A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)
GALLINA Zsolt – MOLNÁR István: Az intenzív állattartás feltételezett nyomai egy Árpád-kori településen
volt, amely mögött sövénykerítést készítettek, és az állatok védelmére szolgált (KOVALOVSZKI 1975, 207-210, 2. kép). Néprajzi párhuzamokból is ismert az ilyen kör alakú disznókarám, tövisbokor fallal (GYÖRFFY 1941, 143-144; SZABÓ 1975a, 84-86). A lelőhelyünkön lévő körárok (30.) betöltésében is voltak kövek, hasonlóan a Tatabánya-Dózsakertben előkerült árokhoz. Ezt Vékony Gábor a karám belsejébe emelt földfalra képzeli el (VÉKONY 1980,29). Ez alapján feltehetően mi is karámként rekonstruálhatjuk a körárkot. Emellett szól az is, hogy közvetlenül mellette kerültek elő olyan árkok, amelyeket egyértelműen karámként rekonstruálhatunk. Állattartó funkcióra utal az is, hogy az 5. és 12. építmény közvetlen közelében helyezkedett el, amelyet földólnak határoztunk meg a fentiekben (2. kép 2). ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmányban közölt épületekkel újra sikerült bizonyítani a földólak késő Árpád-kori meglétét, illetve elterjedését. Ezt az épülettípust ebből a korszakból eddig igen kevés számban ismertük. Ebben az esetben a gazdasági melléképületek a lakóházak közelében helyezkedtek el. E rendszerre utal a fent ismertetett körárok és a házak közelében levő több, négyszögletes karám, ami megerősíti fenti állításunkat (2. kép 1-2). 12 IRODALOM BENCZE 1999 Bencze Z.: Beszámoló a Rákospalota-Újmajor területén 1995-1997 között folytatott régészeti feltárások középkori eredményeiről. — Bericht über die mittelalterlichen Ergebnisse der archäologischen Ausgrabungen, durchgeführt 1995-1997, auf dem Gebiet Rákospalota-Újmajor. In: Bencze Z. - Gyulai F. - Sabján T. - Takács M.: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója. Szerk.: Schwarcz E. - Hanny E. Monumenta Historica Budapestinensia 10, Budapest 1999, 9-72. BICZO 1984 Biczó P.: Leletmentések Árpád-kori településeken. — Rettungsgrabungen in Siedlungen aus den Arpádenzeit. Cumania 8 (1984) 159-208. BÓNA 1973 Bónal.: VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. — Awarische Siedlungen aus dem 7. Jahrhundert und ein ungarisches Dorf aus der Arpádenzeit (11.-13. Jh.) in Dunaújváros. Fontes ArchHung. Budapest 1973. CATALOGUS I —III Catalogus fontium históriáé Hungaricae. I—III. torn. Szerk.: Gombos F. A. Budapest 1937. K. CSILLÉRY 1970 K. Csilléry K. : A magyar kúpos kunyhó. NéprÉrt 42 (1970) 31^43. K. CSILLÉRY 1982 K. Csilléry K.: A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. — Anfänge der ungarischen volkstümlichen Wohnkultur. Budapest 1982. DÁM 1972 Dám L.: A hajdúböszörményi szőlők népi építészete. Debrecen 1972. DÁM 1993 Dám L. : Földbe mélyített lakóépítmények az Alföld népi építészetében. — Im Boden versenkte Wohngebäude in der Ungarischen Tiefebene. JAME 33-35 (1993) 133-153. DÁM 1995 Dám L.: A magyar paraszti állattartás építményei. — Die Gebäude der ungarischen bäuerlichen Tierhaltung. Ház és ember 10 (1995) 39-68. EBNER 1929 Ebner S.: Néhány adat az alföldi földházhoz és földólhoz. NÉ 21 (1929) 1-4. FODOR 1989 Fodor I.: Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez. — Anmerkungen zur Entwicklungsgeschichte des ungarischen Wohnhauses im Mittelalter. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. Szerk.: Cseri M. - Balassa M. I. - Viga Gy. Miskolc-Szentendre 1989,21^15. GYÖRFFY 1941 Györffy I.: Állattartás. In: Györffy I. - Viski K.: A magyarság néprajza 2. Tárgyi néprajz. Budapest 1941, 143-144. HABOVSTIAK 1985 Habovstiak, A.: Stredoveková dedina Slovensku. — Das mittelalterliche Dorf in der Slowakei. Bratislava 1985. HABOVSTIAK 1989 Habovstiak, A.: Régészeti adatok a középkori népi építészet tanulmányozásához Szlovákiából. — Archäologische Beiträge zu Studien des Volksbauwesens während des Mittelalters in der Slowakei. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. Szerk.: Cseri M. - Balassa M. I. - Viga Gy. Miskolc-Szentendre 1989, 7-20. 12 Érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy az általunk feltárt Ordacsehi-Bugaszeg lelőhelyen a fentiekben említett, hasonló korú, földbe mélyített ólak a lakóházaktól elkülönítve helyezkedtek el. Ez az Amler-bányában feltárt teleptől eltérő településszerkezetre, talán a kétbeltelkes települési formára utal (NAGYf-GALLINA-MOLNÁR-SKRIBA 2001, 187-220). A dolgozatot Takács Miklós (MTA RI) lektorálta, munkáját, hasznos tanácsait köszönjük.
