A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

PASZTERNÁK István: Árpád-kori falu és temető Szentes-Szentilona-dombon

MFMÉ-StudArch VI (2000) 403-428 ARPAD-KORI FAL U ES TEMETŐ SZENTES-SZENTILONA-DOMBON

1 PASZTERNÁK István Dolgozatomban egy az Árpád-korban az Alföld középső részén létezett települést mutatok be. E lelőhelyről, a szentesi Szentilona-dombról az utóbbi száz év többnyire passzív, csak a felszínre került szórvány tárgyak begyűjtésére szorítkozó régészeti kutatása — ami több kisebb ásatással egészült ki — erősen eltérő információs értékkel bíró leletanyagot mentett meg. Nem sokban árnyalhatja e képet az írott források segítségül hívása sem, hiszen mindössze egyetlen alkalommal említik Szentilonát a reánk maradt oklevelek. Alábbi dolgozatomat mégis abban a hitben adom közre, hogy az ismertetett anyagok és leletösszefűggések —jelentőségüknek megfelelő mértékben — előrevihetik e régió múltjának alaposabb megismerését. Hiszek abban, hogy középkori falukutatásunk akkor léphet majd minőségileg új szakaszba, ha e lépés megtétele előtt mihamarabb közzéteszi az évtizedek alatt felhalmozódott „restanciáit". ÁRPÁD-KORI FALUKUTATÁSOK CSONGRÁD MEGYE ÉSZAKI RÉSZÉN Ma már közhelynek számít, hogy középkori településeink tudományos igényű, modern módszereket alkalmazó régészeti kutatása a Nagy alföld — és egyben Magyarország — területén az 1950-es években kezdődött meg.

2 A Méri István, majd Kovalovszki Júlia vezetésével az Alföld középső régiójában folytatott, úttörő jelentőségű faíufeltárások és az ezeket ismertető publikációk (MÉRI 1952; MÉRI 1954; MÉRI 1962; MÉRI 1963; MÉRI 1964; MÉRI 1964a; MÉRI 1970; KOVALOVSZKI 1960; KOVALOVSZKI 1964; KOVALOVSZKI 1975; KOVALOVSZKI 1980) máig ható érvénnyel határozták meg középkori falukutatásunk módszereit, jellegét. E kezdeményezés hatására megszaporodtak a kisebb-nagyobb falufeltárások, nagyságrendekkel nőtt a korai századok magyarországi településeiről rendelkezésünkre álló információk tömege. Sajátosan alakult a középkori falufeltárások helyzete a dolgozatom tárgyát képező területen, Csongrád megye északi térségében, Szentes város tágabb környezetében. A nagyobb felületű, esetleg több évadon át folytatott telepfeltárások — hasonlóan az ország más területeihez — rendszerint egy-egy „szocialista nagyberuházáshoz", nagyobb építkezéshez kapcsolódtak. így került sor pl. 1979-ben a Tisza-jobb parti (Csongrád-) Bokros határában, a tervezett „Tisza III." vízlépcsőt előkészítő munkálatokkal párhuzamosan, a középkori Gyója falu részleteinek megmentésére, utóbb példás közzétételére (HORVÁTH-H. SIMON 1996). Kedvezőbb körülmények között kerülhetett sor (Csongrád-) Felgyőn Méri István és László Gyula nagy jelentőségű falufeltárásaira (LÁSZLÓ 1966; ArchÉrt 98 (1971) 277; ArchÉrt 99 (1972) 262-263; ArchÉrt 104 (1977) 269; LÁSZLÓ é. n.; LÁSZLÓ 1978; LÁSZLÓ 1988, 41-49).

3 A szeri monostor és a középkori Szer település több évtizede folyó, de még korántsem 1 Jelen dolgozat a Barkóczy László nyolcvanadik születésnapjának tiszteletére összeállított kötet — Antens 24 (2000) — számára 1999februárjában leadott, „ Village and Cemetery from the Arpádian Age on the Szentilona-hill (Csongrád C.) " című cikkem rövidített, magyar nyelvű változata. 2 Az ezt megelőző, főleg a két világháború közti, kezdeti lépésekről, valamint a további feladatokról ld. Méri L: A magyar nép régészeti emlékeinek kutatása (X-XVI. század). In: A Magyar Népkutatás Kézikönyve. Budapest 1948, 1-24; Reprint In: A magyar falu régésze. Méri István 1911-1976. Összeállította: Kovalovszki J. Cegléd 1986, 41-60. 3 Az ásatás máig nagyrészt közöletlen. Feldolgozásával Benkő Elek foglalkozik.