A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

BALOGH Csilla - † KŐHEGYI Mihály: Fajsz környéki avar kori temetők II. Kora avar kori sírok Fajsz-Garadombon

szítésének rendszerébe. Míg az egyenes, egyélű, keresztvas nélküli kardok nagyjából egyenletes szórtságot mutatnak a korai avar településterületen belül (SIMON 1991, 2. kép), addig a fémszerelékes kardok területi elhelyezkedése között különbségek figyelhetők meg: az aranyszereiékes, háromívü fúggesztőfüles kardok az arany álcsatok előfordulási területén, a Duna-Tisza közének középső részén találhatók, ezzel szemben az ezüst-, bronzszereiékes, P/D-fules kardok elterjedése pedig a többi közép-ázsiai eredetű tárgy elterjedési területével esik egybe, előfordulásuk a Tisza-Maros-Aranka szögben, Északkelet-Dunántúlon és a Balatontól délre lévő helyeken sűrűsödik (13. kép 2). Ezek köre bővíthető tehát a Fajsz-Garadomb C sír kardjával. Előfordulásuk az egész kora avar időszakot felöleli (SIMON 1991, 281). P/D-füles kardokat tartalmazó temetkezések a Kárpát-medencében (13. kép 2): 1. Aradka/Aradac 46. sír (Yu) (NAGY 1959, Taf. VIII. 1), 2. Budapest XXI., Csepel-Kavicsbánya (FETTICH 1926, Pl. V. 1-4; NAGY 1998a, Taf. 120), 3. Backo Petrovo Selo 28. sír (Yu) (BRUKNER 1968, T. LIX. 1), 4. Csanytelek A sír (KÜRTI 1990, 1. kép 18), 5. Csákberény-Orondpuszta 150. sír,

15 6. Csóka/CJóka I. (45.) sír (Yu) (KOVRIG-KOREK 1960, Fig. 6), 7. Dabas-Paphegy 1. sír (SIMON-SZÉKELY 1991, 3.t. 1-5), 8. Deszk-G 8. SÍr (CSALLÁNY 1939, I. t. 2-2a, 2. kép 2-2a), 9. Fajsz-Garadomb C sír (4. kép 1-11; 5. kép 1), 10. Gátér 212. sír (KADA 1906, 217), 11. Gátér szórvány (FETTICH 1926, Pl. X. 24-24a), 12. Kishegyes/Mali Idos 72. sír (Yu) (GUBITZA 1907,358-359), 13. Kiszombor-0 2. sír (CSALLÁNY 1939, I. t. 1-la, 2. kép 1), 14. Kölked-Feketekapu-A 107. sír (KISS 1996, Taf. 34. 1, la-0, 15. Környe 75. sír (SALAMON-ERDÉLYI 1971, T. 32. 1, Abb. 4. 1), 16. Környe 99. sír (SALAMON-ERDÉLYI 1971, T. 32. 2, Abb. 4. 3), 17. Környe 109. sír (SALAMON-ERDÉLYI 1971, T. 32. 4), 18. Környe 149. SÍr (SALAMON-ERDÉLYI 1971, T. 32. 3, Abb. 4. 2), 19. Kunmadaras (BÓNA 1983, 11. kép 1-4), 20. Kunpeszér-Felsőpeszéri út (H. TÓTH 1984, 12), 21. Kunszentmiklós-Bábony 2. sír (H. TÓTH HORVÁTH 1992, Taf. XXXIII. 1), 22. Mór-Akasztódomb 25. sír (TÖRÖK 1954, 4. kép, IX. t. 1), 23. Páhi-Kenyérváróhalom (FETTICH 1926, VI. t. 8-12), 24. Szárazd (FETTICH 1926, X. t. l), 25. Szeged-Fehértó-A 16. sír (MADARAS 1995, Pl. 4. 14), 26. Szegcd-Fehértó-A 34. sír (MADARAS 1995, Pl. 6. 34. 11), 27. Szeged-Tápé 11. sír (SIMON 1992,1-5. kép), 28. Szegvár-Sápoldal (BÓNA 1979,3. kép 1), 29. Szőreg-A szórvány (TROGMAYER 1977,65), 30. Törökbálint 1. sír (KOVRIG 1957, XVII. T 1-2), 31. Törökbálint 2. sír (KOVRIG 1957, XIX. T. 27-29), 32. Törökkanizsa/Novi Knezevac (Yu) (HAMPEL 1900, 117), 33. Vértesacsa-Pinceharaszt-dűlő (ArchErt 96 (1969) 26), 34. Visznek-Kccskehegy 68. sír (TÖRÖK 1975, Fig. 6. 1,16), 35. Zamárdi-Réti földek (sírszám nélkül) (RégFüz. Ser. 1. No. 35. 1982, 77), 36. Zamárdi-Réti földek 1493. sír (RégFüz Ser. l. No. 46. 1994,60), 37. Zsámbok 1. SÍr (GARAM 1983, Abb. 1. 1.2, Abb. V), 38. Zsámbok 2. SÍr (GARAM 1983, Abb. 5. 7. 9, Abb. 6. 3, Abb. 8). Ezüstszereiékes tőr (11. kép 1). Szintén a C sírból került elő egy vastőr, amelyről töredékessége ellenére megállapítható, hogy hossza lényegesen hoszszabb lehetett az egyszerű vaskéseknél megszokottnál. Az egyenes nyélállású, egyenes hátú kés egyélű volt, éle a hegye felé ívelten haladt. A megmaradt pengetöredékek hossza 26,6 cm volt, nyéllel együtt tehát a kés hossza biztosan meghaladta a 30 cm-t. Arra, hogy a tőrnek egykor fatokja volt, a pengén látható famaradványok utalnak, arra pedig, hogy 15 Kiss A.: Az avar kori fegyverzet kérdéseihez. A tiszavárkonyi avarkori temetőrészlet. (Egyetemi szakdolgozat.) Budapest 1962, 70.