A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

TÖRŐCSIK István: Királyság – egy középkori falu az írott források és a régészeti adatok tükrében

dömösi monostornak adományozza a települést 65 kenyéradó szolgával. Az 1266. esztendőben terraként tüntetik fel (GYÖRFFY 1963, 894). Zsilinszkynél — Fábiánsebestyénnel együtt — kun pusztaként szerepel (ZSILINSZKY 1897, 68), valószínűleg Karácsonyi János érvelése alapján, aki az esztergomi érsekség tiszántúli plébániáit mind kun eredetűnek tartja (KARÁCSONYI 1881. 123).

3 A helynév a 16. században bukkan fel újra, valószínűleg a környék többi településéhez hasonlóan a tizenötéves háború alatt néptelenedik el. Árpád-kori, de távolabb eső falvak Libec és Hegyes. A tatárjárás idején feltehetően mindkettő elpusztul. Forrásaink alapján a tatárjárás után betelepült kunok szerepe 1280-ig meghatározó volt a térségben. IV. László 1279-es oklevele „a Körös folyók mellett, vagy a Maros és Körös folyók közt, vagy ugyané folyó két partján" lakó kunokat említ (KARÁCSONYI 1881. 121). A már említett Ecser és Fábiánsebestyén mellett a 16. századból ismerünk egy Jászegyháza nevű pusztát is, melyet ekkor a fábiánsebestyéni lakosok használtak (KÁLDY-NAGY 1982. 174). Ez talán a kunokkal együtt élő jászokra utal, akiknek nemzetségei alávetett állapotban a kunokhoz tartoztak egészen 1323-ig, mikor Károly Róbert érdemeik elismeréseképpen a kunok kiváltságaival ruházza fel őket. Sajnos hivatkozás nélküli adatot találtam egy — Királyság és Szentetornya között állítólag létezett — Böszörménytelek nevű területről (MADARÁSZ 1936, 87).

4 A tatárjárást és a kunok pusztítását túlélt falunak tarthatjuk az először 1326-ban említett Káka vagy Kákaszeg nevű települést. A Körös kanyarulatától nevét kapó, attól délre fekvő falut a birtokos Salánk fiainak osztozkodásakor a Buda nevű fiú kapta meg. Káka a későbbiekben szomszédos volt Királysággal, de sem a gyulai, sem a szentandrási uradalomhoz nem tartozott, általában kisebb nemesek megosztva birtokolták. Bizonytalanul, illetve nem azonosítható településneveket találunk a megyében, de ezek — a továbbélő helynevek hiányában — csak hipotetikusan hozhatók kapcsolatba a vizsgált területtel. Megemlíteném még az 1497-ben, illetve 1512-ben felbukkanó Téglásteleket. Az előbbi évszámhoz egy hatalmaskodási eset köthető, amikor is szentandrási Dánfy Márton és komlósi Huszár Pál egy familiárisukkal betörtek a nevezett helyre, mely ,, inter eandem possessionem Chabachywd et Kyralsagh " fekszik, és a két település lakói „ab antiquo" közösen használják, itt elfogtak három jobbágyot, és elraboltak 1500 kéve nádat.

5 A topográfiai szócikk szerzője ugyan a középkori Csabacsűdtől (a mai Nagyráta-major helyén) keletre, egy nagy kiterjedésű Árpád-kori faluban véli felfedezni, de ez — véleményem szerint — aránytalanul közel van Csabacsüdhöz, és nem a két település között helyezkedik el (MRT 8. 118: 2/75. lelőhely). A „régtől fogva közös használat" így földrajzilag nem indokolt. Igaz ugyan, hogy 1512-ben már Csabacsüd tartozékaként sorolják fel, én azonban ennek ellenére egy újabb — a mai Eperjes külterületére eső — lokalizálást javasolok. A forráshely szövegét figyelembe véve leginkább a György királyság vagy az István-Hegyesi-gyep nevű határrészek nagyobb Árpád-kori településeinek egyikét azonosítanám „Téglásaljaréf'-tel, illetve Téglástelekkel. Három Harruckern-birtoktérképen is szerepel a (Nagy) Téglás(i)-halom (ma Lajos-halom), mely talán e település nevét őrizte meg.

6 1998. április 18-án Havasi Bálinttal a D-l-es táblát jártuk, ahol szarmata, avar és Árpád-kori településnyomokat találtunk. A terület alaposabb átjárása során 10 db friesachi dénárt találtunk, amelyek felszíni szóródása egy nagyobb kincsleletre utalt. Többszöri felszíni gyűjtés és egy fémkereső műszerrel végzett vizsgálat után 1999 szeptemberében Szabó János József, a szentesi Koszta József Múzeum igazgatója vezetésével feltárásra került sor. Sajnos az edénybe rejtett pénzlelet a talajművelés során nagyrészt szétszóródott egy több mint száz négyzetméteres területen, de a fémkereső műszerrel a körülményekhez képest igyekeztünk összegyűjteni az egyes darabokat. A felszínen talált darabokkal együtt most 1551 db a pénzek száma, ezek nagy része külföldi veret, néhány tucat magyar brakteátával. A leletanyag feldolgozása folyamatban van. Mire következtethetünk mindebből? Bár az összegző elemzés elkészülte előtt nem lehet teljes 3 Fábiánsebestyén esetében ld. még PESTY1870, 470'. 4 Borovszky térképén is szerepel, de egyik szövegkötetben sem bukkan fel. 5 Dl. 20626. Az említett eset dátuma Csánki Dezsőnél (CSÁNKI 1890, 655) és Blazovich Lászlónál (BLAZOVICH1996, 298) is tévesen (1479) szerepel. 6 Természetesen lehetséges, hogy a „ téglás " előtag nem templomra, hanem téglavető helyre utal. A Lajos-halom környéke nagyrészt legelő, de a közeli dombok egyikén vakondtúrásból gyűjtöttem pelyvás téglatöredékeket. A halomtól ÉK-re kb. 1 km-re — egy teljesen leletmentes táblában — késő középkori korsó szórvány fültöredékét találtam.