A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

FÁRI Irén - † KŐHEGYI Mihály – SZALONTAI Csaba: Reizner János és Hampel József levelezése

kapálás alkalmával talált. Felkerestem az illetőt, ki is a két ibriket a szegedi múzeumnak átengedte. [A két agyag edény alakját a mellékelt rajz tünteti felj. Az egyiknek 9, a másiknak 7 ctmr a magassága. Mindkettőnél az edényke egyik füle le van törve, s mindkettő nem korongon, hanem szabad kézileg készült. 22 Ezek után a helyszínére rándultam ki, mely a kis községnek déli határában van. Egy mély száraz ér köríti a magas Anka nevű halmot (anka, hanka a szlávban bütyök, íz, csomó, sőt némelyek szerint halom) melynek tetőzetén a tanító úr állítása sze­rint alapjalak nyomai, s a községbeliek hagyomá­nya szerint ott zárda létezett. Az Anka szőlővel van beültetve, mely a keleti ol­dal lejtőjén pusztulásnak indult. Lehet, hogy a fil­loxera pusztítja, lehet, hogy az esőzések alkalmával a lejtőn rohanó vízmosás árt a tőkének, melyeknek tövéről a földet a víz egyre hordja. Bejárva az egész lejtőt azt úgyszólván behintve találtam régi cserép töredékekkel. Ezek töredéke­ken zig-zug-os vonal díszes új és köröm nyomásos ékítményeket láttam. Némely darabnak kör alakja s az edény fal vastagsága óriási arányokra enged következtetni. Némely helyeken csontok, másutt szén darabok, rendkívüli mennyiségű kagyló töredékek úgyszintén kiégett föld rögök láthatók. Azon kérdésemre, hogy apró kova vagy más kő szilánkok, simított véső ala­kú kövek nem e fordultak elő, Ágoston [A. A.] és Weihold [W.j tanító oda nyilatkoztak, hogy ilyes fé­lét soha sem láttak s nem hallották, hogy ilyent ta­láltak volna. Végül kijelentették azt is, hogy a gazdák való­színűleg meg engedik azt, hogy csekély kárpótlás mellett szőlő földeiken ásatás eszközöltessék. Ezekben tapasztalataimat elő adván javaslatom az lenne, hogy Rabén a rendszeres kutatás elrende­lendő s foganatosítandó volna. [Szükséges volna a két kő vályúnak felszínre ho­zatala s megismerése és szükséges volna a szőlők lejtőjén levő konyha hulladék és népvándorláskori telepnek feltárása. En azt hiszem hogy a temetkezé­si réteg miután eredetileg sem szokott egy méternél mélyebb lenni, s e rétegből az esőzés miután már eddig sokat lehordott, nem igen mélyre kellene a feltárási munkákat intézni. S ha bár a szőlő ültetés és munkálás által a telep már némileg feldúrva és megbolygatva van, mégis kilátás lehet arra, hogy a munka jutalmazó lenne. A gazdáknak némi kárpótlást kellene biztosítani hogy a munkálatot megengedjék. A munkálat egy­előre kémlő árkok vonására szorítkoznék s az ek­ként mutatkozó nyomok után lehetne tovább halad­ni. Az idő most már késő, de kora tavasszal meg lehetne a munkát indítani s addig a jelekkel a kár­pótlási kérdést is megoldani lehetne, egy 200frtnyi költség kifutná a kárpótlást és a munkálatok kiadá­sait. Az esetre ha Nagyságod e költségeket előállít­hatná, én szívesen felajánlom a munkálatok vezeté­sében való közreműködésemet. Hogy azonban lesz e kellő eredmény vagy egyáltalán lesz e eredmény? azt bajos biztosítani. A midőn ezekben a kívánt felvilágosításokat megadni volt szerencsém, tisztelettel vagyok] 2 ^ Szegeden 1890. évi október hó 23 án alázatos szolgája Reizner János Rcizner kézírása, aláírással, Somogyi-könyvtár Irattára, Múzeumi iratok 22/890. A levél budapesti példánya szintén aláírt, rajta Hampel József kor­rektúrajelei. MNM Irattár 322/890. 16. Reizner János levele Pópity Jánosnak. 77 Pópity János földes gazdának Rabén U.p. Oroszlámos Weihold István tanító úr czímén A Szeged városi múzeum részére volt szíves át­engedni a rabéi szőlő dombban talált két kissebb régi agyag edényt. A midőn ezen adományát ezennel nyugtatom, egyúttal azokért hazafias köszönetemet nyilvání­tom. Szegeden 1890. okt. 23 án Reizner János Reizner kézírása, aláírással. Somogyi-könyvtár Irattára, Múzeumi iratok 22/890. 22 Móra Ferenc Múzeum Régiségtan Napló I. 12/1890. Reizner mindkét edényt vázlatosan lerajzolta a levele szélére. E raj­zokat Hampel többször áthúzta, jelezve a szedőnek, hogy nincs rájuk szükség. 23 A zárójelek közti részek elhagyását javasolta Hampel, és a publikációból ki is maradt az utolsó bekezdés, mely nem kimon­dottan a leletek és lelőkörülmények közlésére vonatkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom