A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BENDE Lívia – LŐRINCZY Gábor: Kora bronzkori temető és település a kiskundorozsmai Hosszúhát-halmon

mélységük mindössze néhány cm volt, tehát könynyen lehet, hogy a foghíjak a talajművelés következményei. Legfeljebb az 5. és 6. gödör közötti kb. 6 m-es szakaszon számolhatunk bejárat lehetőségével, mivel az 5. gödör mélysége még 49, a 6. gödöré viszont már csak 14 cm volt. A legmélyebb gödrök formája általában a gödörsor irányával megegyezően hosszovális, lefelé erősen szűkülő, aljukon gyakran már négyzetes kialakítású volt, átmérőjük kb. 130 cm, a jelentkezéstől számított mélységük elérte az 50 cm-t (10. kép 3-7). A magasabban megfogott gödrök között mindössze 20-30 cm volt a távolság (13. kép 1). Betöltésük lényegesen különbözött a szarmata kori objektumoktól, a kora bronzkori sírokhoz hasonlóan kevésbé humuszos jellegű volt.

4 OBJEKTuMLEIRA SOK A temetkezések 15. sír (2. kép 1; 13. kép 2): T.: kb. D-É.

5 H.: 124 cm, sz.: 105 cm, m.: 63 cm + a humusz.

6 A sír betöltése a humusz alatt, a jelentkezési szinten kevert, barnás színű, lejjebb az altalajtól alig különbözően színtiszta sárga homok volt. Az ovális formájú, közel függőleges falú sírgödörben 20-25 éves nő

1 zsugorított helyzetben fekvő csontváza nyugodott. A koponyával közel D-nek fektetett csontvázat valamilyen bolygatás érte,

8 koponyája és állkapcsa kimozdult eredeti helyéről, felsőtestének csontjai nagyrészt hiányoztak, csak a karcsontok maradtak meg, felhúzott lábainak helyzete alapján feltehetően hason fekhetett, és arca K felé nézett. A csontok alatt 5-15 cm vastag volt a betöltés. Mell.: 1. A sír aljánál 50 cm-rel magasabban, a jelentkezés szintjén, oldalára fordulva, szürkésbarna színű, enyhén kihajló, lekerekített peremű, csonka kúpos nyakú, öblös fazék (3. kép 4) feküdt. A munkagép megbolygatta, kb. harmada maradt meg. Válla és hasa találkozásánál hármas bekarcolt vonal alatt ugyancsak hármas vonalakból álló cikcakkmotívum fut körbe, melyet alulról, körbe futó vonalpár zár le. A cikcakkmotívumot alulról és felülről keretező vonalpárok egy-egy beböködött pontsort fognak közre. E körbe futó bekarcolt mintasorból egy helyen hasonló bekarcolt minta csüng le az edény aljáig, amely eredetileg feltehetően a füllel ellentétes oldalon lehetett. Jelzet:

9 45.15.1., ltsz.: 2002.2.1. 2. A koponyától 10 cm-re, a sírgödör DK-i fala mellett, a sír aljától 18 cm-rel magasabban szürkésbarna színű, ívelten kihajló peremű, szűk szájú, ívelten csonka kúpos nyakú, enyhén bemélyített vonallal hangsúlyozott vállú, öblös hasú bögre (3. kép 7) állt. Alja egyenes. Bemélyített vállvonala alatt kettős bekarcolt vonalpár fut körbe, mely a fül két oldalán, illetve a füllel ellentétes oldalon megszakad, és immár négy, hármas vonalköteget alkotva az edény feneke felé fordul. Szalagfule a peremből indul, és a vállvonalra támaszkodik. Felületén a fényezés megkopott. Ma.: 13 cm, szá.: 7,7 cm, fá.: 5,5 cm. Jelzet: 45.15.2., ltsz.: 2002.2.2. 3. Mellette, a sírgödör aljánál 13 cm-rel magasabban narancsbarna színű, enyhén kihajló, lekerekített peremű, szűk szájú, csonka kúpos nyakú, enyhén bemélyített vonallal hangsúlyozott vállú, öblös hasú, egyenes aljú kis bögre (3. kép 2) volt. Szalagfüle a peremből indul, és a vállvonalra támaszkodik. Ma.: 8,8 cm, szá.: 5 cm, fá.: 3,7 cm. Jelzet: 45.15.3., ltsz.: 2002.2.3. 4. Mellettük, a sír aljánál 10 cm-rel magasabban egy világosbarna színű (belül szürke) kis bögre feneke (3. kép 1) is előkerült. Teste öblös, alja egyenes. Sérülten kerülhetett a sírba. Fá.: 4 cm. Jelzet: 45.15.4., ltsz.: 2002.2.4. 5. A sírgödör csontváz mögötti részén elsőként egy szürkésbarna színű, enyhén kihajló, egyenes peremű, kissé ívelt nyakú, enyhén bemélyített vonallal hangsúlyozott vállú, ívelten csonka kúpos testű tál (2. kép 4) került elő. Szimmetrikusan elhelyezett négy szalagfüle közül egy pár egymással szemben a peremből indul, és a vállvonalra támaszkodik, míg a másik pár a perem alól indul, és ugyancsak a vállvonalhoz kapcsolódik. Alja egyenes. Felületén a fényezés megkopott. Ma.: 14 cm, szá.: 21 cm, vá.: 23,5 cm, fá.: 9 cm. Jelzet: 4 Az M5 autópálya nyomvonalán néhány km-rel délebbre, ugyancsak a dorozsmai határban, a 26/73. (M5 35.) lelőhelyen, Tóth Katalin és Szalontai Csaba a Maty-ér egyik ágán áthaladó, a kora bronzkorra keltezett híd cölöplyukait tárták fel (SZALONTAI 2001, 10, színes fotó). Az itt két sorban, párhuzamosan futó cölöpsor egyes gödreinek formai kialakítása igen hasonló volt az általunk bemutatott jelenségekhez, erről az ásatáson személyesen is meggyőződhettünk. 5 A tájolást a gerincvonal iránya alapján adjuk mind a négy csontvázas sír esetében. 6 A humusz a domb magasabban fekvő részein mindenütt igen vékony volt (20 cm körüli), lejjebb, a domb szélei felé haladva folyamatosan vastagodott, a természetes és mesterséges erózióra utalva. 7 A temető embertani anyagának meghatározását Marcsik Antónia (SzTE Embertani Tanszék) és Zoffmann Zsuzsanna végezték. Munkájukat hálásan köszönjük. 8 Bár utólagos beásás nyomát nem találtuk, de a hiányzó csontok, a bolygatott koponya, a sír aljánál fél méterrel magasabban előkerült edény helyzete alapján jogosan vetődik fel a korabeli rablás lehetősége, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a sír kiemelkedően gazdag edénymellékletekben, ugyanakkor fémmelléklet nem került elő benne. 9 A restaurálás során az autópálya-feltárás minden egyes leletét a lelőhely sorszámából, az objektumszámból és egy azon belüli sorszámból képzett jelzettel látták el. Mivel ez a jelzet a leltározást követően is rajta marad a tárgyakon, így a leírásban is feltüntettük.