A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

LISKA András – MEDGYESI Pál: Honfoglalás kori temető részlete Medgyesegyháza-Kétegyházi út, Homokgödör lelőhelyen

A TEMETŐ SZERKEZETE A temető sírjai szabálytalan sorokat alkotnak, a régészeti feltárást megelőző bolygatások miatt a sírok száma és elhelyezkedése nem rekonstruálható teljes biztonsággal. A temető formájával és a sírso­rokkal kapcsolatos megállapításainkat a leletmen­tés során feltárt sírok vizsgálatára alapozzuk. A te­mető megbolygatott részén feltételezett sírokról nem rendelkezünk elégséges adatokkal, ezért azo­kat értékelésünk sem tartalmazza. A négy vagy öt sírsor egymással párhuzamosan helyezkedik el. Kérdéses a temető ÉK-i részén elhelyezkedő 21. és 23. sír helyzete: a két sír egymástól is nagyobb tá­volságra helyezkedik el, mint a sorokban lévő, egymással szomszédos sírok, és az utánuk követ­kező első sírsortól is távolabb fekszenek. A két sírt csak feltételesen értékelhetjük különálló sírsor tag­jaiként. A domboldal lába felé eső két sírsor íves formájú, a dombtetőhöz közelebbi sírsorok vonala viszont kissé szabálytalan, itt az előzőeknél sűrűb­ben sorakoznak a sírok. Minden sírsorban jól meg­figyelhető hiátusok, kihagyott sírhelyek vannak, ahol a sorok megszakadnak. Ezek alapján feltéte­lezhető, hogy az eltemetések előre meghatározott rend szerint, valószínűleg a családi kötelékekhez igazodva történtek. A részleges lovas és Iószerszámos (B, 4., 7-8., 12., 17. sír), valamint gazdagabb mellékletes te­metkezések inkább a temető déli részén jelentkez­tek, míg az északi területen levők melléklet nélkü­liek. A kevés számú leletanyag alapján nehéz a temető belső kronológiájáról megállapításokat ten­ni. Az talán elmondható, hogy a korábbi temetke­zések inkább a temető déli részén, a későbbiek az északi részen helyezkedtek el. A 12. és a 17. sírban eltemetett férfi és nő talán férj és feleség lehetett. A férfit lovával, a nőt zablá­val helyezték örök nyugalomra. TEMETKEZESI SZOKÁSOK A feltárt 27 sír formailag több csoportba sorolható, bár a sírok alakja nem szabályos. 1. típus: vannak lekerekített sarkú, láb felé szű­külő sírok. Ide tartozik az 5., 15., 17., 23. sír. 2. típus: a 6. és a 14. sír a láb felé keskenyedik, sarkai szögletesek. 3. típus: másik forma a lekerekített sarkú, tégla­lap alakú változat. Ilyen a 16., 20., 22., 26-27. sír. 4. típus: a következő forma széles, téglalap ala­kú, lekerekített sarkú. A 18. és a 19. sír sorolható ide. 5. típus: vannak olyan sírok, melyek a koponya felől lekerekítettek, a láb felől szögletesek. Ilyen a 8. és a 24. sír. 6. típus: a 12. sír pont ellenkezőleg, a fejnél szögletes, a láb felé kiszélesedő, lekerekített sarkú. 7. típus: egy másik típus a mindkét végén leke­rekített, teknős aljú. A 9. és a 21. sír ilyen alakú. 8. típus: a 10. sír szélén padka fut körbe. A sír szabálytalan, balra ívelődő alakú. 9. típus: külön típust alkot a 7. és a 11. sír. Ezeknél a sír a láb felé kiszélesedik, szélei lekere­kítettek. 10. típus: az utolsó változat a 25. sír, amely a lábak felé keskenyedő, a koponyánál szögletes, le­kerekített sarkú, a lábaknál lekerekített végű. Az 1-4., 13. sír esetében nem lehetett a sírgödör alakját megfigyelni. Táblázatban ábrázolva a típusok a következő­képpen oszlanak meg: Sírtípus Sírszám 1. 5., 15., 17., 23. 2. 6., 14. 3. 16., 20., 22., 26-27. 4. 18., 19. 5. 8., 24. 6. 12. 7. 9., 21. 8. 10. 9. 7., 11. 10. 25. nem meghatározható 1-4., 13. A sírok tájolása DNy 246° és ÉNy 288° között váltakozott, ami aránylag kis eltérésnek mondható. A következő táblázatban az egyes sírok tájolását is­mertetjük:

Next

/
Oldalképek
Tartalom