A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

VÖRÖS István: Az algyői honfoglalás kori temető archaeozoológiai vizsgálata

II. mediterrán típus (Kretzoi Miklós elnevezé­se). „Ék alakú" — arab lóhoz hasonló (NOBIS 1962, 157) fej (1. kép 2): öt egyed. Kisközepes (15., 38., 94. sír), nagyközepes (52. sír) és magas (49. sír) lo­vak. A csontozat karcsú (52. sír), középkarcsú (94. sír), illetve középvastag (15., 38., 49. sír). A cso­port minden tagja pathologiás. A két legidősebb — kisközepes — mén (15., 38. sír) mc-a széles, lapos, alsó ventralis felülete mélyen homorú. Az I3-C tá­volság két lónál a legnagyobb (49., 94. sír). A me­diterrán lovak gyengébb konstitúciójúak, erősen igénybevett, jobban elhasznált állatok. Az elsősor­ban mének útján öröklődő ponty szájúság (HÁMORI 1974, 338) 38.-15. és a patacsontszél alakulása 15.-52. rokoni kapcsolatot valószínűsít, és egyben „típuson belüli" rokontenyésztést jelez. Algyőn, úgy tűnik, a két típust elkülönítve, „tisztatenyésztés" formájában szaporították. Hogy egy család lóállományában mind a két típus előfor­dult vagy csak az egyiket tartották, nem lehet tud­ni. A mediterrán-borealis típus előfordulása a kifej­lett mének között 3:1, a csikók között 2:5. A lovak elhasználása — túlzott igénybevétele Az algyői 14 lóból 6 egyed szenvedett végtag­csontbetegségben. A gyenge konstitúciójú, kes­keny lábtövű (29., 37., 80. sír) és szárú (37., 52., 80. sír), vékony hajlító inú lovak gyorsan elhaszná­lódtak. Ez annál is feltűnőbb, mert a hat ízület- és íngyulladásos vagy azon átesett, kedvezőtlen kór­jóslatú ló közül egy 1 éves (80. sír) és három 3 éves (29., 37., 52. sír) csikó. Mi lehetett ennek az oka? Miért volt ilyen nagyszámú (6 egyed) kedve­zőtlen lábszerkezetü ló mindkét típusban? Ha nem volt ,jó" a lóanyag vagy ha ,jó" volt a lóállomány, de még nem volt kellőképpen tréningezve, miért kellett mégis igénybe venni őket? Mi lehetett az oka és hol történhetett a fiatal lovak ilyen nagyfokú elhasználása a temetést megelőző 5-6 évvel (15., 32. sír), 2-3 évvel (49. sír), 1 évvel (29., 37. sír) és a temetés évében (52., 80. sír)? A válasz nem tud­ható vagy csak egyszavas lehet: kényszerből! ETELADOMANY— TEMETÉSI ÁLDOZAT Korábban az ételadomány-maradvány állatcsonto­kat vagy észre sem vették, vagy ha a sírban volt ló, annak „csontvázához" tartozónak vélték (pl. Törtei VI/5. sír estében: POSTA 1896, 34). Azonban az iro­dalmi adatok és az osteológiai leletek számbavétele alapján úgy tűnik, hogy a honfoglalás kori temeté­sek alkalmával az ételadomány adása sokkal gya­koribb szokás volt, mint ahogy ma az általánosan ismert. A sírokban talált állatcsontleletek — a ló kivételével — „másodlagos" jelentőségűek voltak. A mindenkori ásató és közlő — mai szóhasználat­tal élve — komplex szemléletén múlott, hogy az előkerült állatmaradványokról tett-e egyáltalán em­lítést. Az ételadomány-maradványos sírok száma valóban kevés, a lovassírok számának mindössze­sen csak ca. harmada. Az algyői temetőben 31 sírban és egy sírközi helyen volt ételadomány csontmaradványa, 12 sír­ban a részleges lóval együtt (9. táblázat). Az étel­adományt szolgáltató állatok fiatal és subadultus életkornak voltak. Szarvasmarha — 3 sírban: humerus: 1 sír (dext. 25. férfi); pelvis: 2 sír (32. és 106. férfi). A temető­ből korábban említett „borjú lábközépcsont" (mc/mt) (MATOLCSI 1982, 233) nincs a leletanyagban. Juh — 19 sírban: ebből humerus összesen 13 sírból került elő (ebből 4 sin.: 93. nő, 27., 29. és a 37. férfi, 9 pedig dext.: 49., 99. nő és 15., 16., 17., 18., 26., 92., 94. férfisírból); egy tibia (sin.: 64. női sírból); ágyékcsigolya/sacrum/pelvis/femur össze­sen 3 sír (1 sin.: 34. férfi; 2 dext.: a 33. és a 38. fér­fisírból); végül borda összesen 4 sírból került elő (57., 66. női és a 17., 33. férfisírból). Sertés — 1 sírban: humerus (dext. all., férfi­sírból). Házityúk — 3 sírban: szárny: 1 (sin. 79., férfi); láb: 1 (dext.(?) 107., férfisír); illetve részleges csontváz egy sírból került elő (100., férfi: juv.). Házilúd — 4 sírban: szárny 1 (1., nő); mell/láb: 1 sír (65., nő); láb: 1 sír (96., férfi); részleges csontváz: 1 sír (80., férfi). Mezei nyúl: humerus/tibia: 1 sír (38., férfi); femur (a 44. és 45. sír között). „Allatcsont" — 1 sírban (42., nő). Az algyői temetőben talált ételadományok csontmaradványai — a karosi temetőkhöz hasonló­an (VÖRÖS 1996, 470) — egységes szokást, gyakorla­tot mutatnak. Az elhunyt mellé az áldozati állatok egy-egy húsos testrészletét helyezték el. Ezek: la­pockarész (humerus) — szarvasmarha, juh, sertés,

Next

/
Oldalképek
Tartalom