A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

GALLINA Zsolt – MOLNÁR István: Az intenzív állattartás feltételezett nyomai egy Árpád-kori településen

lés az előkerült kis számú leletanyag alapján a késő épületeket, valamint egy körárkot szeretnénk megArpád-korra (12-13. század) keltezhető (5. kép). E vizsgálni, amelyek összefüggésbe hozhatók az álrövid tanulmányban a lelőhelyen előkerült azon lattartással.

4 OBJEKTUMLEIRAS 4. épület: átm.: 570*360 cm (20,5 m

2

). ÉK-DNy-i hossztengelyü, szabálytalan, lekerekített sarkú, ÉK felé szélesedő trapezoid alaprajzú volt. DNy-i sarka kiugrott, itt lehetett a bejárat, amely 120 cm széles volt, és a feltáráskor 140 cm-re nyúlt ki az épület síkjából. A K-i részén lévő cölöplyuk (m.: 6 cm) feltehetően a bejárattal lehetett összefüggésben. A két periódusú járószint sárgásszürke, vastag volt. A házban kemencét vagy tüzelőhelyre utaló jelet nem észleltünk. Az épület közepén egy ovális (m.: 20 cm), a DNy-i fal közepénél egy (m. : 10 cm), DK-i falán kívül, a K-i sarok közelében egy ovális (m.: 12 cm), a DK-i falon belül, középen egy kerek cölöplyuk helyezkedett el (3. kép 1 ). Leletanyag: nagy mennyiségű Árpád-kori, kézi korongon készült, vörös-fekete kerámiatöredék; különböző bográcsperemek, erősen kihajló és megvastagodó peremtöredékek, őrlőkő, apró vastárgyak, nagy mennyiségű állatcsont (5. kép). 5. épület: átm.: 530*370 cm (20,6 m

2

) (bejárattal: 640 cm hosszú). Eredetileg téglalap alaprajzú volt, D-i sarka elpusztult. Az épület aljának nagy részén 2-3 cm vastag, sárgásszürke, kemény, lejárt járószintet dokumentáltunk. Az épület É-i sarkában levő, égett falú, kerekded, a falból kiugró mélyedés (átm.: 44-53 cm) gödörtüzhely lehetett. A DK-i nyúlványtól Ny-ra egy hosszanti, faszenes, égett betöltésü mélyedés húzódott. Az ÉNy-i falon belül, középen egy (m.: 25 cm), a DNy-i falon kívül újabb (m.: 15 cm), az ÉK-i negyedben további 2 cölöplyuk (5-10 cm) került elő. A DK-i sarokból egy keskeny nyúlvány ágazott ki (3. kép 2). Leletanyag: nagy mennyiségű Árpád-kori kerámiatöredék; erősen kihajló, síkozott fazékperem, alig kihajló, síkozott, duzzadt és enyhén befelé hajló bográcsperem, vaskés, őrlőkő és paticsdarabok, olvadék, réti mészkő, nagy mennyiségű állatcsont (5. kép). 12. épület: átm.: 420*260 cm (12,3 m

2

). Lekerekített sarkú, téglalap alaprajzú. Az épület szinte teljes alján érzékelhető volt egy vékony, szürkéssárga, agyagos járószint. Az ÉNy-i sarokban helyezkedett el az 1 m hosszú, 80-90 cm széles bejárat, amely erőteljesen lejtett, intenziven lejárt, meneteles kialakítású volt. Az itt kibontott két cölöplyuk (m: 24-27 cm) a bejárati gádorhoz tartozott. A bejárat É-i végéből K felé, derékszögben, egy 100-110 cm hosszú, 70-80 cm széles nyúlvány ágazott le. A DNy-i sarokban, egy félig kiugró (m.: 23 cm) cölöplyukat bontottunk ki. Az ÉÉK-i rövid oldal közepén egy (m.: 30 cm), valamint a DDNy-i fal közepén egy cölöpnyom (m.: 40 cm) az ágasfákat jelölte ki. A DDNy-i oldalon további egy kisebb és egy nagyobb cölöplyuk (m.: 10 cm) helyezkedett el az ágasfa cölöplyuka mellett (4. kép 1 ). Leletanyag: kevés, jellegtelen Árpád-kori fazéktöredék, kevés állatcsont. 30. körárok: belső átm.: 6,8*7,2 m, külső átm.: 8,2*9,2 m, m.: 24 cm. Kissé ovális alaprajzú. Bejárata a DD K-i oldalán volt, itt az árok végei kiszélesedtek. Fala befelé rézsüs, alja egyenetlen, erősen lejárt, egyfajta járószintet alkotott, D-i fele kevésbé lejárt. K-i részében hosszúkás mélyedések, ÉNy-i falánál kisebb kiugrás helyezkedett el. É-i és D-i részén az árok lépcsős kialakítású volt. Az árok Ny-i felén két kisebb mélyedés került elő, amelyekben vörösre égett falat, hamut, tüzelés- és koromnyomokat figyeltünk meg (2. kép 1). Leletanyag: közepes mennyiségű Árpád-kori bográcsperem és fazéktöredék, kevés állatcsont, réti mészkő (5. kép). AZ EPÜLETEK SZERKEZETI ELEMEI Az építmények gödrét a földbe mélyítették. Azonban a lelőhely részleges elpusztítása, illetve a gépi földmunka miatt az eredeti mélységet nem sikerült megfigyelnünk. így az építmények mérhető mélységéből nem vonhatunk le következtetéseket. A lelőhelyen előkerült teljesen feltárt építmények nagysága 2,4^4,4x3,4-6,4 m között mozgott. Ez alapján alapterületük 8,2-22,6 m

2 közé esett, egy kivételével (6.) 11 m

2 felettiek voltak. Az Amler-bányában az átlagosnál jóval nagyobb alapterületű épületek is napvilágra kerültek. Különösen érvényes ez a 4., 5. objektumra (20 m

2 felett) (3. kép 1-2). Öt épületben nem volt kemence, illetve tartós tüzelőberendezés (1., 4., 5., 12., 14.). A 4., 12. és a 14. objektumban semmilyen tüzelőberendezés 4 A leletanyag túlnyomó része restaurálatlan, és egyelőre távoli remény a végleges restaurálás. A teljes anyagközlés így — reményeink szerint — későbbi tanulmány tárgya lesz. Az épületek leletanyagának és időrendjének részletes elemzése várhatóan „Epületek és szerkezeti elemeik egy késő Árpád-kori településen (Kiskunfélegyháza-Amler-bánya, Déli összekötő híd) " címmel jelenik meg.