A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

BENDE Lívia: Avar temető Örménykúton

AVAR TEMETŐ ÖRMÉNYKÚTON BENDE Lívia Az MTA Régészeti Intézete örménykúti ásatásainak keretében 1982-84-ben Kovács László és — a munkába a második évtől bekapcsolódó — Garam Éva összesen 31 késő avar kori sírt tárt fel a 7/11. topográfiai számmal jelölt lelőhelyen, Örménykút község (Békés megye) belterületén. Az ásatásra a hidroglóbusz udvarán, illetve közte és a kultúrház között elterülő szabad területen került sor, ebből az irányból, tehát K felől sikerült a temetőt lehatárolni (l.kép 1-2).

1 Az ásatás előzményeként, 1980-ban, a hidroglóbusz felállításakor 25 m-es körben készített védőföldelés nyomvonalának kiásásakor, a szemtanúk szerint 70-80 cm mélységben öt-hat felnőtt és egy gyermek melléklet nélküli csontváza került elő. A békéscsabai múzeumból a helyszínre kiszálló Goldman György egy — a térdétől fölfelé épen hagyott — 40-45 éves nő sírját bontotta ki és dokumentálta.

2 A helyi vízmütársulat elnökének elmondása szerint, még a hatvanas években, a vízmű kerítésének sarka közelében, egy közkút vízaknájának betonozásakor „lovas vitéz" (?) csontvázát bolygatták meg, az emberi és a lócsontváz egy részét kidobták, más részek a helyükön maradtak. Más szemtanú szerint a sír nem a mondott helyen, hanem a hidroglóbusz kerítésén belül ásott vízakna és a kerítés mellett került elő — az ásatás később az előbbi lehetőséget bizonyította. Az 1982-ben végzett szondázó ásatás (I-V. szelvény) az udvar műtárgyai közötti szabad területen (IV-V. szelvény) 8 sírt és egy — a már fent említett — lovas sírt eredményezett (1-9. sír). Az előkerült sírok egyike fülkesír volt (6. sír). A következő évben további 10 sírt tártak fel (10-19. sír) a művelődési ház felé eső területen (18-20. szelvény), és ezzel megtalálták a temető K-i szélét, illetve az azt kerítő temetőárkot (A árok).

3 A hidroglóbusz udvarától Ny-ra nyitott 21. szelvényben már nem került elő temetkezés. Az ásatásra rendelkezésre álló terület feltárását — a hidroglóbusz kertjének DK-i részén — 1984-ben fejezték be, ekkor további 11 sír (20-31. sír) került elő, közöttük a 27., fülkesír (RégFüz 1 (36) 1983, 84; RégFüz 1 (37) 1984, 73; RégFüz 1 (38) 1985, 67; MRT 8, 343). A SÍROK LEÍRÁSA 1. sír (2. kép 1): T.: É-D, 0-180°. H.: 232 cm, sz.: 60-62 cm, m.: 150 cm.

4 A hosszúkás formájú, lekerekített sarkú téglalap alakú, lefelé szűkülő sírgödörben hanyatt, nyújtott helyzetben nő

5 csontváza nyugodott. Koponyája jobbra és kissé előrebillent, vállai enyhén felhúzva, a karok a test mellett nyújtva feküdtek, a jobb kézfej a combtőn nyugodott, a lábak egymással párhuzamosan, egyenesen helyezkedtek el. Mell.: 1. A koponya mögött, a sír fala közelében kisméretű vas ácskapocs (2. kép 2) feküdt. H.: 2,5 cm, sz.: 0,9 cm. 2. A jobb oldali bordasor vé/ MTA RT Ad: Dok. 4/84; Dok. 11/83; 19.784-792. MNM RégAd: IX.81/1984; XXII.203'/1984; XXII.206/1984; XIII.210/1985. Az 1984-es év dokumentációja az intézménytől azóta megvált rajzoló kezén elkeveredett, ezért a 20-31. sír esetében csak a tárgyak leírását adom, illetve az ásatási jelentés adataira támaszkodom. A temetőtérkép az 1982-83-ban feltárt sírok helyét mutatja. Ezúton is köszönöm Garam Évának és Kovács Lászlónak, hogy az ásatás közléséhez hozzájárultak, és segítségükkel lehetővé tették azt. 2 A helyszíni szemle dokumentációja nem került sem a Munkácsy Mihály Múzeum, sem a Magyar Nemzeti Múzeum adattárába. 3 Az A árokkal közel párhuzamosan futó B és C árok valószínűleg újkori lehetett. 4 A mélységadatban — akárcsak a többi sír esetében — benne foglaltatik a 35-40 cm vastag törmelékes feltöltés is. 5 A nemmeghatározás az ásatóktól származik. Az embertani anyag nincs meg az MTA Régészeti Intézetében. Fóthi Erzsébet és Marcsik Antónia szíves tájékoztatása szerint az anyag nem került sem a MTMEmbertani Tárának, sem az SzTE Embertani Tanszékének gyűjteményébe.