A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

HORVÁTH, László András: Az őskori kultuszgödrök értelmezésének lehetőségei

Nehezebb a helyzet a gödör felsőbb rétegeiben talált, ma már szórványosnak nevezhető állatcsontleletekkel. Ezek: egy juhkoponya, több szarvasmarha különböző végtagjai és fejrésze és több sertés koponya- és végtagdarabjai. Ezek helyzetét a feltárás során nem rögzítették, így azok, sajnos, régészeti összefüggések nélkül állnak és ezért csak óvatos következtetések levonására alkalmasak. A szarvasmarha-áldozatok jelentését már a korábbiakban többször is elemeztük, így attól itt eltekintünk. Marad tehát a juhkoponya. Tekintettel a gödör kultikus jellegére, biztosan kijelenthetjük, hogy az véletlenül nem keveredhetett a gödör földjébe a rézkor során, sem recens hulladékként, sem másodlagosan a neolit cserepekkel együtt. A gödör kiásása után, ahogy azt a fentiekben láthattuk, először egy nagyobb, közösségi jellegű áldozat bemutatásra került sor. Ezután az objektum egy részét betemethették, így annak formája is megváltozhatott. Eltűnt mindenekelőtt a földoltárként funkcionáló alsó rész, hogy ezt pótolták-e valami mással a továbbiakban, ma már ki nem deríthető, de azt sem jelenti feltétlenül, hogy a gödör többé nem szolgált az áldozatbemutatás színhelyéül. Az említett további állatcsontleletek és az ásatási naplóban említett réteges betöltés újabb áldozatok bemutatására utalnak, de ezek jellegének pontos meghatározására nincs elegendő adatunk. Annyi azonban mégis feltételezhető, hogy a gödörben elvégzett, egymást követő áldozatok jellege nem volt teljesen azonos. Végezetül szeretném felhívni a figyelmet még egy összefüggésre: Elemzésünk során számos olyan elemmel találkoztunk, melyek a Földközi-tenger keleti medencéjének mitológiáihoz vezettek el bennünket, az elemzett mitoepikus elemek ott gyakran főszerepet kaptak. A kor kultúrája, melyben a csongrád-bokrosi áldozógödör keletkezett, számos szállal kapcsolódott a Kárpát-medencétől délre eső területekhez. Egy nemrégiben elvégzett elemzés eredményeként világossá vált, hogy a protobolerázi kultúra a Magyar Alföldön, amelyhez a Csongrád-Bokros, bokrospusztai 34. gödör is tartozott, az égei kora bronzkor 1. és 2. fázisának váltásával volt egyidejű. Ezt figyelembevéve és összevetve a jelen elemzésünkből származó adatokkal, arra a következtetésre juthatunk, hogy a Kárpát-medencében, illetve a Balkánon a rézkor időszakában már számos olyan mitoepikus elem megtalálható volt, melyek később a Balkán, Anatólia és Szíria, illetve Mezopotámia vallásainak alapelemeit képezték. Vegyük mindehhez figyelembe, hogy a mitológiák története állandó változások, átalakulások sorozata, mely nem volt független a történelmi mozgásoktól, változásoktól sem, és hogy mi ennek a folyamatnak legtöbbször csak a legutolsó, már írásban is rögzített állapotát ismerjük csak. A régészet által szolgáltatott vallástörténeti adatok alapján azonban nyilvánvaló, hogy számos korábbi állapot és változat létezésével is számolnunk kell. A gyökerek a mi konkrét esetünkben is a rézkornál messze távolabb, a neolitikumig, de egyes esetekben egészen a paleolitikumig visszavezethetők. Nem tévedünk tehát talán sokat, ha kijelentjük, hogy az égei és kisázsiai vallások legelső, már kimutatható csíráit mind ideológiai, mind etnikai szempontból valahol a közép-európai és a balkáni térségben kell keressük, a csongrád-bokrosi kultuszgödör esetében pedig az előbb említett kelet-mediterráni vallások korai megnyilvánulásainak egyikével állunk szemben. A késői vallások történetének elemzésekor feltétlenül számolnunk kell a fent említett vallási elemek létezésével, azok ismerete és további alapos elemzése nélkül azokat sem érthetjük meg igazán. Mint már a bevezetőben rámutattunk, munkánkkal kísérletet tettünk egy kultikus objektum szolgáltatta régészeti adatok részletes elemzésére. Ennek során nem tudtunk, de nem is kívántunk „végleges" megoldásokat adni — erre többek között a hiányos ásatási adatok sem nyújtottak lehetőséget. Az őskor vallásainak és kultuszainak megismeréséhez még nagyon sok további munkára, jó megfigyelésekre, alapos elemzésekre van szükség. Dolgozatunkkal ehhez kívántunk adalékokat szolgáltatni. Horváth László András Budapesti Történeti Múzeum Ós- és Népvándorlás kori Osztály 1031 Budapest Záhony u. 4. E-mail: h

laci953@hotmail.com