A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)
LŐRINCZY Gábor – STRAUB Péter: Újabb adatok az avar kori szűrőkanalak értékeléséhez I.
sesbarna színű, kopott felületen 4 db szürkésfehér színű dudoros és körülöttük 4x-es kikopott felületű, világossárga színű hurokfolyatott rátétdíszes, lapított gömb alakú, opak üveggyöngy (3. kép 1), kónuszos furattal. H.: 0,9 cm, sz.: 0,95-1,07 cm, furat 0: 0,25-0,3 cm. ID.No.: 9443; 1.04.1/01.04/04.04. 3. Sötét vörösesbarna színű, fényes, lukacsos felületen 7x-es kikopott felületű hurokfolyatott rátétdíszes, 1 db széles kikopott felületű, szélesen vonal folyatott rátétdíszes, rövid henger alakú, opak üveggyöngy (3. kép 3), hengeres furattal. H.: 0,69-0,74 cm, sz.: 0,91 cm, furat 0: 0,44 cm. ID.No.: 9444; 111.02.1 /04.07/03.01. 4. Fekete színű, fényes felületen 4 db (-2 db) sárgásfehér + áttetsző világoszöld színű, kétrétegű dudoros és a furatok körül l-l db sárgásfehér színű, széles, lapos vonal folyatott rátétdíszes, lapított gömb alakú, opak üveggyöngy fél töredéke (3. kép 4), hengeres furattal. H.: 0,86 cm, sz.: 1,2 cm, furat 0: 0,43 cm. ID.No.: 9445,1.04.1/02.04/03.02. 5. Bronz szűrőkanál (3. kép 8) a bal medencében, a kézfejnél. Nagyméretű, csepp alakú, enyhén homorú feje két oldalt félkörívben kiszélesedő nyakhoz csatlakozik, amely alig keskenyedő, laposra kalapált, kampós végű nyélben folytatódik. A fejet háromszög alakban 3 lyuk üti át. A kétoldalt ívelt nyakon egy-egy hátulról beütött dudor van. A kanál felületén ezüstözés/ónozás nyomai figyelhetők meg. H.: 15,2 cm, a fej átm.: 4 cm, s.: 11,38 g. 3. Faragott, csont tűtartó (3. kép 7) a bal medencében. Két végén keskeny, középen kétszeres szélességű, x alakban bekarcolt mintával díszített sima szalag fut körbe, mely az esztergálásra emlékeztetően megmunkált két mezőt választja el egymástól. Egyik felét bronzpatina színezi el. Belsejében nincs vasrozsda. H.: 7,5 cm, átm.: 0,7 cm. 4. Kilenc, S alakú, 90°-ban elhajlított szemből álló bronzlánc (3. kép 5), részben töredékes állapotban, a bal medencében. H.: 14 cm, s.: 27,39 g. 5. Ezüstlemezből hajlított, töredékes tubus (3. kép 6) a bal medencénél feljebb. Megmaradt peremét egy bordázott szalag keretezi. Átm.: 1,8 cm. 6. Juh(?)lapocka ]6 a jobb vállon. MFM ltsz.: N.53.16.6-11. Iregszemcse-Felsőireg, Téglagyár (BÓNA 2002, 170) A földmunkával megbolygatott női sír mellékleteinek egy részét Csalog József munkásoktól gyűjtötte össze. Mell.: 1. Sugaras mintájú fémtükör darabja (4. kép 8), letört füllel. Átm.: 8,5 cm. 17 2-3. Gömbcsüngős, huszonkét karátos aranyfülbevalópár (4. kép 1-2). A kissé deformálódott, kerek átmetszetü, ovális fülkarikához egy gömb alakú illesztőtaggal csatlakozik három további, hasonló méretű gömb, melyeket alulról forrasztással hozzárögzített, több helyen behorpadt, nagyobb átmérőjű, üreges gömbcsüngő zár le. A kis gömbcsüngők szélein granulációk sorakoznak. Ma.: 3,5 cm, s.: 4,6 g, illetve 