A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)
BALOGH Csilla: Az avar kori préselt, lemezes boglárok
MFMÉ - StudArch VI (2000) 219-235 AZ AVAR KORI PRÉSELT, LEMEZES BOGLÁROK BALOGH Csilla KÖT A TÁSTÖRTÉNET Az avar kori női sírok apró leleteinek nem túl nagyszámú csoportját alkotják a boglárok, amelyek a felsőruházat összefogására szolgáltak. A szakirodalomban többen foglalkoztak ezzel az ékszertípussal, viseletének módjával, keltezésével. Vizsgálódásuk célja a tipológiai csoportok elkülönítése és az egyes csoportok relatív kronológiájának felállítása volt. Elsőként Fettich Nándor vette vizsgálat alá az ősgermán fogazásos ornamentikával foglalkozó tanulmányában az igari II. lelet két arany korongját, összevetve az ozorai lelet boglárpárjával. Ezeket Hampel III. emlékcsoportjába sorolta, szemben a II. csoportba tartozó karéjos, üvegberakásos darabokkal (FETTICH 1929, 76-78). Horváth Tibor a kiskőrösi és üllői temetők közlésekor ezeken kívül már elkülönítette a dobozos példányokat, és külön csoportba sorolta az üllői 151. sír öntött, pikkelymintás veretpárját (HORVÁTH 1935, 59-62). A boglárok viseletét a 8. századra keltezte (HORVÁTH 1935, 62). Kovrig Ilona a préselt boglárok csoportját vizsgálta, szétválasztva a gyöngymintás kerek darabokat és a négyszögleteseket, ez utóbbiakat időben kissé a kerek, préselt boglárok utánra, de az üvegbetétes boglárok elé keltezve (KOVRIG 1963, 143-144). Az ékszertípus megjelenését a 7. század második felére, használatát a 7. század végére 8. század elejére tette (KOVRIG 1963, 227-229). A későbbi kutatás viseletüket kissé még korábbra, a 7. század harmadik negyedére keltezte (SZABÓ 1968, 48; ClLINSKÁ 1975, 81-83; GARAM 1978, 215; KÜRTIWICKER 1991,21). A legutóbbi tipologizáló munkában a boglárok csoportjainak felállítása kivitelezésük minősége alapján történt (KÜRTI-WICKER 1991). Kürti Béla elválasztotta a filigránnal és granulációval díszített első osztályú darabokat és ezek utánzatait, a préselt lemezeseket, a karéjosakat, a dobozosokat, és végül külön csoportba sorolta a mödlingi boglárt (KÜRTI-WICKER 1991, 20). Jelen dolgozat a boglároknak csak egyik csoportjával, a préselt, lemezes darabokkal foglalkozik. 1 Az anyaggyűjtésem során nem végeztem úttörő munkát, hiszen a legutóbb idézett munka a boglárok jelentős részét már felgyűjtötte (KÜRTIWICKER 1991). E felsorolásából azonban indokoltnak véltem néhányat kihagyni, illetve a sort néhány újabb darabbal egészítettem ki. 2 A katalógusba felvettem azon tárgyak mindegyikét, amelyek az alábbi kritériumoknak megfelelnek: női temetkezésből előkerült, préselőmintán előállított díszítmény, amely szerkezete alapján (két tag összekapcsolása hurkos-kampós kötőelemmel) egyértelműen vagy pedig sírban lévő in situ helyzete alapján (a mellkas tájékán került elő) feltételezhetően a felsőruha összekapcsolására szolgált, vagy ilyen szerkezet része lehetett akár elsődleges, akár másodlagos felhasználásban. 3 Az összegyűjtött boglárok tipológiai csoportosítása után leletegyütteseik vizsgálatával az ékszertípus abszolút kronológiájának pontosítására és az egyes típusok relatív kronológiai helyzetének meghatározására teszek kísérletet. 4 1 A lemezből préseléssel előállított dobozos boglárok külön tipológiai csoportot alkotnak, amelyekkel jelen dolgozat nem foglalkozik. Ugyancsak nem kerülnek tárgyalásra a szintén lemezből készített, kalapált, egyedi, első osztályú boglárok sem (Ozora-Tótipuszta 2. sír és a Prónay-boglár). 2 Nem soroltam a boglárok közé a Kiskörös : Pohibuj Mackó-dűlő 40. sírból előkerült veretpárt, mert az a mindkét darabon meglévő kis fül alapján más típusú díszítmény lehetett (TŰRÖK 1975, 294, Fig. 3. 40. 3a-b). Ugyancsak kihagytam a Szeged-Makkoserdő 111. sír ezüstkorongját (SALAMON 1995, 120, Pl. 9. III. 2), mert az in situ a medencében került elő. 3 Az anyaggyűjtés során elsősorban a szakirodalomra támaszkodtam, ezért a kataszter nem tekinthető teljesnek. 4 A kézirat lektorálásáért Garam Évának tartozom köszönettel. Észrevételeit, megjegyzéseit különösképpen a tipológiai csoportok kialakításánál hasznosítottam.
