A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)
LŐRINCZY Gábor – STRAUB Péter: Újabb adatok az avar kori szűrőkanalak értékeléséhez I.
szes, lapított gömb alakú, opak üveggyöngy, hengeres furattal. H.: 0,74-0,77 cm, 0: 0,91-0,98 cm, furat 0: 0,21 cm. ID.No.: 9048; 1.04.1/01.03. 19. Világoszöld színű, foltokban sárgásán irizáló felületén 2 db bemélyedésű (rátétdísz helye?) lapított gömb alakú, áttetsző üveggyöngy, behúzódó bázisú, kónuszos furatában fehéres anyag. H.: 0,96-1,14 cm, 0: 1,02-1,16 cm, furat 0: 0,32-0,36 cm. ID.No.: 9049; 1.04.1/00. 20. A gerincen, a könyök magasságában, nyelével a koponya irányában bronz szűrőkanál (6. kép 6) feküdt. Csepp alakú, enyhén homorú feje alig keskenyedő nyélben folytatódik, mely a fejhez közelebbi harmadában kissé kiszélesedik, majd ismét összeszűkül. A nyél vége kampósan vissza van hajlítva. A kanál fejét háromszög alakban 3 kerek lyuk üti át. H.: 13,3 cm, átm: 3 cm, s.: 5,1 g. 21. A piperekanálon vascsipesz (6. kép 4) feküdt keresztben. Ma már töredékes, felületén bőrmaradványnak meghatározható elszíneződés látszik. 27 22. A koponya és a piperekanál között, annak folytatásában bronzeszköz 2 * nyele (6. kép 5) feküdt. A nyél vége viszszapödrött, feje letörött. A nyél és az ismeretlen formájú fej találkozásánál két helyen át lehetett fúrva. H.: 8,4 cm, v.: 0,1 cm, s.: 2,7 g. 23. A töredékes bronzeszköz mellett egy, ezüstlemezből hajlított tubus (6. kép 2) feküdt töredékes állapotban, melynek felső végéhez füllel ellátott zárólemez tartozott, amely ma már nincs meg. Arm.: 1,5 cm. 24. A fentiek mellett, tehát a mellkas felső felén, nagyjából a mellcsont magasságában egy hosszú, fent ovális, lejjebb kerek keresztmetszetű vaseszköz (6. kép 3) feküdt, amely ma már csak töredékes állapotban van meg. Vége ár szerűen hegyes lehetett, teljes felületén famaradvány látszik, szélesebbik végéhez 3 kisméretű, lapos vaslemez rozsdásodott. H.: 17,7 cm, átm.: 0,5-1,3 cm, v.: 0,5 cm. 25. Ma már pontosabban meghatározhatatlan, lapos tárgy töredékei ismeretlen helyről. A leltározó szerint szíjvégi?), valószínűbb, hogy annak inkább csak ónbetétje (6. kép 8). (Az ásató és publikáló Csallány Dezső leírásában nem szerepel, de a fotótábla tanúsága szerint (CSALLÁNY 1939, V. 1.14-15) ehhez a sírhoz tartozik.) 26. Két darab kisméretű, töredékes vaskapocs(?) (6. kép 7) ismeretlen helyről. Felületén fa- és bőrmaradvány. MFM ltsz.: N.53.13.25-32. Mokrin-Vodoplav-dűlő (LÁSZLÓ 1977, 127-128; KOVRIG-KOREK1960, 289; LÖRINCZY 1994, 324; SZALONTAI-TAKÁCS 2002, 244-245) 60. sír: T.: K-Ny. H.: 130 cm, sz.: 100 cm, m.: 175 cm, a csontváz h.: 115 cm. Hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű, jó megtartású, bolygatatlan gyermekváz. Koponyája a jobb oldalra fordulva, jobb kézcsontjai a medencén, bal karja a törzs mellett, nyújtva. Mell.: 1. A koponya bal oldalán, attól kb. 20 cm-re egy kézzel formált, rosszul kiégetett edény került elő, amely a kiemelésnél szétmállott. Ma.: kb. 9,5 cm. 2. A jobb fül táján került elő egy rosszezüst karikafülbevaló. 3. A nyakon, az áll alatt egy szétrepedezett mellkorong feküdt. A préselt korong többszörös koncentrikus körökbe rendezett gyöngyözött díszítése granulációt utánoz. Átm.: kb. 5 cm. 4. A korongtól lejjebb 12 db zöld, 13 db bamáspiros és 1 db fehér gyöngy volt. 5. A gyöngyök mellett egy orsógomb negyede került elő. Átm.: kb. 3,5 cm. 6. A bronzlemezből hajlított tubus a kulcscsonton feküdt. H.: 7,2 cm, átm.: 0,8 cm. 7. A tubus alatt, a nyaktól a mell irányába egy bronzkanál feküdt töredékes állapotban. Egyik vége 0,5 cm széles és karikásán visszahajlított, a másik vége legyezőszerűen kiszélesedik, de igen töredékes. H.: kb. 12,4 cm. 8. A bal mellen rosszezüst mellkorong töredékei kerültek elő, a tárgyból csak egy bronzlemez (valószínűleg a korong hátlapja) volt megmenthető. MFM RégAd: 1577-1584-93. IRODALOM B ACHNER 1985 Bachner, M.: Das awarische Gräberfeld von Münchendorf, NÖ. In: Die Bayern und ihre Nachbarn II. Hrsg.: Friesinger, H. - Daim, F. Wien 1985, 69-123. BALOGH 2002 Balogh Cs.: Régészeti adatok BácsKiskun megye területének kora avar kori történetéhez. Előmunkálatok a Duna-Tisza köze avar kori betelepülésének kérdéseihez. — Archäologische Angaben zur frühawarenzeitlichen Geschichte des Komitates Bács-Kiskun. Vorarbaiten zu den Problemen der Besiedlung des Donau—Theiß-Zwischenstromlandes in der Frühawarenzeit. MFMÉ StudArch 8 (2002) 291-340. BÁLINT 1975 Bálint Cs.: A szaltovó-majaki kultúra avar és magyar kapcsolatairól. — On the Avar and Hungarian relations of the Saltovo-Mayak culture. ArchÉrt 102 (1975) 52-63. BÁLINT 1993 Bálint, Cs.: Probleme der archäologischen Forschung zur awarischen Landnahme. In: Ausgewählte Probleme der europäischen Landnahmen des Früh- und Hochmittelalters. Hrsg.: Müller-Wille, M. - Schneider, R. Sigmaringen 1993, 195-273. BIERBRAUER 1975 Bierbrauer, V. : Die ostgotischen Grab- und Schatzfunde in Italien. Spoleto 1975. BONA 1965 Bona I.: Népvándorláskor. In: Orosháza története. Szerk.: Nagy Gy. Orosháza 1965,114-135. BÓNA 1965 Bona L: A népvándorlás kora Fejér megyében. — Die Zeit der Völkerwanderung. In: Fejér megye története az őskortól a honfoglalásig 1/5. Szerk.: Makkay J. Székesfehérvár 1971. 27 Csallány Dezső finom szövésű vászonnak határozta meg (CSALLÁNY 1939,126). 28 Az ásató ezüstnek határozta meg (CSALLÁNY 1939, 126).
