A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)
VÉKONY Gábor: László Gyula 90. születésnapjára
ták, ezt persze Magyarországon később már nem igen értették, különösen nem nevének itt alakult változatában, a Ladislausban. Volt azonban ennek a névalaknak is tudós magyarázata, Lászlóhoz illő tudós magyarázata: 'dicsőség, amely a népnek adatot'. Mint a Képes krónika írja: „nagy volt ő, sőt neve szerint a legnagyobb". Vagy ahogy a 15. század végi Szent László-énekben olvashatjuk: „ Te arcul teljes, szép piros valál, Tekintetedben embereknél kedvesb, Beszédedben ékes, karodban erős, Lám mendent te ejtesz, ki teveled küzdik. Tagodban ékes, termetedben díszes, Vállatul fogva, mendeneknél magasb. " Ha hihetjük, az e sorokban mondottak némelyike nem csak Szent László királyra, hanem László Gyulára is talál, aki méltó arra, hogy nevét megőrizzük, hogy nevével például szolgáljon. Jelképes, hogy erre éppen itt, Felgyőn kerül sor, annak az alföldi magyar falunak polgárai által kezdeményezetten, amelyet Szent László bátyja, Géza királyunk 1075-ben a Garam menti Szent Benedek apátság birtokába adott, s amely nevében az Árpád-háziak Géza nevét is megörökíti. A nevek mágikus jelrendszerében így fonódik össze a lovagkirály Szent László, Géza fejedelmünk és királyaink, fonódnak ők össze László Gyula nevével, s rajta keresztül a keresztény hitre tért erdélyi fejedelemmel, Szent István nagyapjával, a székelyek 10. században volt urával. De e névadás köti össze a Szent Benedek-apátság jobbágyait, a gehgieket, s mai felgyöí leszármazottaikat szent királyaikkal. Ki lehetett volna méltóbb okot adni erre, mint éppen a „szegény ember régésze", László Gyula, aki „a magyar népet, a mindennapok munkáját, tapasztalatát, izzadságát, szépségét és szomorúságát" kíséVékony Gábor ELTE BTK Régészettudományi Intézet 1088 Budapest Múzeum krt. 4/B reite felidézni munkáiban. Ki lehetett volna méltóbb erre, mint az a László Gyula, akinek két évtizeden keresztül teltek nyarai Felgyőn, ásatásán, aki közelről ismerte a Vidre vizét, járt a Dada-parton, régészeti leleteket keresett a Majsai út mentén, ásatott a Geda-halmon, s feltárta az Ürmös-tanya melletti Árpád kori települést. A hetenkénti átszállások Félegyházán Csongrád felé a vonatra, a Csongrád és Felgyő közötti busz-út, az Ürmös-tanya melletti sátrazás révén László Gyula e vidék lakosává vált, Felgyő munkás magyar emberei között egy munkás magyar ember. Barátságai szövődtek itt, emlékei kötötték ide, méltó hát, ha másként nem, nevében itt is maradjon, legyen példa, magyarságával, emberségével, emlékeztessen bennünket munkában robotos őseinkre, régi magyarokra, figyelmeztessen bennünket, mai magyarokat, a magunk tisztaságára. Hadd hívom most segítségül a Könyvet, a Bibliát, hogy megtörténtté tegyem szándékunkat, a névadást. Boáz szavainak átírását idézem Ruth könyvéből, a legrégibb magyar fordítás felhasználásával: „ 37 vagytok ma a tanúi annak, hogy megszereztem ... mindazt, mi ... volt ... hogy feltámasszam a megholtnak nevét ő öröklétében, hogy ő nevezete ő neméből és ő atyafiáéból és a népből le ne törtessék. Mondom, ti vagytok e dolog tanúi. " (Ruth 4, 9-10) Felgyőn, 2000. március 14-én, László Gyula 90. születésnapján. Vékony Gábor (Elhangzott a felgyői László Gyula Általános Iskola névadó ünnepségén.)