A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

VÁLYI Katalin: Késő avar kori temetőrészlet Szeged-Kiskundorozsma-Hármashatáron

HASZNALA TI ESZKÖZÖK Vaskés fátokban Leggyakoribb lelet a dorozsmai sírokban a vaskés. A két gyereksír és az erősen sérült, tehát hiányos leletanyagú sírok kivételével valamennyi felnőtt sírban megtalálható. A négy férfisír közül kettőben a „szokásos helyen" — azaz jobb oldalon, a derék vagy a csípő magasságában feküdt — tehát szabá­lyosan, az öv jobb oldalán helyezkedett el (2., 8. sír). A 7. női sírban is megfelelt a kés helyzete az általános szokásnak, vagyis itt pedig a halott bal oldalára került a munkaeszközként sírba helyezett kés. A másik két férfisírban (3., 4. sír) azonban a férfiaknál ritkábban előforduló módon szintén a bal oldalra került. Mivel mindkét esetben a comb külső oldalán, tehát kézfej mellett feküdtek, valószínűen nem fordítva felcsatolt övről (fordított másvilág­kép) tanúskodnak, hanem ez a két férfi balkezes le­hetett. 24 A 4. sírban famaradványt őrzött meg a korrózió a vaskés felületén. Elképzelhető, hogy fa­tokban helyezték a halott keze ügyébe. Tüzifogó A temetőrészlet legizgalmasabb tárgya a 4. férfisír­ban előkerült vasfogó. Ezt az eszközt népvándor­lás kori sírokban egyaránt megtaláljuk egyéb ko­vácsszerszámok és ötvöseszközök társaságában is. A hosszabb példányokat általában kovácsmesterek használták, 25 bár néha a kovácseszközök között is találunk rövidebbeket. 26 Kisebb fogókat azonban ötvösök sírjaiból is ismerünk. 27 Csőrszerüen meg­nyújtott szájával és kis méretével a dorozsmai fogó talán a dunacsébi szerszámra hasonlít a legin­kább. 28 Kis mérete miatt valószínűen ötvösesz­köznek tarthatjuk, az azonban semmiképpen sem kétséges, hogy a sírban nyugvó férfi valamilyen fémműves mester volt. Orsógomb A késeken kívül a női sírok közül egyedül a 7. sír­ban volt munkaeszköz, a jobb kézfej alatt egy or­sógomb feküdt. A szürkésfekete színű, finoman iszapolt anyagú, kettőskúpos alakú eszközt sűrűn bekarcolt, vízszintes vonalakkal díszítették. Késő avar kori temetőinkben mind a forma, mind a dí­szítés gyakorinak mondható. 29 Ékszerek Fülbevalók. A temetőrészletben 3 sírból van ada­tunk valamilyen fülbevaló létére. Közülük a 2. sír­ban a koponya felszedésekor alatta a föld elszíne­ződése jelezte csupán egykori meglétét, maga az ékszer már elenyészett. A 6. sírban egy egyszerű, bronzhuzalból készített, kisebb méretű karika és egy ugyanilyen, de egy sárga üveggyöngy függő­vel is díszített fülbevaló került elő, az egyik a ko­ponya alatt, a másik a bal mellkason. A 7. sírban a koponya jobb oldalán és a bal alsó bordánál is egy-egy nagyobb méretű, kör alakú karikájú függő feküdt, mindkettő sugarasan elhelyezett, 2-3 db fe­kete üveggyönggyel lehetett díszítve. Az utóbbiak közül azonban csak egy-egy fekete gyöngyfüggő maradt épen, melyeket alul 2-2 borda között hurko­sán visszahajlított drót függesztőre fűztek. A gyön­gyök a 6. sírénál nagyobb méretűek. Mindegyik fülbevalótípus széles körben elterjedt és kedvelt 24 Tomka Péter kimerítően elemezte a kések helyzetét az avar kori sírokban (TOMKA 1972, 66-72), a dorozsmai késeket az ő megállapításainak megfelelően vizsgáltam. 25 Mezőbánd, X. sír: 45 cm hosszú, más kovácsszerszámok társaságában (KOVÁCS 1913, 16. kép 14), Kölked-Feketekapu, 80. sír: 2fogó, egyik 44,5 cm hosszú, a másik hiányos, de kb. ugyanolyan hosszú lehetett (KISS2001,1. 26, 332-333, II. 25. kép 9). 26 Az imént említett hosszú fogó mellett Mezőbándon egy kb. feleakkora, tehát 20 cm körüli vasfogó is előkerült (KOVÁCS 1913, 22.).). Csongrád-Kenderföldek 2. gepida sírjába egy 24, S cm hosszú, az A sírba pedig egy 26 cm hosszú hasonló fogót he­lyeztek a mester mellé, más kovácsszerszámokkal együtt (BÓNA 1993, 65. rajz 1, 5, 235). 27 A kunszentmártoni 1. sírban ötvöseszközök és préselőminták társaságában került elő egy hasonló fogó feje (CSALLÁNY 1933, 11, V. t. 30), Jutás 166. sírjában pedig egy 27 cm hosszú, hasonló fogó aranyműves eszközökkel együtt kísérte el egykori használóját a túlvilágra (RHÉ-FETTICH1931, 32, IV. t. 13). Rákóczifalván egy közép avar kori sírból ugyancsak hasonló kis­méretű vasfogó került elő ötvösfelszerelés tárgyaival együtt (SELMECZI-MADARAS1980, 146, 148-49, VU. t. 10). 28 Szórvány a késő avar kori temető területéről, h.: 20,4 cm (BUNARDZIC 1985, Kat. 476). 29 Pl. Kundomb (SALAMON-CS. SEBESTYÉN 1995, 54), Makkoserdő (SALAMON 1995, 160), Fehértó-A (MADARAS 1995, 76).

Next

/
Oldalképek
Tartalom