A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori temetkezések Szeged-Kiskundorozsma határában

A TEMETKEZESEKERTEKELESE A Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék II. lelőhelyen feltárt sírok közvetlen közelében nem találtunk kora bronzkori településmaradványokat, azonban a te­metkezésektől nem túl nagy távolságra, szintén az M5 autópálya nyomvonalán végzett leletmentése­ink során a Makó-Kosihy-Caka-kultúra két tele­pülésrészletét is feltártuk (14. kép). Az egyiket a temetkezésektől É-ra kb. 800 méterre Szeged-Kis­kundorozsma-Nagyszék I. (M5 26/68. Nr. 33) lelő­helyen, 18 a másikat a temetkezésektől D-re kb. 600 méterre, Szeged-Kiskundorozsma-Subasán (M5 26/73. Nr. 35. lelőhely). Ha a subasai lelőhely kör­nyékén végzett terepbejárásaink adatait is figye­lembe vesszük, melyek szerint a nyomvonalban feltárt településrészlet a nyomvonalon kívül észak felé tovább folytatódik, akkor kb. 380 méter a tá­volság a subasai településrészlet és a nagyszéki sí­rok között (14. kép). Valószínűnek tarthatjuk tehát, hogy ezen két település valamelyikéhez — feltehe­tően a közelebb eső subasaihoz — tartoztak a nagyszéki sírok. A Szeged-Kiskundorozsma-Suba­sán előkerült temetkezés egyértelműen az ugyan­azon a lelőhelyen feltárt kora bronzkori település­részlethez tartozik, hiszen annak nyomvonalba eső D-i szélétől D-re kb. 68 méterre került elő (3. kép). Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék II. lelőhe­lyen a 3 sír egy kisebb csoportot alkotott, egymás közelében, egy ívelten E-D irányban húzódó sor­ban helyezkedett el. Az 1615. és 1616., valamint az 1616. és 1630. számú temetkezés között a távolság majdnem azonos volt, 5, illetve 6,5 méter (2. kép). A Szeged-Kiskundorozsma-Subasán feltárt sír nem tartozott sírcsoporthoz. A sírtól számítva D-i irány­ban 80, É-i irányban 240, Ny-i irányban 20, K-i irányban pedig 40 méter hosszan tártuk fel a lelő­helyet, ezen a területen több hasonló korú temetke­zés nem került elő (3. kép). A 4 temetkezés rítusa szinte teljesen megegye­ző. Az altalajba kevéssé lemélyedő, kör vagy eny­hén ovális alakú folttal jelentkező, függőleges vagy az aljuk felé lejtősen szűkülő oldalú, egyenes aljú, az edényeknél nem sokkal nagyobb méretű sírgöd­rök közepébe helyezték el az urnákat. A hamvakat mind a 4 esetben az urnába tették, az urnákon kívül a sírgödörbe szórt hamvakat nem találtunk. A Sze­ged-Kiskundorozsma-Nagyszék II. lelőhelyen fel­tárt urnák belsejébe behullott föld eltávolítása so­rán mindháromban előkerült egy-egy kisebb edény (valószínűleg tál) alsó része, fenekével lefelé (4. kép 3). Joggal feltételezhetjük, hogy ezeket az edé­nyeket aljukkal lefelé helyezték az urnák szájába, felső részük a szántás bolygatása következtében el­pusztult, alsó részük pedig beleesett az urnákba. A Szeged-Kiskundorozsma-Subasán előkerült belső­díszes tál helyzetéből szintén arra következtethe­tünk, hogy a tálat aljával lefelé az urna szájába tet­ték. Tehát mind a 4 esetben egyértelműen urnás temetkezésről van szó, egy edény melléklettel — valószínűleg az esetek többségében egy tállal —, amit aljával lefelé az urna szájába helyeztek. A nagyszéki 3 sír feltehetőleg egy családi sír­csoport volt. Az antropológiai meghatározás sze­rint a középső sír (1616. objektum) egy valószí­nűleg maturus korú felnőtt (talán nő) sírja, két oldalán pedig két gyermeket — egy 5-7 éves (1615. objektum) és egy 7-9 éves gyermeket (1630. objektum) — temettek el. 19 Feltűnő, hogy az az urna, amelybe a felnőtt hamvait helyezték, jóval nagyobb méretű a gyermekek hamvait tartal­mazó urnáknál. A subasai sírt egyrészt elnagyolt díszítésű bel­sődíszes tálja alapján (KULCSÁR 1999,121-122), más­részt amiatt, hogy a lelőhelyen feltárt település­részlet, melyhez a sír tartozik, késői jegyeket mutat, a Makó-Kosihy-Caka-kultúra késői idősza­kára keltezhetjük. 20 Ha elfogadjuk azt a feltétele­zést, hogy a nagyszéki sírok is a subasai késői tele­pülésrészlethez tartoznak, akkor — feltételesen — ezeket a temetkezéseket is a kultúra késői idősza­kához köthetjük. 18 Erről a leletmentésről is folyamatban van egy előzetes jelentés közzététele. Szalontai Cs. - Tóth K.: Szeged-Kiskun­dorozsma-Nagyszék I. (M5 26/68. Nr. 33. lelőhely). Szeged 2002. Kézirat. 19 A kormeghatározásban az 1615. és 1630. számú sír urnájában előkerült fogmaradványok voltak segítségünkre. 20 A településrészlet leletanyagának feldolgozása folyamatban van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom