A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

VÖRÖS István: A Csongrád-Bokros, bokrospusztai középső rézkor végi telep állatcsontleletei

Sertés (189 db — 23 egyed) A sertéscsontok erősen fragmentáltak. A kifejlett egyedek csontjai nagyméretűek (15. táblázat). A sertéscsontok anatómiai (10. táblázat) és a testrégiók szerinti (6. táblázat) megoszlása jól mutatja, hogy a fej kivételével alkalmanként egy-egy lapocka (scp-hum-rad/ulna: 30 db), illetve sonka (comb, pelvis-fem-tib/fib: 22 db) került a településre. A 34. gödörben talált összefüggő sertéstörzs (gerincoszlop+bordák, pelvis-pár: 66 db) gyakorlatilag „hús nélküli" állatrész. A lapockákat és a combokat levágták róla. A 23 db sertés közül egy újszülött (neonatus), kettő 4-6 hónapos, négy 8-10 hónapos (infantilis), öt 2 évnél fiatalabb (juvenilis) és tizenegy egyed (47,8%) kifejlett (aduitus) életkorú volt. A fiatal sertések (52,2%>) és a húsosvégtag-csontok (27,5%) primer húshasznosítást mutatnak. Ló (4 db — 2 egyed) A csongrádi településen mindössze két ló 2-2 csontmaradványa került elő. A 31. gödörben pelvis-femur fr., a 36. gödörben arckoponya és mandibula fr. volt. A csontleletek kisméretű lovaké voltak. Kutya (16 db — 6 egyed) A gödrökben feldarabolt kölyök- és felnőtt kutyák állkapocstöredékei, illetve mellső és/vagy hátulsó végtagcsont-töredékei kerültek elő. 21. gödör: s. hum, ulna fr.; 31. gödör: s. c. mandibulae (P-M 63 mm, P 32,5 mm, M 30 mm, M i 17 mm, a vastag corpus ívelt, a fogazat microdont); 32. gödör: d. rad fr.; 34. gödör: d. rad fr.; 53. gödör: d. c. mandibulae (dp2-4, M]_2); 74. gödör: rad diaph. fr.; 78. gödör: C sup., d. c. mandibulae (M 32 mm, Mi 19,5 mm, a magas corpus ívelt), s. sep., s.-d. hum. dist., rad, d. ulna fr., d. pelvis fr., coprolit. A kutyacsontok méreteit a 16. táblázat tartalmazza. Vadászott állatok Csongrádon az őskor mind a négy őshonos nagyvadjára vadásztak. Az őstuloknak kettő, a gímszarvasnak hét, az őznek három, a vaddisznónak két példányát ejtették el. Maradványaik: őstulok — s. radius/ulna prox. fr. (az ízületi felület dorsalis peremén exostosis, (74.)), d. mc dist. fr. (78.); gímszarvas — s. mandibula fr. (31.), mt prox. fr. (32.), d. rad-ulna fr. (36.), s. c. mandibulae fr., fem diaph. (53.), agykoponya fr. (74.) s. sep. (juv.), s. fem-tib. diaph. fr. (78.); őz — d. tib. dist db (31.), s. hum. dist db (34.), jobb oldali frontale az agancstövei (juv. 2 éves, 78.); vaddisznó — s. astragalus (h.: 54 mm, marmagasság: 96,7 cm, 74.), s. ram. mandibulae fr. (78.). A prémes állatok közül két ragadozó: a róka (d. ulna fr. 21.) és a farkas (s. c. mandibulae fr. M i alv. h.: 30,5 mm, korona h.: 33 mm, sz.: 12 mm, 32.), illetve a hód (d. fem. fr. 31.) és a mezei nyúl (d. tib. prox. fr., 78.) egyede került terítékre. A madarászati és a halászati tevékenységről egy vadmadár csonttöredéke (78.), illetve harcsa (78.), csuka (21.) és egy kisebb testű hal (53.) maradványai tanúskodnak. A mocsári teknősök has- és hátpáncéltöredékei (53., 78.) jelzik, hogy a teknőjüket feltörve fogyasztották őket. A CSONGRAD-BOKROS, BOKROSPUSZTAI KOZEPSO RÉZKOR VEGI TELEP ARCHAEOZOOLÓGIAI JELLEMZÉSE A település feltárt részletén begyűjtött állatcsontleletegyüttes faj összetételére és dominancia-viszonyaira jellemző, hogy a csontanyag 97,5%-a (1361 db) háziállat és csak 2,5%-a (36 db) vadállat (1,5% — 22 db vademlős, 1% — 14 db madár/teknős/ hal). A háziállatleletek abszolút többsége 98,5% (1341 db) három gazdasági haszonállat: a szarvasmarha, a juh és a sertés maradványa. A ló (4 db) és a kutya 816 db) csontleleteinek a gyakorisága együttesen is csak 1,5%. A gazdasági haszonállatok közül a legtöbb csontlelettel a szarvasmarha képviselt (678 db — 49,8%), azt követi a juh (474 db — 34,8%), majd a sertés (189 db — 13,9%). A csongrádi településrészen begyűjtött háziállatcsontok fajösszetétele megegyezik a Bolerázkultúra eddig ismert településeivel. Csongrádon, Boglárlellén (VÖRÖS 1982a) és Vác-Székhegy leletanyagában a szarvasmarha volt a domináns háziállatfaj,

1 Kétegyházán (BÖKÖNYI 1979) és Gyöngyöshalászon (VÖRÖS 1983) a kiskérődző fordult elő a / Vörös I.: Állattartás és vadászat Vác-Székhegy (MRT 9, 31/42.) erődített őskori telepen. Kézirat. Budapest 1998.