A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

K. ZOFFMANN Zsuzsanna: Neolitikus és rézkori embertani leletek az Alföldről

6. sír: 61-70 éves nő. Az aránylag jó megtartású agy­koponya igen hosszú-széles-magas, dolicho-orto-metrio-, illetve akrokran, a középszéles homlok metriometop. Az arc széles, a felsőarc középmagas, euryen. Az orbita hypsikonch, az orr Ieptorrhin indexű. A számított testma­gasság nagyközepes, nagy. A lambdavarratban mindkét oldalon varratcsontocskák fordulnak elő. A fogak közül csak kettő maradt meg, négy post mortem veszett el, a megfigyelhető alveolushelyek szerint viszont 24 alveolus már teljesen felszívódott, mindenféle gyulladás nyoma nélkül. A nyakcsigolyákon súlyos spondylosisos elválto­zás figyelhető meg, a hátcsigolyák töredékesek, míg az ágyékcsigolyákon az elváltozás normálisnak mondható. 7. sír: 37-46 éves férfi. A lelet koponyájából csak négy fog maradt meg, a váz aránylag jó megtartású. A számított testmagasság értéke a kisközepes, közepes kategóriába esik. A négy fog közül caries egy esetben fordul elő. Az V. ágyékcsigolyán és a sacrumon, csőr formájában, erős spondylosisos felrakodás látható, a többi csigolya megfi­gyelésre nem igen alkalmas. 8. sír: 51-57 éves nő. A koponya nélküli postcraniális váz jó megtartottságú, a számított testmagasság kisköze­pes, illetve Bach módszerével számítva nagyközepes ka­tegóriájú. A sacrumon minimális spondylosisos elváltozás és kétoldali sacralisatio figyelhető meg. Szórvány az V/5, gödörből: 4-5 éves gyermek. A lelet egy töredékes mandibulából áll, amely a következő lelet­tel együtt került elő. Szórvány az V/5, gödörből: ad.-mat. korú férfi. Az előző gyermek mandibulatöredékkel együtt előkerült fel­nőtt mandibula ugyancsak töredékes, de ember okozta vá­gás vagy törés egyik csonton sem látszik. A megmaradt hét fogon caries nincs. ALFÖLDI VONALDÍSZES KERÁMIA (AVK) Békés-Ludad A lelőhelyen 1977-ben Szénászky Júlia által feltárt egyetlen AVK sírból töredékes és hiányos koponya és vázcsontok kerültek elő. 1. sír: 37-43 éves férfi. Az aránylag gracilis koponya rövid-keskeny-magas, dolicho-hypsikran, a homlok stenometop. Az arckoponya nem mérhető, eredetileg fel­tehetően széles, eurymorph lehetett, habár a bigoniális szélesség kicsiny. Az orbiták és orr arányaira nem lehet következtetni. A gracilis vázcsontok alapján számított testmagasság kicsi, kisközepes kategóriájú. A megőrző­dött 25 fogon caries nem látható, cysta nincs, figyelemre­méltó viszont a két alsó II fog in vivo elvesztése. Ütés­nyom az adott helyen nem figyelhető meg, az alveolusok gyulladás nyoma nélkül szívódtak fel, így abráziójuk mér­tékéről, illetve síkjáról nincs adat. A megmaradt nyak-, hát- és ágyékcsigolyák corpusának peremén jelentős csontfelrakódás figyelhető meg, néhol a csőrszerű kép­ződmény a 8 mm-es nagyságot is eléri. Gyom a (endröd) - Özed-Horn okbánya A lelőhelyen 1982-ben Szénászky Júlia más korok temetkezéseit is feltárta, az egyetlen AVK sír a 9-es sorszámot kapta. 3 9. sír: 40-x éves, meghatározhatatlan nemű egyén. A töredékes, igen rossz megtartású csontmaradványok alap­ján az eltemetett neme, illetve pontosabb halálozási kora nem volt megállapítható. Az igen fragmentait koponya eredetileg meso- vagy akár brachykran is lehetett, az arci rész azonban még ennyire sem rekonstniálható. A kopo­nyához hasonlóan a vázcsontok is alkalmatlanok a metri­kus adatfelvételre. Az egyetlen megmaradt fogon caries nincs, kóros elváltozás a csonttöredékeken nem volt meg­figyelhető. Füzesgyarmat-Egyeszúg A lelőhelyen 1989-ben Nikolin Edit két — szóbeli közlése szerint — késő AVK periódusból való te­metkezést tárt fel. 1. sír: Inf. T-TT korú gyermek. A vázcsonttöredékek alapján pontosabb kormeghatározásra nem volt lehetőség. 3. sír: 48-57 éves nő. A vetemedett és hiányosan meg­őrződött koponya, valamint a töredékes vázcsontok mor­fológiai és metrikus elemzésre nem alkalmasak. A rendel­kezésre álló 12 fog közül egy esetben (bal oldali alsó Ml) fordul elő caries, a jobb oldali felső II fog gyökércsúcsá­nál viszont nagyobb méretű cysta figyelhető meg. A hât­és ágyékcsigolyákon gyenge osteophyta-felrakódás látha­tó, a nyakcsigolyák nem őrződtek meg. Egyedülálló jelen­ségként kell megemlíteni a felső metszőfogak (d.Il, d.I2, s.Il) abráziós felszínén jelentkező transverzális irányú, 1-1,5 mm széles, aránylag mély árkokat, amelyeket a fog rágófelületén, valamely vékony kötél, huzal vagy fonal nem rágása, hanem transverzális irányú intenzív húzoga­tása koptathatott ki. Füzesgyarm a t-Kéktó-d űl ő 1988-ban Nikolin Edit a területen nyolc olyan te­metkezést tárt fel, amelyek meghatározása szerint a késői AVK korszakba keltezhetők. 3 RégFüz Ser. I. No. 36 (1983) 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom