A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori településrészlet Csongrád határában

KORA BRONZKORI TELEPÜLÉSRÉSZLET CSONGRÁD HATÁRÁBAN TÓTH Katalin 1998. április végén, Csongrád határában, a Héjjá István tulajdonában levő sertéstelepen, egy új sertésól építésének földmunkái során az építők cserepeket és állatcsontokat találtak. A leletek előkerüléséről értesítették a szegedi Móra Ferenc Múzeumot. 1998. április 30-án Bende Lívia és Lőrinczy Gábor végzett helyszíni szemlét a területen, a leletmentés elvégzését szükségesnek ítélték. A feltárást 1998. május 4-10. között végeztük el.

1 A lelőhely Csongrádtól DNy-ra körülbelül 5 km-re található (1. kép), a Csongrádot és Felgyőt összekötő műúttól 400 m-re nyugatra, a Vidre-ér keleti magaspartján, egy, a környezetéből jelentősen kiemelkedő dombháton (2. kép 1). Az 50*12 m-es felületet az építők humuszolták le.

2 A humusz a terület D-i felében átlagosan 50 cm vastag volt, vastagsága mind észak, mind nyugat felé növekedett, helyenként elérte a 130-140 cm-t. A sárga, agyagos-homokos altalajban határozott körvonallal rajzolódtak ki az objektumok sötét, humuszos betöltésü foltjai (5. kép 1). Összesen 22 településobjektumot tártunk fel (2. kép 2).

3 Közülük az 1. és a 20. számú az Árpád-korra keltezhető. Késő bronzkori település maradványa az 5., 7., 12-13., 17. és 21. gödör.

4 A többi telepjelenség — a 4., 6., 8., 10., 14-15. és 18. számú — a kora bronzkor időszakából származik, jelen tanulmányban ezeket ismertetem.

5 1998 nyarán az általunk feltárt felülettől délkeletre újabb sertésólat építettek. Ennek területén B. Nagy Katalin és V. Szabó Gábor végzett leletmentést 1998. július 8-15. között. Feltárásuk során a szintén körülbelül 600 m

2-es felületen újabb 25, az előzőekhez hasonló korú objektum került elő (2. kép 3).

6 Ezek közül mindössze kettő — a BIO. és Bll. — tartozik a kora bronzkori településhez (TÓTH 2001).

7 A KORA BRONZKORI OBJEKTUMOK ÉS A LELETANYAG LEÍRÁSA „A "felület 4. objektum (3. kép 1, 3): nagyméretű, megközelítőleg kör alakú folttal jelentkező, függőleges falú gödör, mely a K-i szelvényfal alá nyúlik. Egy méter mélységig, a talajvíz jelentkezési szintjéig tudtuk kibontani. Betöltése az alsó részének közepén sárga homokos, alsó részének széleinél szürke humusz, felső részének középső és Ny-i felében vi/ Az ásatáson Dobó Bernadett restaurátor (Szeged, MFM), Huszár Ambrus ásatási technikus, valamint Kordás Zoltán, Korom János, Török Gábor és Zádori József vett részt, segítségüket ezúton is köszönöm. A rajzokat Dobó Bernadett, Koncz Margit (Szeged, MFM) és Simó Anna (Szeged, MFM), a tárgyfotókat Pápai Zoltán (Szeged, MFM) készítette, munkájukat köszönöm. 2 A régészeti feltárás a betonozáshoz szükséges zsaluzási munkálatokkal párhuzamosan folyt (5. kép 2). Köszönöm Héjjá Istvánnak, a vállalat tulajdonosának, hogy munkánk során mindenben segítségünkre volt. 3 Egy ház kemencével (1. objektum), egy árok (7. objektum), egy cölöplyuk (11. objektum) és 19 gödör került elő. 4 A késő bronzkori leletanyagfeldolgozását V. Szabó Gábor végzi (SZABÓ 1999, 67). 5 A 2-3., 9., 11., 13., 16., 19. és 21. objektumból nem került elő korhatározó leletanyag. 6 A továbbiakban az általunk feltárt terület „A "felületként, a B. Nagy Katalin és V. Szabó Gábor által feltárt terület ,,B" felületként szerepel, az objektumszámok előtt „B" jelzéssel. 7 Köszönöm B. Nagy Katalinnak és V. Szabó Gábornak a kora bronzkori leletanyag feldolgozásának átengedését. 8 Mindkét feltárás leletanyagát a csongrádi Tari László Múzeum őrzi. Az ,,A "felület leletanyaga a 2000.1.1-251. leltári számokon található, a „B"felület leletanyaga leltározatlan.