A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

HARKAI István: Újabb késő rézkori leletek Hódmezővásárhely-Bodzáspartról

Díszített kerámia 131 db 100,0% Badeni pontsor 69 db 52,7% Karcolás 23 db 17,5% Kannelúra 12 db 9,2% Plasztikus dísz (bütyök, borda) 18 db 13,7% Bevagdalás, benyomkodás (peremen, bordán) 29 db 22,1% Körömbenvomkodás 3 db 2,3% Kostolaci hatású pontsor 12 db 9,2% