A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)
VÖRÖS István: Az algyői honfoglalás kori temető archaeozoológiai vizsgálata
II. mediterrán típus (Kretzoi Miklós elnevezése). „Ék alakú" — arab lóhoz hasonló (NOBIS 1962, 157) fej (1. kép 2): öt egyed. Kisközepes (15., 38., 94. sír), nagyközepes (52. sír) és magas (49. sír) lovak. A csontozat karcsú (52. sír), középkarcsú (94. sír), illetve középvastag (15., 38., 49. sír). A csoport minden tagja pathologiás. A két legidősebb — kisközepes — mén (15., 38. sír) mc-a széles, lapos, alsó ventralis felülete mélyen homorú. Az I3-C távolság két lónál a legnagyobb (49., 94. sír). A mediterrán lovak gyengébb konstitúciójúak, erősen igénybevett, jobban elhasznált állatok. Az elsősorban mének útján öröklődő ponty szájúság (HÁMORI 1974, 338) 38.-15. és a patacsontszél alakulása 15.-52. rokoni kapcsolatot valószínűsít, és egyben „típuson belüli" rokontenyésztést jelez. Algyőn, úgy tűnik, a két típust elkülönítve, „tisztatenyésztés" formájában szaporították. Hogy egy család lóállományában mind a két típus előfordult vagy csak az egyiket tartották, nem lehet tudni. A mediterrán-borealis típus előfordulása a kifejlett mének között 3:1, a csikók között 2:5. A lovak elhasználása — túlzott igénybevétele Az algyői 14 lóból 6 egyed szenvedett végtagcsontbetegségben. A gyenge konstitúciójú, keskeny lábtövű (29., 37., 80. sír) és szárú (37., 52., 80. sír), vékony hajlító inú lovak gyorsan elhasználódtak. Ez annál is feltűnőbb, mert a hat ízület- és íngyulladásos vagy azon átesett, kedvezőtlen kórjóslatú ló közül egy 1 éves (80. sír) és három 3 éves (29., 37., 52. sír) csikó. Mi lehetett ennek az oka? Miért volt ilyen nagyszámú (6 egyed) kedvezőtlen lábszerkezetü ló mindkét típusban? Ha nem volt ,jó" a lóanyag vagy ha ,jó" volt a lóállomány, de még nem volt kellőképpen tréningezve, miért kellett mégis igénybe venni őket? Mi lehetett az oka és hol történhetett a fiatal lovak ilyen nagyfokú elhasználása a temetést megelőző 5-6 évvel (15., 32. sír), 2-3 évvel (49. sír), 1 évvel (29., 37. sír) és a temetés évében (52., 80. sír)? A válasz nem tudható vagy csak egyszavas lehet: kényszerből! ETELADOMANY— TEMETÉSI ÁLDOZAT Korábban az ételadomány-maradvány állatcsontokat vagy észre sem vették, vagy ha a sírban volt ló, annak „csontvázához" tartozónak vélték (pl. Törtei VI/5. sír estében: POSTA 1896, 34). Azonban az irodalmi adatok és az osteológiai leletek számbavétele alapján úgy tűnik, hogy a honfoglalás kori temetések alkalmával az ételadomány adása sokkal gyakoribb szokás volt, mint ahogy ma az általánosan ismert. A sírokban talált állatcsontleletek — a ló kivételével — „másodlagos" jelentőségűek voltak. A mindenkori ásató és közlő — mai szóhasználattal élve — komplex szemléletén múlott, hogy az előkerült állatmaradványokról tett-e egyáltalán említést. Az ételadomány-maradványos sírok száma valóban kevés, a lovassírok számának mindösszesen csak ca. harmada. Az algyői temetőben 31 sírban és egy sírközi helyen volt ételadomány csontmaradványa, 12 sírban a részleges lóval együtt (9. táblázat). Az ételadományt szolgáltató állatok fiatal és subadultus életkornak voltak. Szarvasmarha — 3 sírban: humerus: 1 sír (dext. 25. férfi); pelvis: 2 sír (32. és 106. férfi). A temetőből korábban említett „borjú lábközépcsont" (mc/mt) (MATOLCSI 1982, 233) nincs a leletanyagban. Juh — 19 sírban: ebből humerus összesen 13 sírból került elő (ebből 4 sin.: 93. nő, 27., 29. és a 37. férfi, 9 pedig dext.: 49., 99. nő és 15., 16., 17., 18., 26., 92., 94. férfisírból); egy tibia (sin.: 64. női sírból); ágyékcsigolya/sacrum/pelvis/femur összesen 3 sír (1 sin.: 34. férfi; 2 dext.: a 33. és a 38. férfisírból); végül borda összesen 4 sírból került elő (57., 66. női és a 17., 33. férfisírból). Sertés — 1 sírban: humerus (dext. all., férfisírból). Házityúk — 3 sírban: szárny: 1 (sin. 79., férfi); láb: 1 (dext.(?) 107., férfisír); illetve részleges csontváz egy sírból került elő (100., férfi: juv.). Házilúd — 4 sírban: szárny 1 (1., nő); mell/láb: 1 sír (65., nő); láb: 1 sír (96., férfi); részleges csontváz: 1 sír (80., férfi). Mezei nyúl: humerus/tibia: 1 sír (38., férfi); femur (a 44. és 45. sír között). „Allatcsont" — 1 sírban (42., nő). Az algyői temetőben talált ételadományok csontmaradványai — a karosi temetőkhöz hasonlóan (VÖRÖS 1996, 470) — egységes szokást, gyakorlatot mutatnak. Az elhunyt mellé az áldozati állatok egy-egy húsos testrészletét helyezték el. Ezek: lapockarész (humerus) — szarvasmarha, juh, sertés,