A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

LANGÓ Péter: Honfoglalás kori temetők Szarvas területén

Krecsmarik Endre számolt be a Nemzeti Múzeumnak küldött levelében. A Gyomai Pedagógiai Társaság segítségével feltárt 9 sír nagy része melléklet nélküli volt. A megtalált 2 db haj karika, melyek közül az egyikben egy „kékszínű, csorbult végű üvegpaszta gyöngy" is volt, a temetőt az Árpádkorra keltezi.

60 A területről a Nemzeti Múzeumba került még egy sodrott, hurkos-kampós karperec is a 19. század végén, az ékszer pontos lelőhelye azonban nem ismeretes.

61 Összegezve elmondható, hogy ezen a területen is — hasonlóan a Mezőberény és a Békéscsaba közt fellelt sírmezőkhöz — a temetők nagy részének használata a 10. században kezdődött (RÉVÉSZ 1997,183-185), de a 11. században is folytatódott. Az egyhelyben lakó népesség nem egy esetben még a 12. században is kétszáz évvel korábban megnyitott temetőkben helyezte örök nyugalomra halottait. A temetőmaradványok jórészt a mai Szarvas körzetében, az ott elterülő homokhátakon sűrűsödtek. Gazdag 10. századi sír nem került elő, azonban vannak arra utaló nyomok (így pl. az ismeretlen lelőhely ü szarvasi pántkarperec), hogy jelentős nemzetségek is éltek ezen a területen. Kiemelkedő női sír volt a Velki-halom 1. sírja és a Gyoma-Kádár-tanya határából ismert lelet is. E nők vagyona azonban nem érte el a délebbi, békéscsabai, siklói, sarkadi gazdag rozettás lószerszámveretekkel, hajfonatkorongokkal eltemetett nők sírjainak gazdagságát (MESTERHÁZY 1980, 125-126). A régészeti források alapján mindenesetre jól kirajzolódnak a 10. századtól ide települt magyarság egy csoportjának szálláshelyei és temetői.

62 IRODALOM ALMASSY-ISTVANOVITS-KURUCZ 1997 Aranyak a Jósa András Múzeumban. Szerk.: Almássy K. - Istvánovits E. - Kurucz K. Nyíregyháza 1997. AMTBF Moravcsik Gy.: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. — Fontes Byzantini Históriáé Hungaricae Aevo Ducum et Regum ex Stripe Árpád Descendentium. Budapest 1984. ARBMAN 1940 Arbman, H.: Birka I. Die Gräber. Uppsala 1940. BAKAY 1978 Bakay K.: Honfoglalás- és államalapításkori temetők az Ipoly mentén. — Gräberfelder an der Eipel aus der Zeit der ungarischen Landnahme und Staatsgründung. StudCom 6, Budapest 1978. BAKAY 1978a Bakay K.: A lovas íjásztól a sarkantyús lovagig. In: Régészeti barangolások Magyarországon. Szerk.: Szombathy V. Budapest 1978, 258-274. BÁLINT 1932 Bálint A.: Honfoglaláskori sírok Oszentivánon és Bánkúton. — Gräber aus der Landnahme-Zeit zu Ószentiván und Bánkút. Dolg 8 (1932) 256-265. BÁLINT 1969 Bálint Cs.: Honfoglalás kori lovas temetkezés néhány kérdése. — Über die Pferdebestattungen der Landnahmezeit. MFME 1969-1, 107-114. BÁLINT 1971 Bálint Cs.: X. századi temető a szabadkígyós-pálligeti táblán. — Tenth century cemetery in the Pál lliget Plot of Szabadkígyós. BMMK 1 (1971)49-88. BÁLINT 1974 Bálint Cs.: A gádorosi honfoglalás kori nyereg. — La selle de l'époque de la conquête hongroise trouvée a Gádoros. ArchÉrt 101 (1974) 17-44. BÁLINT 1991 Bálint, Cs.: Südungarn im 10 Jahrhundert. StudArch 11, Budapest 1991. BANNER 1940 Banner J.: Régészeti kutatások Békésmegyében. — Archaeologische Forschungen im Kom. Békés. Gyulai Dolgozatok 2 (1940). BENKŐ 1998 Benkő M.: Nomád világ Belső-Ázsiában. — Nomadic Life in Central Asia. Budapest 1998. BOKIJ-PLETNOVA 1989 Bokij, I. M. -Pletneva, S. A.: Nomád harcos család 10. századi sírjai az Ingül folyó völgyében. — Gräber einer nomadischen Kriegerfamilie aus dem 10. Jh. im Ingul-Fluátal. Arch Ért 116(1989) 86-98. BÓNA 1978 Bóna, I.: Arpadenzeitliche Kirche und Kirchhof im südlichen Stadtgebiet von Dunaújváros. — Árpád-kori templom és temető Dunaújváros déli határában. Alba Regia 16 (1978) 99-157. BÓNA 1986 Bóna L: Dáciától Erdőelevéig. A népvándorlás kora Erdélyben (272-896). — Von Dacia 60 Krecsmarik E.: Ásatási beszámolók Szarvas környéki lelőhelyekenvégzett munkálatokról. Kézirat. MNM Ad 27. sz. I. 1-4. 61 MNM 1893.75.1319. (MRT8, 280). A Krausz Jakabtól megvett régiségek nagy része Szarvasról és környékéről való. A tárgyak jó része Gyomán került elő. A Gyomán talált leletek őskori kőeszközök és kerámiatöredékek voltak. A karperec átm. : 9,3 cm. MNM Napló 1893. 346. 62 A dolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségéért köszönettel tartozom lektoromnak, Révész Lászlónak (MNM), a rajzokért Czifrák Lászlónak (MNM) és Tóth Anikó régésznek (BTM). A leletanyag közléséért és a szarvasi múzeumban való munkához nyújtott segítségért Juhász Irénnek mondok köszönetet.