A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

VÖRÖS Gabriella: A ruhák aljának gyöngyözése a Madaras-Halmok szarmata temető sírjaiban (Statisztika – tipológia)

délebbi részén, közvetlenül a mai Kígyós-ér magaspartján egymás után sorakozva (KŐHEGYI 1971, 211, 2. kép). Ezek a sírok jelentik az első sort, a további temetkezések ehhez igazodva foglalták el fokozatosan a természetes magaslatot. A többi korai gyöngyös sír elhelyezkedése, kiegészítve ezek körét a római erős profilú, email, térdfibulás temetkezésekkel, kijelölik a további legkorábbi sírcsoportok helyét is. Ezek egybeesnek a terület legmagasabb pontjaival vagy azok közelében vannak (141., 420., 499., 370., 241. sír). A gyöngyözött aljú ruhák későbbi időszakra tehető típusából az előbbi csoport számához képest (6 in situ ruhaalj) jóval többet tudunk vizsgálat alá venni: 38 sírban eredeti helyzetben kibontott ruhaaljat. Kronológiai helyzetükhöz jó adalék, hogy ezek közül a sírok közül egyetlen egyben találtak koporsókapcsokat. A gyöngyözéseket két csoportba osztottuk: megnéztük azokat külön is, ahol az üveggyöngyök mellett karneol-, mészkő, borostyán-, csontgyöngy is volt. Sírszám Összes gyöngy Karneol Mészkő Borostyán Csont 73 259 10 88 481 1 93 759 6 1 114 847 66 8 6 200 119 6 95 202 322 1 204 320 13 2 263 229 462 22 3 285 672 S 291 676 1 6 347 505 3 365 439 6 15 1 376 365 6 378 257 5 379 51 7 6 435 201 29 172 477 295 1 483 470 12 397 87 4 1 22 A fenti számsor — különösen ha összevetnénk a sírok egyéb leleteivel és a temetőben elfoglalt helyükkel — számos összefüggés megfogalmazására adhatna alkalmat, ezúttal azonban beérjük néhány kézenfekvő következtetés levonásával. Áttekintettük a bolygatatlan sírok leletanyagát a viseleti tárgyak, ékszerek típusa, anyaga, tehát a sírok leletegyüttesének gazdagsága szempontjából, összevetve egyrészt a szoknyán előforduló gyöngyök számával, másrészt pedig a gyöngyök anyagával, tehát hogy volt-e a hímzésben a tömegárunak számító üvegen kívül ritkább anyagú is, és ha volt, milyen mennyiségben. Értelemszerűen ebbe a vizsgálatba kizárólag a teljes egészében bolygatatlan sírok csoportját vontuk be. Az egyértelműen bizonyítható, hogy a karneol-, mészkő, borostyángyöngyös sírok a csoport legteljesebb ékszergarnitúrájával ellátott asszonyai, sokszor ezüst-, aranyozott ezüstfibulával vagy két edénnyel, tehát ezek tarthatók a csoport leletekben leggazdagabb temetkezéseinek. A gyöngyök száma, tudniillik, hogy hány darabot varrtak fel a szoknyára — nadrágra — nem igazán jelent különbséget. A 439-847 darabszámú eseteket megvizsgálva kiderült, hogy közülük egyetlen igazán jól megfigyelhető összefüggés fedezhető fel: a 114. sír különleges használati eszközökkel, bronz tűtartóval, tükrökkel ellátott fiatal, 18-22 év közötti halottjának a ruháján volt a legtöbb gyöngy, összesen 847 darab, amiből ráadásul 66 karneol, 8 mészkő és 6 borostyán volt (KŐHEGYI-VÖRÖS 1998, 14. II. t. 1-2). A darabszámban a 114. sírt követő 759 gyönggyel ékített aljú ruha egy közepes gazdagságú, inkább az átlagoshoz képest is kevesebb lelettel jellemezhető sírhoz tartozott. Izgalmas lenne még összevetni az életkorokat is a gyöngyözés gazdagságával, de az antropológiai adataink meglehetősen hiányosak. A rablás következménye, hogy az embercsontok nem egyszer teljesen hiányoznak a bolygatott sírokból, így sokszor nélkülöznünk kell az embertani vizsgálatokat. A rendelkezésre álló adatsor viszont nem elegendő még a tendencia megfogalmazására sem. A teljes csoport összes számításba jöhető életkoradatai azonban már jelenthetnek tanulságot. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a nők életkora kapcsolatba hozható-e a gyöngyözött viselettel, vagyis hogy van-e olyan életkorú csoport, amelyik teljességgel kizárható ebből a körből, a korábban már körülhatárolt gyermeklányok körén kívül. A 64 sír közül összesen 37 esetben rendelkezünk életkoradattal. Mint kiderült, egyetlen olyan esetről tudunk, amikor juvenis-adultus átmenetbe tartozó fiatal nő viselt gyöngyözött ruhát. Az aduitus korúak közül 20, a maturus korúak közül 14 viselete volt a hímzett aljú ruha. Ezzel szemben a senium korú asszonyok közül összesen kettő sírjában bontottak