A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

SZALONTAI, Csaba: Kritikai észrevételek a bolgárok szerepéről a 9. századi Nagyalföldön és Erdélyben

VÁLYI 1996 Vályi K.: Bolgár és késő avar kori elemek a pusztaszeri település kerámiájában. In: Honfoglaló magyarság - Árpád-kori magyarság. Antropológia-régészet-történelem. Szerk.: Pálfi Gy. Farkas L. Gy. - Molnár E. Szeged 1996, 43-58. VÉKONY 1997 Vékony G.: A Kárpát-medence népi-politikai viszonyai a IX. században I. Életünk 1997:10, 1145-1170. VÉKONY 1997a Vékony G.: A Kárpát-medence népi-politikai viszonyai a IX. században II. Életünk 1997:11-12, 1317-4340. VIDA 1991 Vida T.: Újabb adatok az avarkori „fekete kerámia" és a korongolatlan cserépbográcsok kérdéséhez. — Weitere Angaben zur Frage der awarenzeitlichen „schwarzen Keramik" und der handgeformten Tonkessel. MFMÉ 1984/85-2 (1991) 385-400. KRITIKAI ÉSZREVÉTELEK A BOLGÁROK SZEREPÉRŐL A 9. SZÁZADI NAGYALFÖLDÖN ÉS ERDÉLYBEN* SZALONTAI Csaba A Kárpát-medence 9. századi politikai és etnikai viszonyainak fontos eleme a bolgárok szerepének a megítélése, annak eldöntése, hogy milyen szerepet is játszottak a Kárpát-medence történetében. A kutatás korai szakaszát fémjelző Raie, Engel, Dümmler és Jiracek számos olyan megállapítást tettek erről a kérdésről, amelyek ma már aligha állnak ki a modern kritika próbáját. Ennek ellenére ők a leggyakrabban idézett szerzői e témának, és munkájuk beépült a hazai és a nemzetközi tudományos életbe, és ezzel együtt a közhitek közzé is. Végső soron az ő munkásságuk nyomán terjedt el az a felfogás, amely a bolgároknak tulajdonítja az avarság teljes megsemmisítését, illetve az Alföld bolgár megszállását. Manapság legfeljebb abban fedezhetők fel különbségek, hogy a bolgárok fennhatóságának határait hol húzzuk meg: csak Erdélyben, a Maros völgyében és a 820-830-as évektől kezdve a Szerémségben, vagy Csongrád magasságáig a Tisza alsó szakasza mentén; esetleg az egész Alföldön, sőt még a Dunántúl egy részén is bolgárokat kell keresnünk? A bolgár fennhatóságról szóló elméletek érvrendszerének egyes elemei az alábbiak szerint épülnek egymásra: a források tanúsága szerint Krum elfoglalta a Kárpát-medence keleti felét, amit igazolnak a Kárpát-medencében található szláv helynevek, amelyekről ugyan biztosan senki nem tudta igazolni, hogy azok valóban bolgár-szláv eredetűek, de éppen a források és a régészeti leletek miatt ezt többen valószínűsítik. Miután pedig a történeti és nyelvészeti adatok között találtunk olyat, amely egyértelműen bizonyíthatja feltevésünket, már gyerekjáték olyan régészeti leletet is találni, amely megerősíti a történészek és nyelvészek állítását. A sorrend természetesen meg is fordítható: a bizonytalan eredetű és meghatározású régészeti leletek/nyelvészeti adatok azért bizonyítják a bolgárok kárpát-medencei jelenlétét, mert a források és a régészeti leletek/nyelvészeti adatok szintén ugyanarra utalnak. A források áttekintése után megállapíthatjuk, hogy azok nem képesek hitelt érdemlően alátámasztani a bolgárok fennhatóságát a magyar Alföldön, Erdély tekintetében azonban elfogadhatjuk azok értesülését. Segítségükkel nem adatolható sem a bolgár-avar konfliktus, sem pedig az avarok feletti bolgár fennhatóság elmélete. A Suda-lexikon említése a Krum udvarában lévő avar foglyokról és az avarok kiirtásáról sem elegendő ennek igazolására (GJUZELEV 1966; OLAJOS 1996, 93; SZŐKE 1996, 24; SZŐKE 1998, 290-291, 63-64. j). Ezt ugyanis sem a nyugati források (Kisebb Lorschi Évkönyvekben adata a 811. évről), sem pedig a bolgár-bizánci háború kútfői nem támasztják alá (KIRÁLY 1976, 266-267; G. TÓTH 1977, 44; HARMATTÁ 1997, 127-128). Omurtag kán vezérének, Onegavonnak a Tiszába fulladásáról legfeljebb arra következtethetünk, hogy a bolgár-frank háborúval kapcsolatos események egy része a Tisza alsó folyása mentén zajlott. A bolgárok kárpát-medencei jelenlétének legbiztosabb adata és a leggyakrabban hivatkozott bizonyítéka a 892-es bajor-bolgár szerződés, amelyben rögzítik, hogy a bolgárok nem szállíthatnak sót a morváknak (BÓNA 1987, 371). Ebből az adatból pedig logikus következtetésnek tűnik az a feltételezés, hogy Erdély bolgár megszállás alatt volt ebben az időben. Meg kell jegyeznünk továbbá, hogy a kortárs források közül egyetlen sem tud arról, hogy a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencében bolgárokat találtak volna, velük csatáztak volna. Sem Regino, sem a Fuldai Évkönyvek, sem a Bíborszületett, sem Ibn Hajjan nem tesz erről említést. Továbbá éppen azokat a forrásokat nem használta fel a kutatás, amelyek kortársként emlékeznek meg a bolgár állam elhelyezkedéséről, ennek a magyar területekhez való viszonyáról (Dzsájháni-hagyomány és a DAI). A bolgárok alföldi jelenlétével kapcsolatba hozott nyelvészeti adatok áttekintése során megállapíthatjuk, hogy szá* Jelen dolgozat a „ Nomád népvándorlások magyar honfoglalás " című konferencián (Szeged, 2000. február 9.), „ Bolgárok a 9. századi Alföldön? (Történeti, nyelvészeti és régészeti forr ások a bolgárok alföldi jelenlétéről) " címmel elhangzott előadás jegyzetekkel kibővített, német nyelvű változata. Az előadás magyar nyelvű változata — remélhetőleg — a konferencia kötetében lesz olvasható. Tekintettel arra, hogy a dolgozat egy készülő nagyobb feldolgozás előzetes közleménye, itt csak a problémakör felvázolására vállalkozhatunk a részletes elemzést el kell hagynunk