A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

BALOGH Csilla: Az avar kori préselt, lemezes boglárok

ÖSSZEGZÉS A préselt, lemezes boglárt tartalmazó sírok össze­gyűjtése után elvégeztük a tárgyak csoportosítását: elsődleges szempontnak a formát, másodlagosnak a bogláron alkalmazott díszítést és kompozíciót véve. Az egyes csoportok kronológiai helyzetének finomításához vizsgálat alá vettük leletegyüttesei­ket, amit szeriáció segítségével végeztünk el. A szeriációs táblázat szerint a kerek boglárok megjelenése egyértelműen megelőzte a négyszög­letesekét. A régebbi típusoknál a korai időszakra jellemző leletek megléte a leletkört lefelé nyitotta, míg a fiatalabb típusoknál a klasszikus késői lele­tek szórványos előfordulása a leletkört felülről le­zárta. Az egyes boglártípusok relatív kronológiai helyzetére vonatkozóan a szeriáció eredményeit az egyes tárgytípusok vizsgálata csak megerősítette. A bogláros sírokban előforduló ékszertípusokat nézve kitűnik, hogy a boglárok egyik csoportja ki­csit korábbra tehető, mint a többi kerek boglár. Körvonalazódott egy olyan, nagygömbcsüngős fül­bevalókból, korai szemesgyöngyökből, elkalapált végű karperecekből, ujjasfíbulákból, pipereeszkö­zökből és 8-as alakú szemek alkotta láncokból álló leletkör, ami alapján a velük együtt előforduló, pré­selt gyöngysor vagy gömbsor vagy azt utánzó keretelésű, koncentrikus díszítésű, antik mintakin­csű boglárokat a 7. század első harmadára/második negyedére tehettük. Kísérőleleteik alapján ezeknél későbbinek látszanak az előkelőbbek jobb minősé­gű, bizánci ékszereket utánzó boglárjai (Dunapen­tele 12., Nagyréde-Ragyogópart 3. és Táp-Borba­puszta 317. sírja). Viselőiknek új ízlését mutatják a sírjaikban feltűnő kerek karikájú, hengerpalástos lengőcsüngőjű fülbevalók, fejesgyűrűk, gyöngyso­raikban a kásagyöngyök uralkodó jellege, a torques és mellkereszt előfordulása, ami a Tótipusz­ta-Igar-körhöz köti őket. Szerényebb kivitelű, de hasonló jellegű kísérő ékszereik alapján ezekkel egy időben készülhettek azok a kerek, rekeszután­zatos boglárok, amelyeknek másai és analógiái a keszthelyi korongfibulák között találhatók meg, s néhány darab teljes hasonlósága arra enged követ­keztetni, hogy egyes példányokat az antik hagyo­mányokat őrző pannóniai műhelyek készítettek avar megrendelőik számára. Kissé később, a 7. szá­zad harmadik negyede körül jelenhettek meg a kö­zép avar préselt övveretekhez hasonló, rozetta ala­kú és a négyszögletes boglárok első darabjai, melyeket kísérőleleteik hasonlósága (hengerpalás­tos lengőcsüngőjű fülbevaló, kása- és sötétkék, dinnyemag alakú gyöngyökből álló vegyes láncok) alapján egy időhorizontra tehetünk. Ennek ellenére a négyszögletes díszítmények zöme még későbbre, a 7. század végére, inkább már a 8. század elejé­re keltezhető, amit a gyöngycsüngős fülbevalók kizárólagos előfordulása, a klasszikus feketéskék, kései dinnyemag alakú gyöngyök, a ritkábban elő­forduló rombusz átmetszetü karperecek jelenléte támaszt alá. A szív alakú préselt, lemezes boglárokkal kap­csolatosan mindössze annyi állapítható meg, hogy a forma a korai és a közép avar ízléstől egyaránt idegen, a késő avar öntött leletekben azonban gyakrabban előfordul. A csólyospálosi sír fülbeva­lójának hasáb alakú zöld gyöngycsüngője is a késő avar anyaghoz vezet. Ezek alapján talán a 8. század második felére tehető az ékszer készítése. A tárgyalt időrendi besorolás alapján a boglár­viselés szokásáról összefoglalóan a következőket mondhatjuk. A tárgytípus kialakulása erősen bi­zánci hatás alatt álló területre tehető (a Feke­te-tengertől északra, Kaukázus). Első példányaik a Kárpát-medencében már a korai avar időszak­ban jelen voltak, azonban a tárgytípus nagyobb arányú elterjedésével csak a közép avar időszakot jelentő új népesség körében számolhatunk. Ezek előkelőbb asszonyai bizánci ékszereket utánzó boglárokat viseltek, míg szélesebb körben a rész­ben korongfibulák alapján, részben pedig övvere­tek mintájára készített olcsóbb variációk terjedtek el. Készítésük az új divat terjedésével meglehető­sen hamar abbamaradt, viseletük azonban tovább folytatódott, s csak a 8. század első harmadában szorította ki teljesen az olcsó tömegáru, a karéjos boglár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom