A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

LISKA András – MEDGYESI Pál: Honfoglalás kori temető részlete Medgyesegyháza-Kétegyházi út, Homokgödör lelőhelyen

Meg kell említenünk a már fentebb is tárgyalt, valószínűleg hasonló korú sírt, mely alig egy km-re, Ny-ra, egy magasabb dombháton került elő.

13 A Medgyesegyháza-Kétegyházi út, Homokgödör lelőhelyen feltárt temetőrészlet egyike az egykori Zaránd megye nyugati részéről ismert 10-11. századi sírmezőknek. A rangosabb temető használati idejét a 17. sír ingnyakdíszeinek és a B sír övveretének keltezése alapján a 10. század közepére tehetjük. Nem mond ennek ellent a trapéz alakú kengyel sem, mely Révész László szerint, mint láttuk, már a 10. század 40-es, 50-es éveiben feltűnhetett. Megjegyzendő azonban, hogy a temető sírjainak többségében kevés igazán jól keltezhető leletet találtunk. A hosszú ideig használt tárgytípusok nem segítik a temető keltezésének pontosítását. A temető népességének társadalmi besorolását is a fenti problémák miatt nem könnyű meghatározni. A rombusz alakú ingnyakdíszek, illetve az övveret előfordulása a rangos temetőkben jellemző. A medgyesegyházi temető 27 sírja közül alig néhányban találtunk ilyen, rangosabb temetkezésekre jellemző tárgyat, ezek alapján a temető teljes népességét nem minősíthetjük rangosabbnak. A terület 10-11. századi temetkezéseit Révész László gyűjtötte össze (RÉVÉSZ 1997, 180-184) Ezek néhány adattal kiegészítve a következők. Szabadkígyóson a Pálligeti táblán (BÁLINT 1971, 49-86), szintén Szabadkígyóson a Tangazdasági homokbányában (PÁLÓCZI-HORVÁTH 1971. 30), Medgyesegyházán, Zsilinszky Mihály telkén, mint fentebb említettük (MÓRA 1932. 62: Cs. SEBESTYÉN 1932, 197, 206-209; BÁLINT 1941, 26-27; FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 52, 648. tétel; MESTERHÁZY 1968, 166; NAGY 1968, 78; BÁLINT 1971, 75. 80; BÁLINT 1991, 239; SZATMÁRI-VÁGÓ 1993. 16),

14 Bánkúton, a Rózsamajor területén, melyet szintén említettünk (BÁLINT 1932, 260; FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 55, 710. tétel; SZATMÁRI-VÁGÓ 1993, 16),

15 Kunágotán (MÓRA 1926, 125-133; MÓRA 1932, 58; Cs. SEBESTYÉN 1932, 197: BÁLINT 1941. 23-24; HUSZÁR 1979, 88; FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 601. tétel; MÓRA 1982, 175-183),

16 Gyula-Téglagyár lelőhelyen (BAKAY 1978, 175-180), Gyulán, a vármegyeháza udvarán (FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 363. tétel)

17 honfoglalás kori temetkezések kerültek elő.

18 Eleken, a téglagyár területén 10-11. századi sírokra bukkantak (FEHÉR 1957, 305; FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 34, 274. tétel; MEDGYESI 1996; MEDGYESI 2000, 51). A korábbi irodalomból ismert lelőhelyek sorát Medgyesi Pál egy új temetőrészlettel egészítette ki. Az Újkígyós-Skoperda-tanyai 10-11. századi temetőben 39 sírt tárt fel (MEDGYESI 2002). Szintén új az itt tárgyalt, Medgyesegyházán, a Kétegyházi út melletti homokbányánál előkerült honfoglalás kori temetőrészlet is (MEDGYESI 2000, 51; MEDGYESI 2002). A mai Békés megye területén, forrásaink szerint, all. században Ajtony és Vata törzsfő nemzetsége osztozott. Az északi részt Vata családja birtokolta, a délit Ajtony.

19 Ajtony leverése után

20 területe a győztes Csanád nevét kapta meg (ÁRPÁD-KORI 80-83; BLAZOVICH-KR1STÓ-MAKK 1994, 27). Ebből válik ki később Zaránd megye. Györffy György szerint Ajtony árvái csak néhány falut tarthattak meg Ajtony monostora körül (GYÖRFFY 1977, 200). Az északi területek urai viszont ellenállás nélkül behódoltak a központi hatalomnak, maga Vata is felvette a keresztény hitet.

21 Ajtony egykori területén valószínűleg a lakosság egy része is kicserélődik. Erre utal talán az, hogy a Szabadkígyós-Pálligeti táblán (BÁLINT 1971, 79) és a Szabadkígyós-Tangazdasági homokbányában (PÁLÓCZI-HORVÁTH 1971. 34-35) feltárt honfog13 Medgyesegyháza-Kétegyházi út, Homokdomb lelőhely. Lis ka András leletmentése: MMM RégAd: 2284-2000. 14 Ld. még: MFM ltsz. : 53.175.1-12.. 53.180.1-3.; Szegedi Múzeum Naplója II. 331-333; Ecsedy I. - Maráz B. - Goldman Gy. : A MFM-ben levő Békés megyei régészeti anyag fotói és az MTA RI Adattárában levő dokumentumokról készült másolat. MMM RégAd: 1460/1977. 15 FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, No. 710. Nagykamarás név alatt, 1993-ban a lelőhely közelében Medgyesi Pál hitelesítő ásatást végzett, de nem talált sírokat. SzTE Régészeti Tanszék Gyűjteménye 9940-9953. 16 MFM ltsz.: 53.170.1-37. 17 EFM ltsz.: 1687., 1688, 1985., 1988. 18 Az említettek mellett ismert még néhány Gyula környéki szórványlelet, melyek felsorolásától eltekintünk. Vö.: FEHÉRÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 38! 19 A terület történetéhez részletesebben ld.: MEDGYESI2000, 50-53! 20 A nagyobbik Gellért legenda adatait elemezve talán 1028-ban volt az Ajtony elleni hadjárat (KRISTÓ 1999, 113-114). Györffy György viszont 1008-ra teszi a hadjárat idejét (GYÖRFFY 1977, 172-173). 21 Gellért püspök nagyobbik legendája az újjászületettek közül valónak említi Vatát, ami a keresztény hitre térítettek elnevezése volt. Vö.: BLAZOVICH-KRISTÓ-MAKK 1994, 37-381