A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

K. ZOFFMANN Zsuzsanna: Neolitikus és rézkori embertani leletek az Alföldről

Csanytelek- Újhalastó A több éven át végzett ásatások során 1979., 1981. és 1982. években, szkíta temetkezések között, több zsugorított csontvázas őskori sír is feltárásra került, melyeket a feltáró régészek, Hegedűs Katalin és Galántha Márta a szakáiháti csoportba soroltak. 6 A megmentett embertani leletanyag igen gyenge megtartottságú, töredékes és vízkövei borított, a koponyák ezen kívül még vetemedettek is, így elemzésre csaknem teljesen alkalmatlanok. 1. sír: 44-53 éves nő. Az aránylag gracilis, igen hosszú, feltehetően eredetileg dolichokran koponya sem morfológiai, sem metrikus elemzésre nem alkalmas. Az ulna alapján számított testmagasság kisközepes kategóriá­jú. Kóros elváltozásra utaló nyom a vízkővel borított csontokon nem látszott, a megmaradt 7 darab fogon caries nem volt. 2. sír: Mat.(-Sen.) korú férfi. Az igen rossz megtartású, hiányos, erősen vetemedett és vízkövei borított koponya és vázcsontok elemzésre nem alkalmasak. Annyi állapít­ható csak meg, hogy a koponya, de főleg a váz kifejezetten robusztus. 3. sír: 40-59 éves nő. A magas-keskeny, eredetileg min­den bizonnyal dolichoid koponya részletesebb elemzésre nem alkalmas. A csontok alapján robusztus alkat tételezhe­tő fel. A megmaradt 5 fogon caries nem volt, kóros elválto­zásra utaló nyom a csonttöredékeken nem látszik. 6. sír: 48-54 éves férfi. Az erősen vetemedett agykopo­nya hosszú-széles-magas, feltehetően meso-hyperhyp­si-akrokran, a keskeny homlok stenometop kategóriájú. Az arckoponya rekonstrukciója nem lehetséges. A koponyá­hoz hasonlóan kifejezetten robusztus vázcsontok alapján számított testmagasság mindhárom módszer szerint a nagy kategóriába tartozik. Kóros elváltozás a csontokon nem volt megfigyelhető, a megmaradt 4 fogon caries nincs. 136. sír: ±3 éves gyermek. A halálozási életkor megál­lapításának alapja a fogazat volt. 176. sír: 15-16 éves gyermek. Az életkor meghatáro­zása a fogazat és a hosszúcsontok végeinek összecsonto­sodásán alapult. 178. sír: 23-x éves férfi. A leletből csak néhány borda, lapockacsont, humerus és femur töredékei őrződtek meg, melyek alapján még a pontosabb halálozási életkor megál­lapítására sem volt lehetőség. 188. sír: 31-40 éves férfi. A sorozat csaknem egyetlen jó megtartású leletének robusztus agykoponyája igen hosszú-középszéles-magas, hyperdolicho-chamae-akro­kran, a széles homlok eurymetop. Az arc középszéles-ala­csony, mesoprosop, a felsőarc középmagas, mesén. Az orbita mesokonch, a nazális index chamaerrhin. A számí­tott testmagasság mindhárom módszer szerint a nagy kate­góriába tartozik. A bal oldali clavicula acromialis vége fe­lőli részén törésnyom látszik. A gyógyulás folyamata so­rán hatalmas callusképződésre került sor, a csont felszínén kisebb-nagyobb sipolynyílások figyelhetők meg. A foga­kon caries nem volt. 251. sír: 40-x éves férfi. A megőrződött koponya- és vázcsonttöredékek alapján csak a kifejezett robusztici­tásra lehet következtetni. 252. sír: 40-49 éves nő. A robusztus koponya igen hosszú-középszéles-igen magas, hyperdolicho-ortho-akro­kran, a középszéles homlok stenometop. Az arc közép­széles-magas, leptoprosop, a felső arc középmagas, mesén. Az orbita hypsikonch, az orr mesorrhin index-kategóriájú. Az ugyancsak robusztus vázcsontok alapján számított test­magasság az eltérő módszerek szerint a kisközepes, köze­pes, illetve a nagyközepes kategóriába esik. Anatómiai va­riációnak számít a lambdavarratban megfigyelhető varratcsontocska, valamint a lambda-mérőpontban lévő na­gyobb varratcsont. A megőrződött fogak közül (összesen 24 darab) három caries figyelhető meg a bal oldali felső PM2 és Ml fogakon. A két alsó M3 fog impaktált. Csongrád-Bokros 1979-ben Hegedűs Katalin a lelőhelyen a szakái­háti népesség lakótelepének objektumai között az itt élt közösség több temetkezését is feltárta. 7 A sí­rok embertani leletanyaga hiányosan őrződött meg (a koponyák több esetben hiányoznak), és megle­hetősen töredékes is, így a leletek morfológiai és metrikus elemzése nehézségekbe ütközik. 1. sír: 40-x éves férfi. A csaknem mikrofragmentált koponya kétségkívül robusztus lehetett, hasonlóan a váz­hoz, amelyből csak főleg a hosszúcsontok töredékei őr­ződtek meg. A megmaradt fogak és maxilla-, mandi­bulatöredékek alapján megállapítható, hogy a meglévő 3 fogon caries nincs, viszont a bal oldali felső PM1 és PM2, illetve az alsó metszőfogak in vivo kihullottak, alveolu­saik már teljesen felszívódtak. 2. sír: 23-39 éves, meghatározhatatlan nemű egyén. Az előbbinél még töredékesebb koponya- és vázcsont­törmelék semmiféle elemzésre nem alkalmas. A meglévő 30 darab fogon caries nincs. 6. sír: 38-44 éves férfi. Az egyébként jó megtartású, robusztus koponya arci része kissé vetemedett. Az agyko­ponya hosszú-széles-igen magas, meso-hyperhypsikran, a homlok középszéles, stenometop. Az arc keskeny-igen magas, hyperleptoprosop, a felsőarc középmagas, lépten. Az orbita chamaekonch, az orrindex leptorrhin kategóriá­jú. A robusztus vázcsontok alapján a testmagasság köze­pes, illetve nagyközepes kategóriájú. A fogakon caries nincs. A bal oldali humerus proximális epiphysisén 6 RégFüz Ser. I. No. 33 (1980) 9; RégFüz Ser. I. No. 34 (1981) 6-7; RégFüz Ser. I. No. 35 (1982) 8; RégFüz Ser I. No 36 (1983) 11. 7 RégFüz Ser. I. No. 33 (1980) 10-11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom