A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

VADAY Andrea: Gondolatok a régészeti illemtanról egy könyvismertetés kapcsán

Gondolatok a régészeti illemtanról egy könyvismertetés kapcsán Minden hazai régész számára örömteli jelenség volt, hogy a személyeskedő, indulatoktól vezérelt, tudományos fórumhoz nem méltó „viták" lassan eltünedeztek folyóirataink hasábjairól. Éppen ezért igen nagy sajnálattal olvastam Istvanovits Eszter és Kulcsár Valéria sorait, melyek felébreszteni látszottak a fent említett szellemet Kompolt-Kistér könyvismertetése kapcsán: ISTVANOVITS E. KULCSÁR V.: Vaday Andrea - Bánffy Eszter - BartoseiwitzLászló - T. Bíró Katalin-Florin Gogâltan —Horváth Friderika - Nagy Andrea: Kompolt-Kistér. Újkökori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely leletmentő ásatása az M3-as autópálya nyomvonalán. —

A Neolitich, Bronze Age, Sarmatia and Avar site. Rescue excavation at the M3 motorway. Agria MCMXCIX. Heves Megyei Régészeti Közlemények 1. Szerk: Petercsák T. - Szabó J. J. Dobó István Vármúzeum, Eger 1999. (Ree.) MFMÉ - StudArch 6 (2000) 503-506. Bármilyen tudományos vitában szívesen veszek részt partnerként, de a „könyvismertetés" hangvétele, indíttatása és stílusa idegen tőlem, így következő soraimat nem tekintem a „kesztyű felvételének", vitaindítónak stb. Hangsúlyozom, hogy ez az első és egyben utolsó reagálás a hasonló hangvételű írásokra. A válaszadást két indok támasztja alá. Egyrészt szakmánk szépségének és tisztaságának, valamint objektivitásának védelme a szubjektív indulatoktól, amelyek még a tanult és gyakorlott kollégákat is tévútra vihetik a korrekt, tudományos sine ira et studio írásmód helyett. Másrészt tisztázni szükséges azokat a tudományos kérdéseket, amelyeket Istvanovits Eszter és Kulcsár Valéria vagy nem értett meg, vagy félreismert, vagy ismeretlen számukra. Az alábbiakban tételesen térek ki a könyvismertetök által hibául felrótt kérdésekre a könyvismertetés sorrendjében. Megjegyzéssel kell kezdenem. A könyvismertetés műfaja azt jelenti, hogy a kérdéses mű tartalmát röviden ismertetjük, hozzáfűzve mind a vitatott, mind a dicsérendő megjegyzéseket. Istvanovits Eszter és Kulcsár Valéria Könyvismertetéséből az Olvasó csak egyet nem tud meg, hogy miről szól a könyv. Igaz, ha Ilon Gábor — általuk is idézett — e kötetről szóló ismertetését elolvassa, akkor képet kap annak tartalmáról is. A könyvismertetés esetében azonban nem szokás egy másik könyvismertetésre hivatkozni, sőt a legritkább esetekben olvassuk el azt annak céljából, hogy megtudjuk a könyv tartalmát, amelyről a kezünkbe lévő könyvismertetés szól. Értetlenül állok az Ilon Gábornak címzett epés megjegyzés előtt, hogy „Örömmel láttuk, hogy Ilon Gábor számára egészen nyilvánvaló, hogy a 14. sz. teljes és a 13. sz. lelőhely részbeni közzétételét tartalmazza a monográfia. Számunkra ugyanis egy darabig ez sem volt egészen világos. Többszöri elolvasás után mi is erre a megállapításra jutottunk... Sajnálatos, hogy egy feltárt településrészletnek is csak részletét ismerteti a kötet: jól láthatóan épp azon a területen húzódik a szubjektív választóvonal a lelőhelyen belül, ahol az objektumok igencsak sűrűn jelentkeznek" (ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2000, 503). Egyéni adottság, hogy ki milyen sebességgel ért meg egy szöveget, abban azonban igazat adok a Könyvismertetőknek, hogy a választóvonal szubjektív. Magunk is hangsúlyoztuk a kötetben, hogy az előzetes terepbejárások alapján jelölték ki a területet, a lelőhelyek nem feltétlenül csak ott húzódnak, ahol a felszíni nyomok jelentkeznek. Éppen ezért tártuk fel próbaképpen a felszíni nyomok alapján kijelölt 14-es és 13-as lelőhely között húzódó felszínen régészetileg intakt nyomvonalfelületet is. Az eredmények beigazolták a gyanúnkat. Kompolt-Kistéren (14. sz. lelőhely) az előkerült leletanyag, a feltárt terület nagysága indokolta a feltárásunk külön közlését. Az itt talált régészeti jelenségeket és az előkerült leletanyagot ismertettük szerzőtársaimmal. Egyrészt, mert a 13-as felületen újabb régészeti korszakok lelőhelyei is előkerültek, így ezek bevonása a feldolgozásba túllépte volna a szűkös anyagi lehetőségeket, amelyek csak(!) egy A4-es formátumú kötet (367 oldal, 99 rajzos, 14 fotós tábla és néhány szövegközti ábra) közreadására voltak elegendők.

1 Másrészt nem kacsintgattunk más kolléga munkájának gyümölcsére. Nagy örömünkre szolgál, hogy itt is köszönetet tudunk mondani dr. Petercsák Tivadar igazgató úrnak, dr. Szabó János József akkori igazgatóhelyettesnek és a Heves megyei múzeumi szervezet gazdasági igazgatójának, Majnár Rózsának, hogy nemcsak szorgalmazták, hanem az anyagi nehézségek ellenére lehetővé is tették a kötet megjelenését. Istvanovits Eszter és Kulcsár Valéria véleménye szerint „a szerzők nem tudtak eldönteni, hogy tudományos népszerűsítés-e a cél, vagy a szakemberek számára készített anyagközlés és értékelés. " (ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2000, 503). E véleménnyel nem vitatkozunk, rábízzuk az Olvasókra, akik netán forgatni fogják e könyv lapjait, ha a „könyvismertetés" nem vette el a kedvüket a könyvismertetők által korábban monográfiának minősített munkától. Nem tartom „feleslegesnek" és „közhelynek" a lelőhely és a feltárási módszer ismertetését, a hasonló cipőben járó ásató kollegák számára ez is fontos adatokat tartalmazhat. Ezt támasztja alá az is, hogy a Szegeden, 2000 nyarán megtartott autópályás ásatásokról rendezett konferencián számos előadásban elhangzottak a feltárási nehézségek és a megoldásukra alkalmazott módszerek. A nagykiterjedésű ásatásoknál ugyanis a hazai régészeknek részben szakítani kellett a régebben használt feltárási és dokumentálási módszerekkel, éppen a feltárásra rendelkezésre álló idő és a feltárandó felület nagyságának korábban ismeretlen aránya miatt. E konferencián nem egy kollégánk számolt be arról a problémáról, hogy a gépi / A Heves megyei múzeumi szervezet anyagi lehetőségei — hazai múzeumaink nagyobb részéhez hasonlóan — igencsak korlátozottak, ezt jelzi a Kompolt-Kistér kötet kis példányszáma, idegen nyelvű kivonata az idegen nyelvű teljes szöveg helyett, s a képek válogatása, amely során csak az informatívabb objektumrajzokat közölhettük le.