A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

VÖRÖS Gabriella: Övek a szarmata férfiak sírjában. (A hódmezővásáhely-kopáncsi sír leleteinek újraértelmezése)

1. kép: A hódmezővásárhely-kopáncsi lelőhely a 3. sírral (PÁRDUCZ 1942, 114, 1. kép után) Abb. 1: Der Fundort Hódmezővásárhely-Kopáncs mit dem Grab 3 (nach PÁRDUCZ 1942, 114, Abb. 1) telmezése jelentette. Az övtípus elkülönítésére és meghatározására pedig a madarasi temető feldolgozása során megfigyelt leletcsoportok adták meg a lehetőséget. Ennek az óriási temetőnek (626 sír) a használati idejét a 2. század vége és az 5. század közepe közötti, közel három évszázadban határozhatjuk meg (KŐHEGYI-VÖRÖS 1996, 183-188). Ebből többek között az is következik, hogy pl. a férfiviselet elemeinek változásai jól megfigyelhetőek, és a leletanyag gazdagsága miatt a ritka vagy még eddig ismeretlen leletek is azonosíthatók. A HÓDMEZŐ VÁSÁRHEL Y-LELIK-TANYAILELŐHEL Y LEÍRÁSA 1941 augusztusában, Hódmezővásárhely határában (1. kép) Párducz Mihály vezetésével ásatást folytattak, felszíni leletek hitelesítése érdekében (PÁRDUCZ 1941, 176). A lelőhely a kopáncsi 11. dűlőben található (Lelik István városi nyugalmazott főpénztáros bérletén), a csárpatelki dülőút két oldalán. A leleteket a Gyúlóér Ny-K-i irányú medrét kísérő magasparton fedezték fel, az előbbiekben említett dülőút a magaspartra merőleges (PÁRDUCZ 1942, 114, 1. kép). Az ásatás során 8 őskori, 16 szannata és 2 középkori gödör került elő, valamint 4 sír. A temetkezések közül kettőt szarmata gödörben találtak (3., 5. sz. gödrök), egy zsugorított, melléklet nélküli volt (4. sz.), és feltártak még egy bolygatatlan szarmata férfisírt is, amely a 3. számot viselte. Ez utóbbival fogunk részletesen foglalkozni. A 3. sír és a 4. zsugorított temetkezés egymáshoz viszonylag közel került elő, és a tájolásuk is megegyezett. A zsugorított sír tartozhat a szarmata korba is, de ennek eldöntése a részletek ismerete és a leletek nélkül nem lehetséges. A másik kettő kora és a szannata telephez való viszonya — ti., hogy a gödrökkel bolygatták vagy azokba beleásták, esetleg a gödörbe beletemették — bizonytalan. Amikor a 3. sz. bolygatatlan férfisír és a település anyagát megvizsgáltuk, kiderült, hogy a telep későbbi, mint a temetkezés, a 4. század közepe és az 5. század közepe közé keltezhető.