4,8 g. 4-14. Tizenegy darab karéjos oldalú, négyzetes, préseltpártaveret ]8 (4. kép 3-6) hurokmintákkal. A két aranyozott, ezüstből készült darabnál a sarkokon, a két bronznál pedig az oldalak közepén van egy-egy apró lyuk. Átm.: 2,1x2,2 cm. A véretekhez tartozóan egy-egy szegecs és felszerelő fül maradt meg. 15. Téglalap átmetszetü, poncolt mintájú bronz pántkarperec két töredéke (4. kép 7), a lekerekített szárvégen ovális áttörés. H.: 4,3, illetve 5,7 cm. 19 16. Hurkos végű, csavart nyelű, ezüst szűréikanál (4. kép 9), szára a kanálfej irányában szélesre kalapált, miként a kerek kanálfej is, melynek közepén kereszt alakban öt lyuk van, alattuk poncolótól származó nyomok. H.: 17,2 cm, a fej átm.: 3,4 cm, s.: 11 g. 17. Hurokban végződő, csavart nyelű ezüstspatula (4. kép 10), a fűzfalevél alakú penge és a nyél lapított végének középvonalában gerinc fut végig. H.: 20,7 cm, a fej h.: 7,5 cm. A leletegyütteshez tartozott még egy vascsat és orsókarika vagy orsógomb, legalább három gyöngy, valamint egy ezüstgyűrű és egy bizonytalan funkciójú ezüstgömböcske. Ezek típusáról rajz, illetve leírás hiányában közelebbit nem tudunk. WMM ltsz.: N. 4.938.1-10. Kiszombor-E (LÖRINCZY 1994, 323-324; KÜRTI 2002b, 201-202) 17. sír (VIDA 2002, Taf. 2): 20 T.: ÉK-DNy. H.: 200 cm, sz.: 60 cm, m.: 140 cm, a csontváz h.: 140 cm. A fiatal leány sírját az állatjáratok erősen megbolygatták. Mell.: 1-28. Hármas tagolású — mogyoró alakú — préselt, aranyozott ezüstveretek (5. kép 1-28) a koponya körül. Valamennyi két végén átfúrt. H.: 2,3 cm, sz.: 0,9 cm. 29-44.16 db, átfúrt nyúlcsont 2X (5. kép 30^15) a koponya körül. 45. Két darab összerozsdásodott vas láncszem 22 (5. kép 49), talán az áll alól. 46. Sárga színű, rövid henger alakú üveggyöngy (5. kép 47) a jobb medencéből. H.: 0,39 cm, sz.: 0,8 cm, furat 0: 0,2 cm. 47. Kisméretű, téglalap alakú 16 Az ásató feljegyzése szerint sertéslapocka. 17 A tárgy elveszett, leírása és rajza a leltárkönyv, illetve a leírókarton bejegyzése és ábrái nyomán készült. 18 A leltári számok és a leírókarton fotói alapján eredetileg legalább 11 veret volt. 19 Az ékszer, a tükörhöz hasonlóan, elveszett. 20 Bár a sír anyagának rajzi közlésére már sor került (VIDA 2002, Taf. 2), úgy gondoltuk, hogy a rajzok és a részletező leírás együtt teszik értékelhetővé a síregyüttest. 21 Bálint Csanád átvette az ásató, Móra Ferenc madárcsont meghatározását, és párhuzamként idézte a kiskőrösi és alattyáni sírokból előkerült csontokat (BÁLINT 1975, 53-54). A valóság ezzel szemben az, hogy a kiszombori 17. sírból előkerült átfúrt csontok két juvenilis korú mezei nyúl metapodiumai. Az egy mellső és 15 db hátsó lábból 3 db alsó és 13 db a felső végén van átfúrva. Ugyancsak mezei nyúl metapodiumai kerültek elő az idézett kiskőrösi és alattyáni sírból. Az állatcsontok meghatározását Vörös Istvánnak köszönhetjük. 22 A Vida Tivadar által közölt táblán (VIDA 2002, Taf. 2) nem szerepel.
