A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

VÖRÖS István: Az algyői honfoglalás kori temető archaeozoológiai vizsgálata

Marmagasság. A honfoglalás kori lovak testfelépítését és testalkatát kizárólag csak a lábvégcsontok (mp-ok és ph-ok) abszolút méretei és méretarányai alapján rekonstruálhatjuk. Az algyői lovak postcranialis csontméreteit (DUERST 1926) csonttípusonként és egyedenként a 14. és a 15. táblázat tartalmazza. Alacsony 4 egyed 29., 34., 37., 80. sír 131,6-136,8 cm Kisközepes 6 egyed 15., 25., 32., 38., 92., 94. sír 136,5-139,6 cm Nagyközepes 2 egyed 18., 52. sír 141,6-143,2 cm Magas 1 egyed 49. sír 144,2 cm 3. táblázat: A mp-ok (mc/mt) hosszméretéből Vitt módszerével (VITT 1952) számított marmagassági átlag megoszlása Algyőn Tabelle 3: Die Verteilung des nach der Vitt-Methode (VITT 1952) aus der Länge der Metapodien (mp) (mc/mt) gerechneten Widerristhöhendurchschnitts in Algyő Az alacsony lovak között 1 (80. sír) és 3 éves (29., 34., 37. sír) csikók vannak. A kisközepes kategóriába 1 éves (25. sír), 2 éves (94. sír), 5-8 éves (15., 32., 92. sír) és egy idős, 12 éves ló (38. sír) tartozik. Az egyetlen magas ló egy 4 éves mén (49. sír), épp hogy átkerült a 144 cm-es határ fölé. Hogy mégis ide kell sorolni, valószínűsíti az a megfigyelés, hogy a népvándorlás kori lovak végtagjaiban is a radius és a tibia relatíve hosszú. Ezek méretei ténylegesen is és számszerűen is megnövelik az állat testmagasságát. Algyő Karos SzentesBudakeszi II. ///. Borbásföld Kicsi 1 Alacsony 4 6 I 2 1 Kisközepes 6 8 1 2 2 Nagyközepes 2 12 3 2 magas 1 2 — — — 4. táblázat: Honfoglalás kori temetők lovainak testmagasság-megoszlása Tabelle 4: Die Verteilung der Körpergröße der Pferde in den landnahmezeitlichen Gräberfeldern Testalkat. A lovak mellső és hátulsó lábszárának (mp-k) hosszúsága, méretkülönbsége, a mc/mt hosszúsági méretaránya a testalkat egyedi sajátosságainak megfelelően aránylik, korrelál egymással. A lábszárak (mp-ok) és az ujjpercek (ph-k) hosszméretei fajta specifikusak. Alacsony ló 2 egyed 43-43,5 mm 0.8280,832 29., 80. sír Közepes ló 4 egyed 41—46 mm 0.8340,843 15., 18.. 38., 94. sír Magas ló 1 egyed 44 mm 0,841 49. sír 5. táblázat: Harmonikus esetben az mc/mt méretkülönbsége és aránya Tabelle 5: Mc/mt-Größenunterschiede und -Verhältnisse in harmonischem Fall Az alacsony lovak között két egyednek (34., 37. sír) és a közepes lovak között is két egyednek (32., 52. sír) a mellső lábszára (mc) — a hátulsóhoz (mt) viszonyítva — relatíve rövidebb: a méretkülönbség 45,5-51 mm, a méretarány 0,815-0,827. Ezek az ún. „rövid mellső szárú" lovak. A mellső szár — relatíve — rövidsége azért kívánatos, mert akkor a láb „alátámasztás biztonsága nő, és gyorsabban leng ki előrevitel közben " (SCHANDL 1949,47). A közepes lovak között ezen kívül van egy egyed (25. sír), melynél a mellső szár a hátulsóhoz viszonyítva relatíve hosszabb: méretkülönbség 39 mm, méretarány 0,852. A mc ún. karcsúságiindex-értéke (diaph. legkisebb szélessége/max. hosszúság aránya) a hippológia osteológiai vizsgálatának egyik általános mérőszáma. A ló egyik legkorábban elcsontosodó hosszúcsontjának, a mc-nak adja meg a „karcsúságát": alacsony számértékek vékonyabb, magasabb számértékek vastagabb diaphysist jeleznek. Elő ló esetében a szár (mc) vastagságából következtetni lehet az állat csontozatának erősségére. A fej, a lábtő, illetőleg a szár nincsenek izmokkal fedve, ezért e tájékok alkalmasak elsősorban a csonterősség megítélésére (SCHANDL 1949, 46-47). Tehát az mc a végtagokat alkotó felsőbb, a honfoglalás kori sírokban hiányzó hosszúcsontok (humerus-radius, femur-tibia) karakterét is indikálja. A vékony mc keskeny, a széles mc vastag szárat jelöl. A szár vastagsága a szárcsont (mc) és a mögötte lévő hajlítóinak vastagságából adódik össze.