A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)
RÓZSA Zoltán: Kora avar sír Tótkomlóson
MFMÉ StudArch VIII (2002) 341-343 KORA AVAR SÍR TÓTKOMLÓSON RÓZSA Zoltán 1998. áprilisában Tótkomlós város belterületén szennyvízvezeték fektetése közben a beruházást végző munkások csontvázas temetkezésre bukkantak a Békéssámsoni út 48. sz. ház előtt. A gép és a munkások által megbolygatott sírt Szatmári Imre tárta fel. 1 1. sír (1. kép l): 2 T.: É-D 3 , 330-150°. H.: 220 cm, sz.: 70 cm, m.: 175 cm. A sírt nem lehetett teljes hosszában kibontani, mivel annak déli vége a betonút alá nyúlt. A sírgödör északi oldalának sarkai lekerekítettek, alja vízszintes volt. A sír központi részét elpusztító szennyvízvezeték árkának északi metszetfalán egyenes vonalú aknasírként rajzolódott ki ( 1. kép 2), az árok déli falában viszont a sírgödör mindkét szélén egyértelműen padkásnak látszott ( 1. kép 3). 4 Az emberi váz a koponya jellegzetes jegyei alapján nő lehetett. A csontváz hossza 175 cm. A sírt megtaláló egyik munkás a csontok észlelésekor az. árok északi és déli falában egyaránt tovább kutatott további maradványok után. Ekkor szedte ki az árok északi falából a koponyát is, amely mellett két fülbevalót talált. Az árok déli falából állatkoponya darabjait bontotta ki. A kövesút alá nyúló többi emberi lábcsontot és állatcsontot már nem bolygatták meg az omlásveszély miatt. A leletmentést végző Szatmári Imre még meg tudta figyelni a koponya helyének lenyomatát, illetve sikerült kibontania a sírgödör északi végét, az árok déli falába bevájva pedig a bal lábszárcsontot, a bal és jobb lábtő- és lábujjcsontokat, valamint a marha koponyájának orr-részét. Eredeti helyzetben csupán az állatcsontok egy részét sikerült megfigyelnie, köztük a marha koponyáját, amely a bokacsontok felett 25 cm-rel, orral dél felé fordítva helyezkedett el. A munkások által talált két fülbevaló és a vascsat pontos helyét nem ismerjük, emellett további tárgyak egykori meglétét valószínűsíthetjük. Mell.: 1-2: A koponya mellett talált két fülbevaló (1. kép 4) minden kétséget kizáróan egy párt alkotott, még akkor is, ha az egyik töredékesen került a múzeumba. 5 Ezüstből készült, nagygömbös típust képviselnek. A fülbevaló alsó nagy gömbjét két félgömbből illesztették össze a fülbevaló karikájára merőlegesen, ami a töredékes darabnál jól látszik. Az illesztést a gömbök külső oldalán nem lehet észrevenni. A nagyobb gömb felett négy, szintén üreges kis gömb található, melyeket a karikákhoz egy-egy négyzetes lemez kapcsol hozzá. A nagyobb gömb és a kis gömböcskék találkozási pontjait apró granulasor takarja. A kör átmetszetű karika és a lemez találkozását mindkét oldalon 3-3 közepes méretű granulaszem fedi. A karika belső oldalán gúlaszerűen ül 4 db nagyobb méretű granulaszem, melyen egy kisebb gömböcske helyezkedik el. Ez a kisebb gömböcske a töredékes fülbevalón is megvolt, a helye látszik. A töredékes fülbevaló karikája közel kör alakú, az ép példányé lapított ovális formát mutat. Az ép fülbevaló teljes hossza 4,5 cm, a nagy gömb átmérője 1,6 cm, a karika átmérője 2,4*2,2 cm. 3. A vascsat ( 1. kép 5) előkerülési helyéről semmilyen információval nem rendelkezünk. Kisméretű (2,2*2 cm), kovácsolt, négyzetes, enyhén lekerekített sarkokkal. 4. A bokacsontok felett elhelyezkedő részleges marha- és juhcsontok csonkolási technikával kerültek a sírba, értékelésüket Vörös István tanulmánya közli. 6 / Itt köszönöm meg az ásatónak, hogy anyagát e közleményre átadta. 2 A sírrajzon x-szeljelölt pont a 48. sz. ház meghosszabbított falsíkja (15.4 m) és az arra nyugatfelé — a szennyvízvezeték árkában — állított merőleges (3,6 m) függvényében értelmezendő. A Békéssámsoni út és a Mezőhegyes-Orosháza közti vasútvonal kereszteződésétől 83,6 m-re keletre. 3 Az eredeti helyzetben megmaradt bal lábszár, a bokacsontok és a koponya helyének figyelembe vételével. 4 A „padka " esetében a metszetrajzon mutatkozó szintkülönbség 15-20 cm-es eltérést mutat. A sír északi metszetfalcin, a mai felszíntől 135 cm-es mélységben jelentkező sárga altalajba mélyedő sír szabályos aknasír formát mutat. Ha volt a sír északi oldaléin padka, annak indítása a déli oldalon mutatkozó padkánál relatív 10-30 cm-rel magasabban kellett, hogy induljon. Ez ugyan nem elképzelhetetlen, de nem is valószínű. Az árokásó géppel tehát a sír padkás jellegének bizonyítékát is megsemmisítették. 5 A leleteket az orosházi Szántó Kovács János Területi Múzeum őrzi a 99.3.1-2. leltári szám alatt. A dokumentáció ugyanitt a 111/1999. leltári számon található. 6 A szennyvízvezeték árkának déli metszetfalán megfigyelt „padka" szabálytalansága (szintkülönbsége) véleményem szerint egy másodlagos beásásfeltételezésével oldható fel. így nyer értelmet az, hogy az árok északi metszetfalán a „padka " vonala nem követhető nyomon. Mindez olyan rítusbeli másságot (történeti és etnikai) eredményez, amely túlnő egy anyagközlés határain.
