A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)
P. FISCHL Klára: A Perjámos-kultúra települései
telltelepek lakói részt vettek a Maros-mentén haladó kereskedelemben, sőt ellenőrizték azt, és lefölözték a hasznát. Nem kizárt, hogy az alföldi és a hegyvidéki területek áruinak csereközpontjaivá váltak. O'Shea a Perjámos-kultúra temetkezéseinek vizsgálata során jutott arra az eredményre, hogy a kultúrát alkotó társadalom, mely a törzsi szervezettség szintjén állt, kis, kb. 50 fős közösségekben élt, melyek autonóm falvakat hoztak létre (O'SHEA 1996, 258-312). A kevés településszerkezettel és lakásviszonyokkal kapcsolatos információ miatt a településkutatás oldaláról a kultúrát alkotó közösségek belső tagolódására, méretére és szervezettségének fokára nem lehet következtetni. Úgy tűnik azonban, hogy a Perjámos-kultúra területén megjelenő telltelep és egyrétegű település kettősségét nem egy társadalmilag magasabb szinten szervezett népesség tudatos politikájának eredményeként lehet értékelni, hanem a földrajzi környezet kényszerítő ereje és a kereskedelmi tevékenység együttesen alakította ki a településstruktúrát. Konkrét adat nem áll rendelkezésre, hogy a telltelepülések környékén vannak-e, és ha igen, milyen jellegűek az egyrétegű telepek. E kérdés részletes vizsgálata tekinthető a kutatás következő feladatának. E gondolatok a megfelelő tényanyag hiánya folytán inkább munkahipotézisnek, vitaindítónak tekinthetők, ami az alföldi középső bronzkori kultúráknál megfigyelhető hasonló településszerkezeti sajátosságok összehasonlító vizsgálatával a korszak gazdasági, környezeti és társadalmi berendezkedésének rekonstrukciójához vihet közelebb minket. 43 IRODALOM BANDI 1984 Bandi G.: A Kárpát-medence korabronzkori fémművességének történeti összefüggései. — Historische Zusammenhänge der frühbronzezeitlichen Metallkunst des Karpatenbeckens. Savaria 13-14 (1979-1980) 1984, 117-131. BANNER 1928 Banner J.: Az ószentiváni ásatások. — Grabungen bei Oszentiván. Dolg 4 (1928) 148-243. BANNER 1929 Banner J.: Az ószentiváni bronzkori telep és temető (Második közlemény). — Die Ausgrabungen bei Oszentiván (1928). Dolg 5 (1929) 52-81. BANNER 1931 Banner J.: A Marosvidék bronzkori zsugorított temetkezéseinek sírmellékletei. — Beigaben der bronzezeitlichen Hockergäber aus der Maros-Gegend. Dolg 7 (1931) 1-53. BANNER 1934 Banner i.:A hódmezővásárhelyi Városi Múzeum Régészeti Osztályának első öt éve. — Die ersten 5 Jahre der Archäologischen Abteilung des Städtischen Museums in Hódmezővásárhely. Szeged 1934. BANNER 1934a Banner J.: Ásatások a hódmezővásárhelyi határ batidai és gorzsai részében. — Ausgrabungen in den Grenzteilen Batida und Gorzsa von Hódmezővásárhely. Dolg 9-10 (1933-34) 1934,251-271. BANNER 1936 Banner J.: Régészeti kutatások Szegeden. Dolg 12 (1936) 242-285. BANNER 1937 Banner J.: A hódmezővásárhelyi múzeum ásatásai 1935-ben. — Die Ausgrabungen des Museums von Hódmezővásárhely im Jahre 1935. Dolg 13 (1937) 50-77. BANNER 1938 Banner J.: A hódmezővásárhelyi múzeum ásatásai 1937-ben. — Die Ausgrabungen des städtischen Museums von Hódmezővásárhely im Jahre 1935. Dolg 14 (1938) 191-200. BANNER-FOLTINY 1945 Banner J. - Foltiny I.: Újabb ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon. — Neuere Ausgrabungen im Kökénydomb bei Hódmezővásárhely. FolArch 5 (1945) 8-26. BLÄJAN-BOZIAN-SICLOVAN 1976 Bläjan, M. Bozian, St. - Siclovan, C: Descoperiri arheologice la Seitin (jud. Arad). Apulum 14 (1976) 423^132. BONA 1965 Bona, I.: The peoples of southern origin of the Early Bronze Age in Hungary. I—II. Alba Regia 4-5 (1963-64) 1965, 17-63, Pl. I-XVII. BÓNA 1965a Bona, I.: Über die Entstehung der Frühbronzezeit in der Theiss—Maros-Gegend. Acta Ant et Arch 8 (1965) 59-67. BONA 1975 Bona I.: Die mittlere Bonzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen. ArchHung 49, Budapest 1975. BONA 1992 Bona, I.: Bronzezeitliche Teil-Kulturen in Ungarn. In: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Teil-Siedlungen an Donau und Theiss. Hrsg.: Meier-Arendt, W. Frankfurt am Main 1992, 9^12. DÖMÖTÖR 1902 Dömötör L.: A pécskai őstelepről származó öntőmintákról. ArchErt 22 (1902) 271— 274. DÖRNER 1970 Dörner E.: Cercetàri si sápáturi arheologice ín judetul Arad. Matériáié 9 (1970) 445^165. P. FISCHL 1997 P. Fischl K. : Klárajálva-Hajdova I. Bronzkori teli település. In: Látták Trója kapuit. 43 Ezúton szeretném megköszönni V. Szabó Gábornak (ELTE RI) a lektorálás során tett értékes észrevételeit, tanácsait.