A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

POLGÁR Szabolcs: A „Bajos Geográfus” néhány Kelet-Európára vonatkozó ország- és népnevéről

A Descriptio leírása más rekonstrukcióra is lehetőséget ad. Ez elsősorban a különböző országok, törzsi területek lokalizációjától függ. A biztosan vagy nagy valószínűséggel azonosítható nevek esetében könnyebb a földrajzi helyzet meghatározása. A fentebb idézett nevek közül Lowmiaiíski ide sorolta a Ruzzi, Vngare és a Caziri neveket (LOWMIANSKI 1958=1986, 178). A Ruzzi a Descriptio azonosítható nevei közé tartozik, a ruszokat jelöli (KARAMZIN 1818, 22, 44. j. már így; előtte Le Buat a roxolánokkal azonosította a nevet: Le Buat, G.: Histoire ancienne des peuples d'Europe. Paris 1772, XI, 45, idézi: HORÁK-TRÁVNÍCEK 1956,4). A Ruzzi alak a ruszok nevének egyik változata, és főleg ófelnémet nyelvű forrásokban fordul elő (a -zz- kettős mássalhangzó nem íráshiba). Nazarenko szerint egy ősszl. *Rusb forma került át az ófelnémetbe, és nem egy óskand. *(h)röpR. Amiből az is következik, hogy a ruszoknak a lakóhelye nem északon volt, hanem Kelet-Európa déli részén, valószínűleg a Dnyeper középső folyásánál (NAZARENKO 1980, 54-56; NAZARENKO 1993,41-42). A Kijeven keresztül vezető kelet-nyugati útvonal bizonyítéka éppen a ruszok (Ruzzi) említése, akiknek a lakóhelyét többnyire a Dnyeper középső folyásához teszik (pl. NAZARENKO 1993, 42, 48. j.). Továbbá a Descriptioban említett 9. századi ruszokat azonosítják a Povest' Vremennyh Let (=PVL) által említett poljánokkal, akikről azt tudjuk meg, hogy Kijev környékén laktak (pl.GORSKU 1997, 278). Ezzel szemben a lengyel Zakrzewski a Ruzzi nevet a Novgorod környéki ruszokkal azonosította (Zakrzewski, S.: Opis grodów i terytoryów z pólnocznej strony Dunaju czyli tz. Geograf Bawarski. Archiwum Naukowe T. 9. Zeszty 1. Lwów 1917, idézi: HORÁK-TRAVNÍCEK 1956, 7). A ruszok Kijev környéki lokalizálása ellen két ellenérv is felhozható: 1. szlávok nem csak a Dny eper-vidéken éltek a 9. században, egy ősszl. *Rusb névalakot a Novgorod környéki szlávok is közvetíthették; 2. a Descriptio politikai-hatalmi viszonyokat tükröz, „országokat" ír le. Kelet-Európában a 9. században (főleg a század második felében) a Kazár Kaganátus mellett a magyarok és a ruszok képviseltek jelentősebb erőt. Ez pontosan tükröződik is a Descriptioban. Ha a ruszokat északra, Novgorod környékére helyezzük, az említett útvonal már másképpen (is) rekonstruálható. Melyik lokalizálás a valószínűbb? Ennek eldöntéséhez tisztázni kell, hogy mikor került be a Ruzzi név a leírásba, és azt összevetni a Kijevre vonatkozó híradásokkal. Mikor kerülhetett be a Descriptioba a Ruzzi név? Egyrészt a Descriptiova vonatkozó (elsősorban a második részre) általános megállapítások adnak kiindulópontot. A kézirat keletkezésének időpontjára részben paleográfiai, részben tartalmi szempontok alapján lehet következtetni. Egyes vélemények szerint a forrásban szereplő adatok 9. századi eredetűek, de a kézirat ennél későbbi (pl. W. Fritze korábbi álláspontja szerint a kézirat paleográfiai sajátosságai a 10. század közepére utalnak; FRITZE 1952=1982, 111; 11. század: pl. HORÁK-TRÁVNÍCEK 1956, 63). A másik álláspont szerint a kézirat a 9. századból származik. B. Bischoff a kéziratot tartalmazó Clm. 560 jelzetű kódex paleográfiai elemzése alapján a kézirat keletkezését a 9. század első felétől a 900-ig terjedő időszakra tette, a megírás helyét pedig a Bodensee melletti Reichenau kolostorához kapcsolta (Bischoff, B.: Die südostdeutschen Schreibschulen und Bibliotheken in der Karolingerzeit. I. Wiesbaden 1960, idézi: FRITZE 1961=1982, 127-128; NOVY 1968, 132-133; VESZPRÉMY 1996, 154-155; NAZARENKO 1993, 7). R. Novy szerint a Descriptio lejegyzése ugyanattól a kéztől származik, aki azt a Boethius-művet is másolta, amely közvetlenül a Descriptio előtt található a Clm 560-ban. A Descriptio kézirata még 850 előtt belekerült a Clm 560 jelű kódex „B" részébe. A Clm 560 B (más néven: Reginbertinus 2) már 821-ben szerepelt a reichenaui Augia Dives kolostor könyvtárának nyilvántartásában. Ez lehet a terminus ad quem: Novy ez alapján a forrás keletkezését a 811 és 821 közötti évekre tette (NOVY 1968, 136-139). A. Nazarenko szerint a Descriptio és a Boethius-értekezés másolata nem ugyanannak a másolónak a munkája. A Descriptio írásképéből ez kimutatható. Ezért fel lehet tételezni, hogy a Descriptio nem egyidőben keletkezett azzal a munkával, amely a kódexben előtte van. Nazarenko a 850 utáni évekre tette a Descriptio lejegyzésének az idejét (NAZARENKO 1993, 8). A tartalmi elemzés is különböző keltezéseket eredményezett. Ez könnyen belátható, ha egy-egy népnevet kiemelve a felsorolásból, önmagában vizsgálunk. A morvák említése alapján L. Havlík 817 körüli időpontot állapított meg (HAVLÍK 1959, 282 skk.). A bolgárok említésével kapcsolatban V. Gjuzelev arra a következtetésre jutott, hogy a leírás alapján feltételezhető bolgár-frank határ Nagy Károly és Krum kán idejében még nem létezett. A közös határ csak 829-830 után alakult ki, ekkor a morvákkal is határosak lettek a bolgárok (GJUZE-