A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KOREK József: Életem s korom. Irodalmi hivatkozásokkal és jegyzetekkel ellátta: Anders Alexandra és Kőhegyi Mihály

tudják, hogy a Sulyok-párttal szimpatizálok,

146 láttak a nagygyűlésen. Ekkor már mindent tudtam, hogy igazgatóm keze juttatott Dénes Leóhoz. Felálltam, és igen határozottan közöltem vele, hogy nincs szükségem védelemre. Ha az MKP ilyen alakokat véd, annak tagja nem leszek. Végül is a Szociáldemokrata Pártba léptem be, családilag is ide voltam elkötelezve, anyám 1945 óta volt a Szoc. Dem. Párt tagja. Szőke valóban láthatott a különböző választási nagygyűléseken, amit a Széchenyi téren tartotak.

147 Mindegyikből hallgattam valamit, még akkor is, mikor Bálint Sándor

148 beszélt Barankovics

149 után. Hallgattam én Balogh pátert is,

150 akit gyermekkorom óta ismertem Alsóközpontból. Voltam én az MKP gyűlésén is, hallgattam én Dénes Leót is, akit különben nagyra becsültem. A kiírt pályázatra 3 jelölt volt. A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa engem jelölt első helyen. Az akkor még kötelezően előírt múzeumi bizonylatot Dobrovits Aladár

151 tanácsos írta alá. Egyszerre nem lett fontos a pályázat, és 1947 nyarán visszavonták. Banner János egyszer már kibukott a szegedi múzeumigazgatóságból,

152 én már el sem juthattam addig, hogy kibukjam. A két másik pályázó nem volt megfelelő végzettségű. Betette Szőke Mihály a kaput 1947. augusztus 18-án közzétett cikkével a Délmagyarban, amiben mindazt, amit a múzeum érdekében tettem, kisajátította magának.

153 Kimeszelt, kinullázott, ez volt számomra, az esküvőmre az ajándék. Most már tudtam, hogy nincs mit tennem, el kell hagynom Szegedet, pedig ide köt ifjúságom, itt volna a jövőm. Nagy terveim voltak a tudomány és a közművelődés vonalán. Szerettem volna Móra örökébe lépni, és tenni, tenni, tenni. Ezt tettem eddig is, de egyre többet akartam, több szakágban. írtam néprajzi vonatkozású írást a Tiszatájban a szalmahen(O—i Mégis népbíróság elé kerül Batizfalvy professzor. Újabb súlyos terhelő adatok merültek fel a sebészeti klinika volt igazgatója ellen. DM 1945. június 9.) 146 Sulyok Dezső (1897-1965) politikus. 1947-ben kivonult a Kisgazda Pártból és Szabadság Párt néven új pártot alapított, mely a népi demokratikus fejlődéssel szemben álló reakciós-burzsoá erők csoportosulása lett. 1947. augusztus 10-én „Nyugatra" disszidált (VIDA 1986, 103; BENDA 1981-82, IV). A Szabadság Párt országos viszonylatban is Szegeden talált a legjobb talajra. (Ismertetjük a szegedi Szabadság Párt vezetését. Sváb származású SS tiszt, SS-katonák szervezkednek új demokráciánk ellen. DM 1947. július 1.) 147 Eleinte (1944-45 telén) a Városi Színházban volt az ünneplés és itt tartották a népgyűléseket is. (A kormányfőt ünnepelte vasárnap Szeged népe. DM 1945. február 10. ; Balogh István dr. államtitkár nagygyűlésen számolt be a moszkvai fegyverszüneti tárgyalásokról. DM 1945. február 6.) Később a Kossuth-szobor körül volt a nagygyűlés. (Rákosi Mátyás Szegeden. DM 1945. március 17.) Május l-jét már a Széchenyi téren ünnepelték meg. (Hatvanezres tömeg ünnepelte az első szabad május elsejét. DM 1945. május 3.) Az MKP a Dóm téren tartotta népgyűlését. (Hatalmas tömeg vett részt a Kommunista Párt vasárnapi népgyűlésén. DM 1945. május 29.) Újszegeden is tartottak gyűléseket. (Népünnepély. DM 1947. augusztus 26.) A szegedi politikai eseményekről általában: DÉGI1971. 148 Bálint Sándor (1914-1980) néprajztudós, a szegedi nagytájnak és művelődéstörténetnek legjelentősebb kutatója. 1947-1965 között egyetemi tanár Szegeden (ILIA 1964; PÉTER 1974; TÀLASI1981; Sőtér 1.: Bálint Sándor emléke. ÉS 1984:32). 1945-1947 között a Demokrata Néppárt programjával nemzetgyűlési képviselő. A Szegedi Napló arról írt, hogy Bálint Sándor a Balogh-párthoz csatlakozott. Bálint Sándor gyorsan nyilatkozott a Délmagyarország hasábjain; a Független Magyar Demokrata Néppárt jelöltje. (Bálint Sándor nem tárgyalt a Balogh-párttal. DM 1947. július 31.) (Vele azonos időben szerepel egy másik Bálint Sándor is Szegeden, aki az MKP tagja.) 149 Barankovics István (1906-1976) politikus, a Demokrata Néppárt elnöke (VIDA 1986, 124, 269). 150 Balogh István (1844-1976) római katolikus pap, kisgazdapárti politikus (MAROSÁN 1972, 17, 33, 45; VIDA 1986, 43, 47, 51, 259, 260, 269, 277). 151 Dobrovits Aladár (1909-1970) egyiptológus, egyetemi tanár. A MNM Elnöki Tanácsának tagja 1949-től (KÁKOSY 1971; SÁRKÁNY 1971). 152 A Móra halála utáni múzeumigazgatói pályázatról: BANNER 1990, 12. 153 A Délmagyarország 1947. augusztus 18-án nem jelent meg, mert ez a nap hétfőre esett, mikor a Délmagyarország soha nem jelent meg. Koreket megcsalta az emlékezete. Sem ebben az évfolyamban, sőt 1944. november 19-től az újrainduló (I. évfolyam, 1. szám) Délmagyarországban, egészen 1945. július 29-ig nincs nyoma Szőke elmarasztaló cikkének. Van egy cikk, melyben az új, szegedi kiállításról számolnak be. Ebben valóban nem szerepel név szerint Korek József. Arról van benne szó, hogy egy Bizottság megtekintette a múzeumot, ahol Szőke Mihály kalauzolta őket. „A nemrég berendezettfegyvertörténeti osztályon régi fegyvereket lehet látni. —A múzeum nagyban készül a jövő évi ősrégészeti világkongresszusra, melybe mint a Magyar Nemzeti Múzeum utáni legnagyobb magyar múzeumnak kellő felkészültséggel kell bekapcsolódnia. " (A szabadságharc centenáriumára, az ősrégészeti világkongresszusra készül a szegedi múzeum. DM 1947. július 8.). Nem szól Korekről az új kiállításról hírt adó, hosszabb cikk sem. (Megnyílt a múzeum ősrégészeti osztálya. DM 1947. október 7.) A sorozatos mellőzést joggal sérelmezhette Korek József, mert az újjárendezés nagy munkája az őnevéhezfűződött.