A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)
TÖRŐCSIK István: Királyság – egy középkori falu az írott források és a régészeti adatok tükrében
lannal, majd 1522 júniusában megidézte Dóczyt (F0LLAJTÁR-FÓR1S-KERTÉSZ 1938. 42). 20 A kiváltó ok máskor a települések határának kiterjedése körül támadt vita volt. Veresegyházával 1524-ben a Bösér és Laposhátja (más néven Orbánoshátja) hovatartozása miatt voltak határvitáik (KARÁCSONYI 1896, II. 335). A nevezett területek nagy valószínűséggel azonosíthatók, előbbivel a vízrajzi fejezetben már foglalkoztam, utóbbi ma Csereböbény és Eperjes határán fekszik. 21 1536-ban a szentetornyaiakkal folyó vitáik során szabályos ütközet zajlott le a két település határán, melynek során több halálos sebesülés is történt, a túlerőben lévő szentetornyaiak egy Rácz vagy Vég Balázs királysági lakos bal kezét és jobb lábát hátul összekötötték, és „örök emlékezet okáért" élve el akarták ásni a határárokban, ezt csak a szénásiak közbelépése hiúsította meg. Ugyanezen év július 22-én a gádorosi pusztán pusztították el a királyságiak vetéseit, betömve az általuk ásott kutat is (KARÁCSONYI 1896. II. 313). Gádoros már 1456-os feltűnésekor puszta, 1512-ben a szentetornyaiak birtokában van. Hoszszú távon viszont úgy tűnik, hogy Királyság bírta jobban a harcot, mivel a gyulai szandzsák összeírásaiban Gádorost tartozékaként említik. A szénásiakkal sem volt mindig békés a szomszédság, Czibak Imre gyulai várbirtoklása idején egy bizonyos Benó Balázs nevű familiárisát küldte ki Szénásra tiszttartónak. Nem tudni, hogy ő bátorította e fel a falusiakat vagy nem, mindenesetre a királyságiaktól elvették és el is árkolták a „Nádas" és „Bodzás" nevű réteket, „ és háborgatták a királyságiakat a 'Csorvás-útja ' nevű szántóföld birtokában is" (KARÁCSONYI 1896, II. 501). A HÓDOLTSÁG KORA 1541-ben Buda elfoglalásával új korszak kezdődik a török magyarországi politikájában. Néhány év alatt egy elsősorban katonai célú védelmi övezet jön létre, amely alkalmas arra, hogy kiterjesztésével egy egész meghódított tartományt hozzanak létre, immáron gazdasági szempontokat is előtérbe helyezve. Közismert, hogy a magyarországi tartományok az állandó háborúskodások miatt mind a Habsburg-, mind az Oszmán Birodalom számára „ráfizetéssel" jártak, de természetesen nem volt mellékes, hogy a deficitet mennyire tudják csökkenteni az itteni bevételekből. 1543-ban Szeged elfoglalása a Tisza bal partján még csak egy keskeny sávot érintett, de az 1552-es hadjárat, Temesvár és Arad elestével lényeges változást hozott Békés megye életében is, mivel — szinte tudomást sem véve az egyelőre császári kézen maradt Gyuláról — nagy részét betagolták az aradi szandzsákba. A hadműveletek miatt — amelyek természetes velejárója volt a tágabb környék portyák általi kifosztása és feldúlása — a Marostól északra eső falvak nagy részének népe is szétfutott. A korábban népes Donáttornya nem is települt újra, míg Királyságra visszatértek a lakosok. 1562. október 3-án Ferdinánd király Királyság és Donáttornya betelepülőinek 3 évi adómentességet ad. 22 A környék azonban, ha csak a kisebb-nagyobb portyák szintjén is, de hadműveleti területté vált. 1561-ben például a gyulai várban katonáskodó Arachy István egy portya alkalmával Szénásnál esett fogságba (VIRÁGH I960, 25). 1557-ben I. Ferdinánd a birtokos apácák belegyezésével — a jövedelem harmadáért — Horváth Marinich Ferencnek adta Királyság haszonélvezetét a „békésebb idők" eljöveteléig (HAAN 1870b, 165). A kettős adóztatási rendszer miatt a török összeírásokkal párhuzamos magyar források is rendelkezésünkre állnak. Az 1563-64-ben készített portaösszeírás 67 portát említ, 23 ugyanakkor 1561ben a nyulak szigeti apácák 15 adózó és több szegény portát bírnak a helységben. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy a kolostor megosztotta volna királysági birtokjogát, ezért arra következtetek, hogy a távolság és az adóbehajtás nehézségei miatt a porták, illetve az azokon élő családok többsége kivonta magát a fizetési kötelezettség alól. 1573-ban évi kilencven forint ellenében gímesi Forgács Simonnak adták bérbe, akinek az adó behajtása — lévén Dunán inneni főkapitány — talán kisebb gondot jelentett (HAAN 1870b, 191-192). Follajtár szintén hivatkozás nélküli adata szerint a királyságiak a makói református gyülekezet tagjai. 20 Dl. 23640. A szócikk történelmi részét Follajtár Ernő írta. 21 Ugy tűnik, hogy a Bősér/Büüs-ér elnevezés is középkori. 22 Follajtár hivatkozás nélküli adata (F0LLAJTÁR-FÓR1S-KERTÉSZ 1938, 42). 23 Follajtárnál 49 szerepel.
