A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KOREK József: Életem s korom. Irodalmi hivatkozásokkal és jegyzetekkel ellátta: Anders Alexandra és Kőhegyi Mihály

Szegedi gyűjtőterületen a Régészeti Intézet kebelében dolgoztam. így 1942 szeptemberében Oszentivánon közreműködtem, ahol a VIII. lelőhelyen ásott Banner és Párducz.

86 Ez a falu volt Banner János adjunktus első nagy bronzkori ásatásának színtere 1927-28-ban.

87 Ezzel alapozta meg a Régészeti Intézet gyűjteményét. A VIII. lelőhely a bánáti kultúra lelőhelyét adja, amelyet Banner János vezetett be a szakirodalomba.

88 Rövid, de eredményes ásatás volt. Ha nem vagyok ott, éppen úgy elmennek mellette, mint 1928-ban. A kemény, szikes réteget szűz talajnak nézték, pedig mikor kicsákányoztam, kisült, hogy a szik utólagos képződmény, és alatta volt a nagy gödör csodálatos anyaggal. Nekem nagy ismeretem volt a szikben, ahhoz kötődött gyermekkorom. Azóta is izgat a szikesedés kérdése. Együtt éltem vele, minden formáját láttam a tanyai iskolában, ahol felnőttem. Nyár végén olyan volt a tó alja, mint a fehér só, söpörték, és az utcai árusok zsákban, vállukon hordva, literenként mérték. A VIM őse volt. Láttam az összegyűlt tócsát, amely a sör minden színű árnyalatát adta. Össze is áll, mint a kő, ez a darázskő, alkalmas házépítésre; fejtették is az Alföldön, disznóólakat csináltak belőle. Rövid ásatás volt, tele élménnyel. Éppen szeptember 12-én, a Mária-napi búcsút, a „kirvájt" fogtam ki, és ott fogtak. Volt eszem-iszom, s mindenképpen asztal alá akartak itatni. Közben sokat meséltek Banner régi ásatásáról. Itt tudtam meg, hogy a professzor statisztikát készített, ki merre járt a faluból, meddig jutott. Aki a Néprajzi Értesítőben cikkét olvassa, az igazat ad, hogy milyen jó téma volt.

89 Volt, mert ma már csak azt lehet kutatni, van-e még olyan tízévesnél idősebb magyar állampolgár, aki nem járt külföldön. Hogyan tárult ki a világ 50 év alatt mindenki számára! A papok mindig vörös posztók voltak a szememben. Ezt diákéveim is mutatják. Az ószentiváni plébános nagyon pénzéhes volt, s olyan Szűz Máriát szerkesztett, hogyha valaki pénzt dobott bele, a Szűz meghajtotta a fejét. O pedig leste, hogyan adózik a nép. No, mondtam is Tóth Gábornak: „Most figyeld meg a pap arcát, amikor én megbólongatom a Szüzet." Egy cérnára súlyos szarugombot fűztem, húztam és eresztettem, és a Szűz szinte megszédült a bólogatástól. Az 1943-44. évet mint a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége alkalmazottja, Varga László

90 felügyelő közreműködésével, a szegedi városi múzeum leltározásával töltöttem. Közben kisebb ásatásokat, leletmentéseket is végeztem. így kerültem Szőregre, ahol a szkíta és Árpád-kori leleteket gyűjtöttem be a petróleumfinomító telep építéséről.

91 Októberben ismét jártunk Oszentivánon, ahol én az 1926-ban, Kovács Pál földjén megtalált középkori templomrész alaprajzát tisztáztam.

92 Most már benne voltam a középkorban, Csecstón szereztem egy kis gyakorlatot.

93 A Maros-vidék ismerős volt, s Foltinyvel azonosítgattuk a deszki és klárafalvi lelőhelyeket. Ez annál könnyebben ment, mert Klárafalván rokoni kapcsolataim is lettek időközben A másik terület, ahová többször jártam, TápéLebő volt, ahol Tokodi László tanító szállította be az anyagot. Időm javát arra kellett fordítanom, amiért fizettek. Ez is 10 hónapra szólt, 800 pengővel az egész időre. Az egyetemi díjtalan tanársegédségem továbbra is fennállott, és a Kataszteri Intézet

94 még gozatait (Banner János, Széli Márta, Korek József, Körös Zsuzsa, Párducz Mihály) közölné-e. A FolArch négyük cikkét hozta le az 5. (1945) kötetében. 85 TÖRÖK 1984; TÖRÖK 1995. Korek József is foglalkozott a temetővel, szintén kéziratban maradt munkájában: A csengele-feketehalmi avar temető. — Das awarische Gräberfeld von Csengele-Feketehalom. (Forrás: Dolg 18 (1942) 163). (Török Gyula e feldolgozásról nem tesz említést.) 86 Az ásatás 1942. szeptember 2-7-ig tartott (TÓTH 1942). 87 BANNER 1929a. 88 BANNER-PÁRDUCZ 1948. 89 BANNER 1932a. 90 Vargha (nem Varga) építész (1904-1984). Györffy István tanársegédje volt. A II. világháború után a Néprajzi Múzeum főigazgatója, majd a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója. Baráti szálak fűzték a SZRI tagjaihoz (PINTÉR 1984). 91 KOREK 1943a. 92 KOREK 1943b. Az ásatás 1943. október 1 l-l 5-ig tartott. A pénzt Makó adta. (A Csanádvár megyei Történelmi és Régészeti Társulat választmányának jegyzőkönyve 1944. június 4. MM Ad 10/27. és 10/24.) Az anyagra Tóth Ferenc hívta fel figyelmemet, amit itt is megköszönök. 93 FOLTINY-KOREK 1946. 94 Az Alföldi Régészeti Kataszteri Intézet a Horthy Miklós Tudományegyetemen 1940-ben alakult meg. Feladata a dél-alföldi régészeti lelőhelyek teljes körű számbavétele, katalogizálása, a régészeti bibliográfia elkészítése lett. Banner János elképzeléseiről: BANNER 1932; BANNER 1943a.