A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

P. FISCHL Klára – KISS Viktória: A Vattina-kultúra kutatása és északi kapcsolatainak kérdése

tartalmazó kevert leletegyüttesek (Vucjak Fericanacki, Podgorac, Kusevac/Grabrovac, Gradac-Pleternicki és Novigrad na Savi (Hr)) arra utalnak, hogy a szlavóniai területen találkozik a Litzenkerámia, a mészbetétes kerámia kultúrája és a Vattina-kultúra elterjedése, de a pontos határ egyelőre nem rajzolható meg. Egyes feldolgozások szerint Slavonski Brod, mások szerint Dakovo és Ilok a Vattina-kultúra nyugati határa (esetleg a Vuka mentén válik el a három népesség területe?), emiatt a vukovári és sotini dunántúli mészbetétes edények értékelése (importok-e?) sem egyértelmű (MARKOVIC 1984, 29; MARKOVIC 1989, Abb. 4; SIMIC 1993, 132). A Benkovsky-Pivovarová által (az alsó-ausztriai és burgenlandi leletek alapján) kidolgozott Litzenkerámia-kronológiát (BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1972, 209) Majnarié-Pandzié és Markovié a horvátországi anyagra is elfogadja: a hullámos Litzen-mintával díszített leleteket az észak-dunántúli mészbetétes csoporttal, míg az egyenes Litzen-mintás kerámiát a Szeremle- és a kései dél-dunántúli időszakkal párhuzamosítják.

22 Ezt a dunántúli kronológia nem támogatja, mivel a dél-dunántúli csoport fiatalabb időszakának kerámiája hullámmintás (Kusevac /Grabrovac), illetve egyenes Litzen-mintás kerámiával (Podgorac) egyaránt előfordul.

23 A Litzenkerámia kultúrájának fontos szerepet tulajdonítanak a Belegis-kultúra kialakulásában: az előbbi népesség és a Vattina-kultúra találkozásából vezetik le a Belegis-kultúra kialakulását (TASIC 1982; MAJNARIC-PANDZIC 1984; MARKOVIC 1989; BENKOVSKYPIVOVAROVÁ 1992; GOGÂLTAN 1998). A Burgenlandban és Északnyugat-Magyarországon, illetve a Vajdaság területén, a Belegiskultúránál előforduló, zárt tömbben jelentkező Litzen-díszes kerámiából és a Belegis-kultúra időrendjéből kiindulva a kutatás északnyugat-délkelet irányú vándorlásra következtetett. A Dunántúlon átvonuló csoportok mozgását a halomsíros kultúra megjelenésével hozták összefüggésbe, és ezzel az eseménysorozattal kapcsolták össze a koszideri kincsek elrejtését is (BÁNDI-KOVÁCS 1970; VADÁSZVÉKONY 1979, 61, 90. j.; BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1981; KOVÁCS 1984, 383; KOVÁCS 1988, 156; VÉKONY 1988, 74; FOLTINY 1988; BÓNA 1992. 36-38; KOVÁCS 1994; KOVÁCS 1994a, 123, 161-162; ILON 1999, 255-259; VÉKONY 2000a, 180). A horvát kutatás fentebb vázolt eredményei mindezt új színben tüntetik fel: egyrészt a Dél-Dunántúlon a Litzen-díszes kerámia nem a Fertő-vidék felöl induló és a Dunántúl egész területén átvándorló csoportok révén, hanem a horvátországi terület irányából magyarázható a mészbetétes kerámia kultúrája idején (Kölesd: WOSINSKY 1904, LVIII. t. 5; Somogyvár: HONTI 1994a, Abb. 4. 4, Abb. 7. 6, Abb. 9. 1-2; Siklós-Téglagyár 3. sír: BANDI- ZOFFMANN 1966, 51-52, XII. t 3-7, XIII. t. 1-7; BÁNDI-F. PETRES-MARÁZ 1979, 102. kép, alsó sor; Vörs-Kerékerdő: HONTI 1994a, 8-9; HONTI 1994, 173-175, Abb. 2. 2, Abb. 8.4) és a Szeremle-kultúra időszakában egyaránt (Siklós-Téglagyár telep: BÁNDI-KOVÁCS 1974, 3. kép); másrészt a Belegis-kultúra kialakulásának folyamata is egyszerűbben magyarázható a Vattina-kultúra és a szomszédos Litzenkerámia népessége találkozásából.

24 A magyarádi bütyöklábas edények felbukkanása a Szeremle-kultúra leletei között (Surcin, Kovin, Vrsac-At, Oresac (Yu)), illetve a mészbetétes formák és díszítőstílus Duna menti terjedése továbbra is csak (MAJNARIC-PANDZIC 1976; MAJNARIC-PANDZIC 1976a; TERZAN1983; összefoglalóan ld. VÉKONY 2000a, 177). A hercegovinál leleteket újabban több csoportra osztva tárgyalják, és a lelőhelyek egy részét leválasztják a Litzen-kerámiáról (COVIC 1980; MAROVIC-COVIC 1983). Szlovéniában a Litzen-kerámiát a Ljubljana-kultúrát követő időszakra (Ig c fázis, RBA2) keltezik (DULAR 1999, 84). 22 A Litzen-mintás sáv alakja szerint 3fázis: 1. hullámos, 2. egyenes, 3. bajuszszerűen „felkunkorodó" (ún. Schnörkelmotiv). A 3. fázis Szlovákiában már a halomsíros időszakra, Jugoszláviában a Belegis I-fázisra jellemző (vö. még BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1981, Taf. 1. I; BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1992). A Litzen-kerámia korai fázisát BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1981, 32 a Kisapostag-kultúrával, míg Markovié és Majnarié-Pandzié a korai dunántúli mészbetétes kerámiával párhuzamosította; az egyenes mintát a Szeremle-kultúra időszakával egykorúnak gondolták. 23 Kusevac-Grabrovac, Dakovo: Pavlovic-Bojcic, ArhPreg 1980, 27-28, T. XVI. 3-8, T. XVII. 1-21; PA VLOVIC1984,54-60, Sl. 3. 4-9, Sl. 4. 1-10, SI. 4. 11-13, Sl. 5. 1-4; MARKOVIC 1984, 22; SlMIC2000,119; PAVLOVIÓ1984, 53-60, SI. 3. 4-9, St. 4. 1-10. Gradac-Pleternícki: SlMIC 2000, 118. Novigrad na Savi: MAJNARIC-PANDZIC, ArhPreg 1977, 35-37, T. 18-19; MAJNARIC-PANDZIC 1984, 66, Sl. 3/1, Sl. 3/2-7, Sl. 3/8; SIMIC 2000, 120. A három kultúra határterületéhez további adatok: Dakovo környékén még két helyről csak Litzen-kerámia: Strbinci és Viskovacki Vinogradi (MARKOVIC 1984, 22-24, Sl. 5. 5-6); Budrovci-Jabucanje lelőhelyről Szeremle- és Vattina-kerámia (MARKOVIC 1984, 22-24, Sl. 5. 7-8). 24 Az Észak-Dunántúlon mészbetétes kerámiával együtt előkerült Litzen-díszes importok (Mosonszentmiklós-Jánosházapuszta: UZSOKI1963, 14. t. 3; Süttő-Nagysánctető: VÉKONY 2000a, 177, 180) megjelenése változatlanul a Litzen-kerámia Fertő-vidéki elterjedésének irányából magyarázható (Kiss V. : Anknüpfungspunkte zwischen Mitteleuropa und Transdanubien in der mittleren Bronzezeit. Antaeus 2002, s. a.).