A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)
FÁRI Irén - † KŐHEGYI Mihály – SZALONTAI Csaba: Reizner János és Hampel József levelezése
kapálás alkalmával talált. Felkerestem az illetőt, ki is a két ibriket a szegedi múzeumnak átengedte. [A két agyag edény alakját a mellékelt rajz tünteti felj. Az egyiknek 9, a másiknak 7 ctmr a magassága. Mindkettőnél az edényke egyik füle le van törve, s mindkettő nem korongon, hanem szabad kézileg készült. 22 Ezek után a helyszínére rándultam ki, mely a kis községnek déli határában van. Egy mély száraz ér köríti a magas Anka nevű halmot (anka, hanka a szlávban bütyök, íz, csomó, sőt némelyek szerint halom) melynek tetőzetén a tanító úr állítása szerint alapjalak nyomai, s a községbeliek hagyománya szerint ott zárda létezett. Az Anka szőlővel van beültetve, mely a keleti oldal lejtőjén pusztulásnak indult. Lehet, hogy a filloxera pusztítja, lehet, hogy az esőzések alkalmával a lejtőn rohanó vízmosás árt a tőkének, melyeknek tövéről a földet a víz egyre hordja. Bejárva az egész lejtőt azt úgyszólván behintve találtam régi cserép töredékekkel. Ezek töredékeken zig-zug-os vonal díszes új és köröm nyomásos ékítményeket láttam. Némely darabnak kör alakja s az edény fal vastagsága óriási arányokra enged következtetni. Némely helyeken csontok, másutt szén darabok, rendkívüli mennyiségű kagyló töredékek úgyszintén kiégett föld rögök láthatók. Azon kérdésemre, hogy apró kova vagy más kő szilánkok, simított véső alakú kövek nem e fordultak elő, Ágoston [A. A.] és Weihold [W.j tanító oda nyilatkoztak, hogy ilyes félét soha sem láttak s nem hallották, hogy ilyent találtak volna. Végül kijelentették azt is, hogy a gazdák valószínűleg meg engedik azt, hogy csekély kárpótlás mellett szőlő földeiken ásatás eszközöltessék. Ezekben tapasztalataimat elő adván javaslatom az lenne, hogy Rabén a rendszeres kutatás elrendelendő s foganatosítandó volna. [Szükséges volna a két kő vályúnak felszínre hozatala s megismerése és szükséges volna a szőlők lejtőjén levő konyha hulladék és népvándorláskori telepnek feltárása. En azt hiszem hogy a temetkezési réteg miután eredetileg sem szokott egy méternél mélyebb lenni, s e rétegből az esőzés miután már eddig sokat lehordott, nem igen mélyre kellene a feltárási munkákat intézni. S ha bár a szőlő ültetés és munkálás által a telep már némileg feldúrva és megbolygatva van, mégis kilátás lehet arra, hogy a munka jutalmazó lenne. A gazdáknak némi kárpótlást kellene biztosítani hogy a munkálatot megengedjék. A munkálat egyelőre kémlő árkok vonására szorítkoznék s az ekként mutatkozó nyomok után lehetne tovább haladni. Az idő most már késő, de kora tavasszal meg lehetne a munkát indítani s addig a jelekkel a kárpótlási kérdést is megoldani lehetne, egy 200frtnyi költség kifutná a kárpótlást és a munkálatok kiadásait. Az esetre ha Nagyságod e költségeket előállíthatná, én szívesen felajánlom a munkálatok vezetésében való közreműködésemet. Hogy azonban lesz e kellő eredmény vagy egyáltalán lesz e eredmény? azt bajos biztosítani. A midőn ezekben a kívánt felvilágosításokat megadni volt szerencsém, tisztelettel vagyok] 2 ^ Szegeden 1890. évi október hó 23 án alázatos szolgája Reizner János Rcizner kézírása, aláírással, Somogyi-könyvtár Irattára, Múzeumi iratok 22/890. A levél budapesti példánya szintén aláírt, rajta Hampel József korrektúrajelei. MNM Irattár 322/890. 16. Reizner János levele Pópity Jánosnak. 77 Pópity János földes gazdának Rabén U.p. Oroszlámos Weihold István tanító úr czímén A Szeged városi múzeum részére volt szíves átengedni a rabéi szőlő dombban talált két kissebb régi agyag edényt. A midőn ezen adományát ezennel nyugtatom, egyúttal azokért hazafias köszönetemet nyilvánítom. Szegeden 1890. okt. 23 án Reizner János Reizner kézírása, aláírással. Somogyi-könyvtár Irattára, Múzeumi iratok 22/890. 22 Móra Ferenc Múzeum Régiségtan Napló I. 12/1890. Reizner mindkét edényt vázlatosan lerajzolta a levele szélére. E rajzokat Hampel többször áthúzta, jelezve a szedőnek, hogy nincs rájuk szükség. 23 A zárójelek közti részek elhagyását javasolta Hampel, és a publikációból ki is maradt az utolsó bekezdés, mely nem kimondottan a leletek és lelőkörülmények közlésére vonatkozik.