A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)
K. ZOFFMANN Zsuzsanna: Neolitikus és rézkori embertani leletek az Alföldről
6. sír: 61-70 éves nő. Az aránylag jó megtartású agykoponya igen hosszú-széles-magas, dolicho-orto-metrio-, illetve akrokran, a középszéles homlok metriometop. Az arc széles, a felsőarc középmagas, euryen. Az orbita hypsikonch, az orr Ieptorrhin indexű. A számított testmagasság nagyközepes, nagy. A lambdavarratban mindkét oldalon varratcsontocskák fordulnak elő. A fogak közül csak kettő maradt meg, négy post mortem veszett el, a megfigyelhető alveolushelyek szerint viszont 24 alveolus már teljesen felszívódott, mindenféle gyulladás nyoma nélkül. A nyakcsigolyákon súlyos spondylosisos elváltozás figyelhető meg, a hátcsigolyák töredékesek, míg az ágyékcsigolyákon az elváltozás normálisnak mondható. 7. sír: 37-46 éves férfi. A lelet koponyájából csak négy fog maradt meg, a váz aránylag jó megtartású. A számított testmagasság értéke a kisközepes, közepes kategóriába esik. A négy fog közül caries egy esetben fordul elő. Az V. ágyékcsigolyán és a sacrumon, csőr formájában, erős spondylosisos felrakodás látható, a többi csigolya megfigyelésre nem igen alkalmas. 8. sír: 51-57 éves nő. A koponya nélküli postcraniális váz jó megtartottságú, a számított testmagasság kisközepes, illetve Bach módszerével számítva nagyközepes kategóriájú. A sacrumon minimális spondylosisos elváltozás és kétoldali sacralisatio figyelhető meg. Szórvány az V/5, gödörből: 4-5 éves gyermek. A lelet egy töredékes mandibulából áll, amely a következő lelettel együtt került elő. Szórvány az V/5, gödörből: ad.-mat. korú férfi. Az előző gyermek mandibulatöredékkel együtt előkerült felnőtt mandibula ugyancsak töredékes, de ember okozta vágás vagy törés egyik csonton sem látszik. A megmaradt hét fogon caries nincs. ALFÖLDI VONALDÍSZES KERÁMIA (AVK) Békés-Ludad A lelőhelyen 1977-ben Szénászky Júlia által feltárt egyetlen AVK sírból töredékes és hiányos koponya és vázcsontok kerültek elő. 1. sír: 37-43 éves férfi. Az aránylag gracilis koponya rövid-keskeny-magas, dolicho-hypsikran, a homlok stenometop. Az arckoponya nem mérhető, eredetileg feltehetően széles, eurymorph lehetett, habár a bigoniális szélesség kicsiny. Az orbiták és orr arányaira nem lehet következtetni. A gracilis vázcsontok alapján számított testmagasság kicsi, kisközepes kategóriájú. A megőrződött 25 fogon caries nem látható, cysta nincs, figyelemreméltó viszont a két alsó II fog in vivo elvesztése. Ütésnyom az adott helyen nem figyelhető meg, az alveolusok gyulladás nyoma nélkül szívódtak fel, így abráziójuk mértékéről, illetve síkjáról nincs adat. A megmaradt nyak-, hát- és ágyékcsigolyák corpusának peremén jelentős csontfelrakódás figyelhető meg, néhol a csőrszerű képződmény a 8 mm-es nagyságot is eléri. Gyom a (endröd) - Özed-Horn okbánya A lelőhelyen 1982-ben Szénászky Júlia más korok temetkezéseit is feltárta, az egyetlen AVK sír a 9-es sorszámot kapta. 3 9. sír: 40-x éves, meghatározhatatlan nemű egyén. A töredékes, igen rossz megtartású csontmaradványok alapján az eltemetett neme, illetve pontosabb halálozási kora nem volt megállapítható. Az igen fragmentait koponya eredetileg meso- vagy akár brachykran is lehetett, az arci rész azonban még ennyire sem rekonstniálható. A koponyához hasonlóan a vázcsontok is alkalmatlanok a metrikus adatfelvételre. Az egyetlen megmaradt fogon caries nincs, kóros elváltozás a csonttöredékeken nem volt megfigyelhető. Füzesgyarmat-Egyeszúg A lelőhelyen 1989-ben Nikolin Edit két — szóbeli közlése szerint — késő AVK periódusból való temetkezést tárt fel. 1. sír: Inf. T-TT korú gyermek. A vázcsonttöredékek alapján pontosabb kormeghatározásra nem volt lehetőség. 3. sír: 48-57 éves nő. A vetemedett és hiányosan megőrződött koponya, valamint a töredékes vázcsontok morfológiai és metrikus elemzésre nem alkalmasak. A rendelkezésre álló 12 fog közül egy esetben (bal oldali alsó Ml) fordul elő caries, a jobb oldali felső II fog gyökércsúcsánál viszont nagyobb méretű cysta figyelhető meg. A hâtés ágyékcsigolyákon gyenge osteophyta-felrakódás látható, a nyakcsigolyák nem őrződtek meg. Egyedülálló jelenségként kell megemlíteni a felső metszőfogak (d.Il, d.I2, s.Il) abráziós felszínén jelentkező transverzális irányú, 1-1,5 mm széles, aránylag mély árkokat, amelyeket a fog rágófelületén, valamely vékony kötél, huzal vagy fonal nem rágása, hanem transverzális irányú intenzív húzogatása koptathatott ki. Füzesgyarm a t-Kéktó-d űl ő 1988-ban Nikolin Edit a területen nyolc olyan temetkezést tárt fel, amelyek meghatározása szerint a késői AVK korszakba keltezhetők. 3 RégFüz Ser. I. No. 36 (1983) 14.