A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori temetkezés Mártély-Üdülőtelepen

KORA BRONZKORI TEMETKEZÉS MÁRTÉLY-ÜDÜLŐTELEPEN TÓTH Katalin Mártély-Üdülőtelepen 1999. szeptember 13. és 20. között végeztünk leletmentést a vízparti üdülők távközlő hálózatának kiépítéséhez kapcsolódóan. A területről avar kori (LÖRINCZY-SZALONTAI 1996, 279-280, 17. kép 1-20) és Árpád-kori temetőrészlet, valamint szarmata kori és késő középkori településrészlet ismert, így a munkálatok során számíthattunk további régészeti leletek előkerülésére is.

1 A lelőhely Mártélytól DNy-ra található kb. 800 m-re (1. kép 1), közvetlenül a mártélyi Holt-Tisza-ág partján. A terület beépítettsége miatt a különböző korszakokból származó települések és temetők kiterjedése nem állapítható meg. A leletmentés során egy Árpád-kori csontvázas temetkezést, egy késő középkori fazekaskemencét, egy kora bronzkori hamvasztásos temetkezést (3. objektum) és egy szarmata kori kemencét tártunk fel.

2 Jelen tanulmányban a kora bronzkori temetkezést mutatom be. A KORA BRONZKORI TEMETKEZÉS ÉS A LELETEK LEÍRÁSA* A Tisza-sétány és a Horgász utca találkozásától Ny-ra, a Hódmezővásárhelyi Kórház Üdülőjének kerítése mellett (1. kép 2) a munkások a telefonkábel árkának ásása közben egy hamvasztásos temetkezést találtak. A sír bontása során legfelül egy 20-30 cm vastag törmelékes újkori planírozási réteg jelentkezett, alatta egy 40-50 cm vastag fekete, tömör, áradmányos talaj, legalul pedig a sárga, agyagos altalaj. A sírgödör enyhén ovális alakú, szürkésbarna, kissé agyagos betöltésü foltja határozatlan körvonallal rajzolódott ki a fekete, áradmányos rétegben, kb. 50 cm mélységben. A lejtős oldalú, a közepe felé kissé mélyülő aljú sírgödör átmérője 90x90 cm, mélysége kb. 30 cm volt. Az eredeti helyzetükben megmaradt edények, illetve edényrészek a sírgödör középső részén kerültek elő, egymás mellett (1. kép 3-4). A seprüdíszes urnának ( 1. edény) csak az alsó része maradt meg eredeti helyzetében. A belsejében néhány egészen apró — vizsgálatra nem alkalmas — csonttöredéket figyeltünk meg, valószínűleg urnás rítusú volt a temetkezés. Az urnától kb. 10 cm-re K-re jelentkeztek egy kisebb méretű seprűdíszes fazék töredékei (2. edény), szintén részben bolygatott állapotban. Az urnától közvetlenül É-ra egy kisméretű, vékony falú edény (3. edény) töredékei kerültek elő. Ettől közvetlenül É-ra egy bolygatatlan állapotban maradt, bordadíszes edényt (4. edény) bontottunk ki. A munkások a telefonkábel árkának ásásakor kiemeltek egy egyfülű kis korsót (5. edény) a sírból, ennek eredeti helyzete ismeretlen. Szintén ismeretlen egy másik, kisméretű edény (6. edény) sírbeli helyzete, melynek töredékeit az árokból kidobott föld átvizsgálásakor találtuk meg. A leletek:

4 1. Nagyméretű, közepesen vastag falú, megnyúlt tojástestü, rövid, ívelt nyakú, kihajló peremű fazék (2. kép 6; 3. kép 3). Vallanak felső része és nyaka simított, az alatta lévő edényfelületct mély, rendszertelen seprűzés borítja. Alja egyenes. Világosbarna, szürke foltos, / Mártély-Druzsba telepen B. Nagy Katalin 1970-ben Árpád-kori sírokat (TJM RégAd: 87-2000), Mártély-Druzsba telep, A Iföldi Porcelángyár Üdülője lelőhelyen avar kori sírokat, valamint szarmata kori és késő középkori településleleteket tárt fel (TJM RégAd: 86-2000, 119-2000). Köszönöm B. Nagy Katalinnak, hogy engedélyezte a dokumentációk megtekintését. 2 A feltáráson Dobó Bernadett restaurátor (Szeged, MFM), Huszár Ambrus ásatási technikus, valamint Dobosi Csaba, Kovács Gyula és Kovács Sándor vett részt, mindannyiuk munkáját köszönöm. A rajzok elkészítéséért Dobó Bernadettnek, a tárgyfotók elkészítéséért Pápai Zoltánnak (Szeged, MFM) tartozom köszönettel. Köszönöm továbbá Gyömbér Mihály építésvezetőnek, hogy haladéktalanul bejelentette az elsőként előkerült leleteket. 3 A leletanyag a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban található, ltsz.: 2002.20.39-44. 4 Az edények anyagát homokkal és kerámiazúzalékkal soványították.