A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

HEINRICH-TAMÁSKA Orszolya: Megjegyzések a kora avar kori ötvösművészethez a fogazással díszített leletek kapcsán

komolyabb szerepet töltöttek volna be stilisztikai vagy technológiai szempontból.

59 Vannak azonban olyan leletek is az avar kori anyagban, melyeknek a díszítése ilyen előrajzolat maradt, mint pl. a Szekszárd-Bogyiszlói úti 503. sír szíj végén (ROSNER 1999, Taf. 35/12; 5. kép 2) vagy egy csákberényi (5. kép 3)

60 szíjvégen. Megjegyzendő, hogy stilisztikai szempontból olyan fonatmintára emlékeztető díszítés rajzolatát mutatják, amihez kisebb, keresztbe fektetett vonalak is kapcsolódnak. Mindkét eset olyan benyomást kelt, mintha befejezetlen vagy próbamunkáról lenne szó. A fenti szerszámokon túl a vizsgált tárgyakon vájónak és reszelőnek a nyomait sikerült regisztrálnunk. Mindkét szerszám a fémforgáccsal járó, az öntött felületek simítását, illetve korrigálását szolgáló technika eszköze. Mindkettő párhuzamosan futó karcolatokat hagy maga után a fém felületén, amit azonban többnyire polírozással eltávolítottak (BÜHLER 1999,468). A reszelő segítségével a különösen éles széleket, öntési szabálytalanságokat és forrasztások helyét lehet átdolgozni, illetve planírozni. Brepohl definíciója alapján ezek a módszerek a csiszolás kategóriájába tartoznak, ami azt jelenti, hogy elsősorban olyan felület planírozását szolgálják, melynél a formázásnak alárendelt szerep jut (BREPOHL 1980. 297). A fogazásos leletek hátlapján (Kunb/1/4: 5. kép 5), oldalán, egy darabnál az előlapon is sikerült megfigyelni ilyen megmunkálási nyomokat (ld. katalógus). A tárgyak felületén néhány esetben fémforgács, illetve anyagveszteség nélküli megmunkálási technikának a nyomait is sikerült felfedeznünk. Ebben az esetben ponccal dolgoztak. Itt három eljárási technikát különböztethetünk meg: a poncolást, a formázást és a kiemelést, melyet a cizellálás fogalma alatt foglalnak össze (BREPOHL 1980, 236).

61 Ez első lineáris díszítések, illetve előrajzolatok kidolgozására vonatkozik. Az árvésővel végzett gravírozástól annyiban különbözik, hogy a ponc előrehaladtával a fémet csupán benyomja, de nem emel ki forgácsokat, és ezáltal a mélyedések finomabb, kerekebb hatást keltenek. A díszítést a puha alapra helyezett fémlapon egy cizelláló kalapáccsal a poncot ütögetve lehet kialakítani. A mélyedések oldala sima; csak akkor mutatkoznak a vonalvezetés irányára keresztben apró kiszögelések a ponc munkája nyomán, ha a kivitelező még nem elég gyakorlott ebben a technikában, vagy kör alakú vonalvezetés esetén (BREPOHL 1980. 236). Ilyen típusú kiszögeléseket találhatunk pl. az igari III. sír övvereteinél, az ornamentika kereken kiképzett sávjaiban is. A fogazott díszű övcsaton kívül, amit öntöttek és aranyoztak, az arany övgarnitúra ornamentikája poncolt (BÜHLER 1999. 47

If, Abb. 102-104) a korábbi véleményekkel ellentétben, melyek préselést feltételeztek (FÜLÖP 1988. 165). A kunbábonyi lelet egyik késének arany tokvereteire a lineáris díszítést ponccal vitték fel; itt is felismerhetők a vonalhajlatokban a ponc jellegzetes kiszögelései (TÓTH-HORVÁTH 1992. 50; BÜHLER 1999. 471. Abb. 100). A fogazott díszű leleteknél a vonalvezető poncrúd mellett még a mintaponc (jelölőponc) használata megfigyelhető. Brepohl megfogalmazása szerint e fogalom alatt minden olyan poncformát értünk, ami nem annyira a forma kialakításának segédeszköze, mint inkább egy bizonyos meghatározott, a felület élénkítésére használt minta eszköze (BREPOHL 1980, 231; FRECSKAY 1912, 320). Ilyen ponc lenyomatának tekinthetjük a zamárdi 10. sír nagyszíjvégén többször előforduló, nagyon szabályos, kör alakú díszítési elemet (Zam/10/1). Hasonló szabályos kontúrokat figyelt meg Bühler egy késő avar kori szíjvégen, ahol az állatmotívum szemeit képezték ki egy kör alakú ponccal (BÜHLER 1999, 454f, Abb. 23-24, 28). Valószínűleg a zamárdi 1280. sír szíjvégén látható kör alakú szemmélyedések is ilyen munkaeszközre vezethetők vissza (Zam/ 1280/1). A noslaci szíjvég csuklós részének lapja kör és félhold alakú poncok veretét őrzi. A darab tűzaranyozott bronzlemezből készült, ellentétben a szíjvéggel, amit vasból kovácsoltak, de szintén aranyoztak (Nos/14/1). Ezzel a poncformával egyes gepida,

62 sőt kora avar kori leleteknél is találkozhatunk.

63 59 Kiss véleménye szerint a kölkedi véreteken a karcolatokat utólag vésték be (KISS 2001,1. 35). 60 A lelet még publikálatlan. A képet Birgit Bühler adatai szerint vettem fel. 61 A három szó a következő német szakszavak fordítása: „schroten, modellieren, absetzen". 62 Pl. Szentes-Nagyhegy 84. sír (CSALLÁNY 1961, Taf. 4-6, 18-19). 63 Pl. Kölked-Feketekapu B 85. sír (KISS 2001, U. Taf. 11/2, Taf. 111/2).