A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

LŐRINCZY Gábor – STRAUB Péter: Újabb adatok az avar kori szűrőkanalak értékeléséhez I.

A lelőhely az alapforrás megjelölésével BÁLINT í 99 3 KISS 1996 TOBIAS 2001 46. Tiszavas vári-Petőfi u. 13. sír (FANCSALSZKY 1999,114) — — — 47. TiszaÚjfalÚ (H. TÓTH-HORVÁTH 1992, 196, 791. j.) Abb. 7. 17 48. Várpalota-Gimnázium 192. sír (ERDÉLYI-NÉMETH 1969, Taf. 11. 8) 272 322 Abb. 5. 10 49. Zillingtal/Völgyfalu-Unterer Kapellenberg (A) D 41. sír (DAIM 1996,421) Abb. 5. 9 50. Zsámbok 2. sír (GARAM 1983, 146, 5. kép 6) 272 Abb. 7. 15 1. táblázat: Az avar kori átlyuggatott fejű, illetve egyszerű kanalak jelenleg ismert Kárpát-medencei lelőhelyei Tabelle 1: Die im Karpatenbecken derzeit bekannten Fundorte der Löffel mit mehrfach durchlochtem Kopf, bzw. die von einfachen Löffeln AZ ÚJONNAN BEMUTATÁSRA KERULO LELETEGYUTTESEK LEIRASA Ada-Komlós-téglagyár/Ada-Ciglana Komlós (Yu) (RTCZ2002, 16) A község északkeleti határában, az adai téglagyárnak a szabályozás előtti Tisza partján fekvő bányájából agyagfejtés közben több korszak leletanyaga került elő. A téglagyári munkások az agyagbányászás első tíz évében, az 1890-es években számtalan leletet tettek tönkre. Valamivel később, 1902-ben a munkások által megmentett, illetve kiásott leleteket - döntő többségében avar sírkerámiát — Reizner János 1903-ban vásárolta meg Nagy Lajos tanítótól a szegedi múzeum számára.

10 Az ekkor, illetve 1906-ban a szegedi, valamint a zombori múzeumba került leletanyag alapján egy nagyobb sírszámú avar temető semmisült meg a bányászás során. Az 1903-ban a szegedi múzeumba került avar kori leletek közül az edényeken kívül meglévő tárgyak feltehetően egy — női sírból származó — együtteshez tartozhattak:

11 Töredékes bronzkanál (1. kép 1). A kanál lemezből kalapált, töredékes fejéhez két oldalt félkörívben kiszélesedő nyak kapcsolódik, mely fokozatosan keskenyedő, ugyancsak laposra kalapált nyélben folytatódik. A nyél négyszögletes keresztmetszetű, kampós végűre hajlított huzalban végződik. A ívelt nyaki részt egy-egy félgömbös mélyedés díszíti. Felületét ezüstöztek/ónozták(?). Töredékes h.: 12,8 cm, s.: 11,36 g. 2. Egy másik bronzkanál vagy spatula nyelének töredéke (1. kép 2). 3. Kilenc, S alakú, 90°-ban elhajlított láncszemből álló bronzlánc (1. kép 3). H.: 15 cm, s.: 28,93 g. 4. Bizánci füstölő háromágú függesztője

n (1. kép 4), amely három, bronzhurokba fűzött, piskóta alakú bronzlemezből és az átlyukasztott végeikbe hurkolt bronzkampókból áll. A kampók egy-egy, S alakú, 90°-ban elhajlított bronz láncszemmel kapcsolódnak a merevítő bronzlemezekhez. S.: 35,72 g. / 0 Reizner János a leletekkel együtt megvásárolt embercsontokat, koponyákatfelküldte Budapestre az Antropológiai Intézetbe. IIA leleteket 1903/29/n tétel alatt augusztus elsején leltározta be Reizner János a szegedi múzeum Régiségtári Naplójába (TÖMÖRKÉNY 1907, 370, n-q). Hogy tartozott-e a női síregyütteshez edény, és ha igen, melyik az, ma már nem eldönthető. Az adai leletekről megjelent rövid ismertetés a folyamatos bányászati munka során, a vásárlást követően előkerült leletekről adott hírt (Egyetértés 1903. okt. 2., 5). 12 A bizánci füstölőedények kétféle felfüggesztésére is találunk példát a szicíliai Siracusa múzeumának gyűjteményében (ORSI 2001, 175, Távola XII). Erre a célra bronzlemez merevítőtagokat, illetve bronzláncokat is használtak. A leletegyüttesben található hosszú lánc is egy ilyen füstölő tartozéka lehetett, a szemek megegyeznek a háromágú függesztenél is felhasznált láncszemekkel. Valószínűleg mind a lánc, mind a háromágú jüggesztő másodlagosan felhasználva kerülhetett női tulajdonosa övére vagy tarsolyába, előbbire számos példa van a kora avar kori leletanyagban, illetve az általunk most közölt leletegyüttesekben is. (A függesztő funkciójának megfejtésében Bende Lívia volt segítségünkre.)