A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)
HARKAI István: Újabb késő rézkori leletek Hódmezővásárhely-Bodzáspartról
területen, Balog Sándor földjén és az ettől kb. 300 méterre, a part keleti szélén elhelyezkedő birtokon, Pap bognár földjén, végül 1938-ban ismét a Banga-tanyánál ásatott (BANNER 1935; BANNER 1937, 66. 75; BANNER 1938; BANNER 1939; BANNER 1940, 48-61). Az új lelőhely valószínűleg a Balog-földhöz esett a legközelebb, azonban az érmedertől annál valamivel távolabb helyezkedik. Az ásató szerint ez a terület a település egy kevésbé intenzíven lakott részét jelenti, a felszíni leletek alapján az egykori házak az érparttól legfeljebb csak 10-20 méterre távolodtak el. 1. kép: A lelőhely helyszíne Abb. 1: Die Lage des Fundortes AZ ÁSATÁS 1996 nyarán V. Szabó Gábor (ELTE BTK Régészettudományi Intézet) értesült arról, hogy Huszár Gábor helyi gazdálkodó a birtokában levő területen pincealapot fog kiásatni. Ezek után a — lelőhely fontosságának ismeretében — szükségesnek tartott leletmentő ásatáshoz sikerült megszereznie mind a földtulajdonos engedélyét, mind a szegedi Móra Ferenc Múzeumtól a szükséges anyagi alapot. 5 Az ásatás előkészítéséhez a pincének kijelölt 12,6x14,1 méteres felületet lxl méteres négyzetekre osztottuk és a felszíni leletanyagot összegyűjtöttük. Sajnos az aratás, bálázás és szalmaszállítás elvégzése után erősen megtaposott földön leletgazdag foltok nem rajzolódtak ki. Végül az ásató a területet hat, egyenként 6x4 méteres szelvényre osztotta, köztük egy méter széles tanúfalakat hagyva (2. kép 1). Az ásatás során három szelvényt (1-3. szelvény) sikerült kézi erővel feltárni. Az 1. és 2. szelvényben a talaj felső, 50-65 cm vastag rétegét kemény, fekete humusz alkotta, benne kisszámú, apróra törött kerámia, csont és kagyló. A humusz alatt, kb. 60—75 cm-től kezdve szürkés, agyagos szubhumusz réteg húzódott, mintegy 100-110 cm mélységig. A 2. szelvényben, a szubhumusz réteg alján egy kisebb gödör alsó részét sikerült megfigyelni (1. objektum). 6 A 3. szelvény — amely az érparthoz az 1. és 2. szelvényeknél közelebb feküdt — az előzőeknél nagyobb mennyiségű leletanyaggal szolgált. A sárga agyagrétegben, 115-120 cm mélységben megfigyelhetővé vált egy gödör alsó részének széle (2. objektum), amelynek indulását a szubhumuszban megjelenő leletek jelezték. A fekete betöltésből jelentős mennyiségű kerámia- és csonttöredék került elő. Hasonló módon sikerült feltárni ugyanebben a szelvényben egy másik gödröt (3. objektum), amelyben egy kelet-nyugati tájolású, jobb oldalán, anatómiai rendben fekvő szarvasmarha csontvázát tártuk fel. Az állat koponyája nem került elő, ám mellső lába alatt talán az állkapcsainak porózus, rossz megtartású töredékeit találtuk meg. A marha5 Az ásató fontosnak vélte, hogy a publikációban külön említsük meg Huszár Gábornak az ásatás iránt tanúsított segítőkész és toleráns magatartását. 6 Az egyes objektumoknak az ásatási dokumentációban és a leltározott anyag zacskóin szereplő elnevezései és az általam használt megnevezések a következőképpen felelnek meg egymásnak: 2. szelvény 1. objektum = 1. objektum, 3. szelvény I. objektum = 2. objektum, 3. szelvény 2. objektum = 3. objektum, pincealap I. objektum = 4. objektum, pincealap 2. objektum = 5. objektum, pincealap 2. objektum alatti gödör = 6. objektum, pincealap 2. objektum alatti b gödör = 7. objektum, pincealap 3. objektum = 8. objektum.
