A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KOREK József: Életem s korom. Irodalmi hivatkozásokkal és jegyzetekkel ellátta: Anders Alexandra és Kőhegyi Mihály

ke, majd kivitte az épületből, és a torony alatti láto­gatás ürügyén megtömött aktatáskával tért vissza az aláírt számlákkal. Borzalmas állapotban volt a néprajzi bútor­anyag és a madárgyűjtemény. Amikor a parasztszo­ba pipázó parasztját le akartuk vetkőztetni, csak ru­hafoszlányok jöttek le róla. A Kossuth-mellényen lyuk lyuk hátán. Ember Mária csinálta csak meg jóval később. 107 A struccból, a túzokból csak a tol­lak egy része maradt meg. Szőke nem törődött a múzeumi anyaggal, oldjuk meg. Ekkor jött a nagy ciánozás. A múzeumban, a kazánház mellett nyílt a másik földszinti bejárat. Emellé építettek ki egy légoltalmi kamrát. Ennek volt egy vasajtós bejára­ta, és kis vasajtós vészkijárata a térre. Ez lett a ciá­nozó kamra. Klein Jóska Budapesten szerzett 10 kg ciánt golyóalakokban. Óriási mennyiség ez! Há­romszor raktuk meg a kamrát. A dózist és a hozzá­való kénsavmennyiséget az irodalomból meg a fé­regirtóktól szedtük ki. Beraktuk a zománcvödröt, jól beszigeteltük az ajtók nyílásait, és főttek a szúk és egyéb rágcsálók. A gond a szellőztetéssel kez­dődött. Este 10-kor gázálarcban megjelentünk, ki­nyitottuk a vészkijáratot, és egész éjjel őrködtünk, hogy a szerelmesek ne jöjjenek a Móra park padja­ira, mert ez most nem csak kellemetlen, de halálos is lehetett. Mindháromszor óriási volt az izgalom, mikor bukunk le. Megúsztuk, sőt az anyag nagy ré­sze is megúszta. Egy fél várost ki lehetett volna ir­tani ezzel a mennyiséggel. 108 Ezután kezdődött meg a rendcsinálás. A város a szükségmunkások közül kettőt adott a múzeumnak. Az egyik asztalos volt, Somogyi Árpád, később az Iparművészeti Múzeumban szerb anyagszakér­tő, muzeológus, 109 apja a másik segédmunkás volt. Nem is tudtuk, mihez fogjunk. Először csináltam egy leltárt a múzeumban megmaradt zsidó va­gyonról. Ezt beadtam Szőkének hitelesítésre. Csal­lány Dezső olyan hiú volt, hogy mikor Csánki Dénestől, a Szépművészeti Múzeum főigazgató­jától megkapta a dél-magyarországi zsidó vagyon kormánybiztosi megbízatását 1944-ben, a Délma­gyarországban közzétetette. 110 Gondolom, az anyag egy részét már 1945-ben szétcincálták, és ezért ma­radt olyan kevés, de még 1946-ban is Csáki szal­mája volt, vihette azt mindenki. Különben nem sok bajom volt vele, az ügyfelek kiválogatták, és ha Szőke engedélyezte, kiadtam a bronzokat, fest­ményeket. Közben rendbe hoztuk a régészeti szekrényeket. Somogyi szépen és gyorsan dolgozott, de nem volt a javításhoz anyag. A híd építésének főmérnöke Szádeczky Kardoss Elemér volt, az egyetemi tanár öccse. Panaszkodtam neki, mire közölte: holnap éj­jel nem lesz telepőr. Megértettem a szándékát, és Kleinnel vagy nyolcszor fordultunk a múzeum kis­kocsijával, s betonvasat és deszkát hoztunk a mú­zeumba, annyit, ami a kocsiba belefért. Azután, ha valamilyen anyag nem volt, betonvasért megsze­reztük. A zálogházat is feloszlatták. Ilyen intéz­ményre nincs már szükség. Onnan 12 db vitrint hoztam el, teljesen épek és üvegezettek voltak. Ez lett a várostörténeti gyűjtemény vitrinanyaga. Rakosgattunk, rendezgettünk. Klein a termé­szettudományt csinálta, a többi az enyém volt, néha besegített egy-egy darab ragasztásába. Szor­galmas volt, tisztességes. Kotormány nyugdíjba ment, mint nagyember, könyvet írt róla Takács Ti­bor, de nem az igazat. 111 Máriaföldi megunta a buj­kálást, otthagyta a múzeumot, és Tarnai Béla jött a helyébe, be is költözött a szolgálati lakásba. Kép­keretező volt a szakmája. A könyvtárba Szabót vet­ték fel, ez költözött később, 1950-ben Tarnai laká­sába, aki szintén hamar megelégelte a múzeumot. Ott volt a lakás, ahol most a Trogmayer Ottó irodá­ja és a titkárság, csak az ajtók voltak más he­lyen. 112 Szépen haladt előre a régészeti anyag csoporto­sítása. Közben megkaptuk ajándékba a Széky­gyüjteményt Kistelekről, amelynek zöme Kömpöc­ről származott. A lelet között volt egy honfoglalás kori horgas kapocs, ez nagyon izgatott, mert ak­707 Ember Máriáról, a MNM textilrestaurátoráról van szó. 108 Egy szilkében még a 80-as évek elején is a páncélszekrényben volt a megmaradt cián. 109 Somogyi Árpád (1925-) az 1970-es években kitelepedett Svájcba, majd Izraelbe (ZÁDOR-GENTHON1965-1968IV, 306). 110 Közgyűjteményeinkben a Délmagyarország 1944-es kötete nincs meg teljesen. A Somogyi-könyvtáré a legteljesebb. Itt néztem át az 1944. évfolyamot április 17-ig. Aztán hiányoznak a lapszámok, majd 1944. november 19-én (I. évfolyam 1. szám) indul újra a Délmagyarország, hazánk talán első demokratikus napilapjaként. Nem találtam hírt arról, hogy Csallány Dezső a zsidó vagyon kormánybiztosa lett volna. Igaz, hogy az egész zsidó-kérdés, egyre több cikkel, csak márci­us-áprilistól kap hangot a szegedi sajtóban. Addig az olasz harcokkal, Mussolini letartóztatásával, a közellátás zavaraival, Pálfy József polgármester nyugdíjba helyezésével voltak elfoglalva a riporterek. 111 TAKÁCS 1961. 112 Jelenleg Nagy Adám szobája és két restaurátor szoba van itt kialakítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom