Árpád-korban lakott települések, melyek — okleveles adatok híján — az írott történelemben csak pusztulásuk után válnak ismertté.

4 IRODALOM FRISNYÁK 1985 Frisnyák S.: Történeti földrajz (A Szatmár-Beregi síkság, a Rétköz, a Nyírség és a Zempléni-hegység 18-19. századi földrajza.) Nyíregyháza 1985. NÉMETH 1987 Németh P. : Nyíregyháza a középkorban. In: Nyíregyháza története. Szerk.: Cservenyák L. - Mező A. Nyíregyháza 1987, 9-28. NYÁRÁDI 1972 Nyárádi M.: Sorozatos tévedések Nyíregyháza 1471. évi határvonalbeli helynevei körül. SzSzSz 7 (1972:3) 75-81. 2 Nyíregyháza-Rozsrétszőlő, M3 25. számú lelőhely. JAM RégAd. 3 Nyíregyháza-Ipari park, Tantál Kft. csarnoka. JAM RégAd. 4 Köszönöm Németh Péter (JAM) értékes lektori segítségét.