A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

BALOGH Csilla - † KŐHEGYI Mihály: Fajsz környéki avar kori temetők II. Kora avar kori sírok Fajsz-Garadombon

da két, párhuzamosan haladó préselt szalagfonattal kitöltött mezőre oszt. A veretek pereme behajtott. Ezek hátlapjai lehettek a sírból előkerült sima, kinyírt bronzlemezek, melyeket felül egy szegeccsel erősítettek a bőrszíjhoz és az előlaphoz. A kisszíjvégek hátlapján látható nyomok alapján az övről lecsüngő mellékszíjak 2 cm szélességück voltak. Ezeken kívül ebből a temetkezésből került elő egy sima, keskenyebb kisszíjvéghez tartozó sima bronz hátlap, valamint a nagy szíj vég töredékes bronz hátlapja. Ennek belső oldalán jól látható az egykori bőr nyoma, aminek szélessége itt a szíjvégnél szintén 2 cm volt. A hasonló veretek a Kárpát-medencei avar kori leletanyagban ritkán fordulnak elő, részben korábbi feltárásokból, zömmel hiányos sírokból, részben pedig préselőmintákról ismertek. A földrajzilag legközelebb eső hasonló véreteket a SzekszárdBogyiszlói úti avar temető 94. sírjából ismerjük (ROSNER 1999, Taf. 7. 94. l-l), amelyek anyagukban is megegyeznek a fajszi darabokkal, bronzlemezből préselt példányok. Szintén bronzból készültek a kissé távolabb lévő gátéri temető 212. lovas-padmalyos sírjából (KADA 1906, 216) előkerült darabok is. Az övkészlet összetételének szempontjából a legteljesebb préselt, párhuzamos szalagfonattal díszített véretekből álló garnitúra szintén nem túl messziről, a Kecskemét-Sallai utcában előkerült magányos, rangos sírleletből származik (H. TÓTH 1981, 13, 16. kép 1-9). Itt az egyes darabokat arany- és ezüstlemezből együtt préselték: a garnitúrát a nagyszíjvégen kívül nyolc pajzs alakú övveret és hozzá tartozó kisszíjvég,

8 három kettőspajzs alakú veret és hozzá tartozó félhold alakú veret, három kőbetétes apró rozetta, bronzcsat és bronzlemezből készített sima bújtató alkotta. Szintén arany- és ezüstlemezből együtt préselve állították elő a Győr-Téglavető dűlői temető 58. sírjából (BÖRZSÖNYI 1902, 19) ismert övvereteket. A verettípus legjobb kivitelű, arany darabjai pedig Zagyvarékasról (KÖNYÖKI 1897, 360), magányos lovassírból ismertek. Az analógiák alapján feltételezhetjük, hogy a Fajsz-Garadomb A sírjába eltemetett férfi övét a pajzs alakú vereten és a kisszíj végeken kívül valószínűleg további pajzs alakú veretek, kettőspajzs alakú veretek és esetleg félhold alakú veretek is díszíthették. A sírból előkerült sima, bronzlemezből kinyírt, nagyobb méretű szíjvéghátlapnak is volt préselt előlapja, aminek díszítése a párhuzamok alapján viszonylag pontosan rekonstruálható. A hasonló övgarnitúrákhoz kivétel nélkül csak Panccvo-típusú nagyszíj vég (CSALLÁNY 1933, VII. t. 7) tartozott, ezért vélhetően a fajszi sír esetében is így lehetett: ezeknél a nagyszíjvégeknél körben, a veretekhez hasonlóan, préselt apró gömbökből álló keret található, azon belül bordával keretezett mező közepén kerek medalionszerű díszítés, alatta és felette pedig préselt bordák keresztezve egymást, a mezőt kisebb részekre osztják, amikben préselt, párhuzamos szalagfonatok futnak. A Pancevo-típusú nagyszíjvégek azonban más típusú véretekkel is alkothatnak garnitúrát: pl. Kölked-Feketekapu-A 276. sírban préselt, négyszögletes, rovátkolt-szalagfonatos véretekkel (KISS 1996, Taf. 61. 13), Budakalász-Dunapart 673. sírban

9 és Jászapáti-Nagyállás 264. sírban (MADARAS 1994, Taf. XXXVII. 7) pedig Akalan-típusúakkal együtt kerültek elő. Az analógiák alapján összességében tehát azt mondhatjuk, hogy az A sírból előkerült veretek egykor a kora avar időszak több mellékszíjjas, kettőspajzs alakú véretekkel jellemezhető öveinek csoportjába tartozó övet díszítettek. Az ilyen típusú öveken 1 nagyszíjvég, 3-9 kisszíjvég, 2-8 pajzs alakú veret, 1—4 kettöspajzs alakú veret és azzal megegyező félhold alakú veret található (GARAM 2000, 379-380). A Gátér-típusú véretekkel díszített övek szerkezetét illetően ma is elfogadhatónak tartjuk H. Tóth Elvirának a Sallai utcai leletről készített rekonstrukcióját (H. TÓTH 1981, 25b kép). A mintájukban antik-bizánci eredetű veretek helyi készítmények lehetnek, hiszen a pajzs alakú veretek és kisszíjvégek előállítására alkalmas trébelőmagok jelen vannak a gátéri ötvös mintakészletében (KADA 1905, 369). Szemben a fonatornamentika dunántúli túlsúlyával, a gátéri típusú, párhuzamos szalagfonatos veretek a győri és jutási lelőhely kivételével a Duna-Tisza közéről és közvetlenül a Duna jobb oldaláról ismertek (12. kép 2), és ahogyan erre már Garam Éva rámutatott, esetleg a gátéri ötvös tevékenységével hozhatók kapcsolatba (GARAM 2000, 387).

10 A Kárpát-medencei előfordulásukat részben mintájuk, részben leletegyütteseik alapján a kutatás nem tartja korábbinak a 7. század második harmadánál (H. TÓTH 1981, 32; GARAM 2000, 387). 8 A publikáció leíró részében említett nyolc kisszíjvéggel ellentétben a rajzos táblán — valószínűleg véletlenül — kilenc veret szerepel (H. TÓTH 1981, 16. kép).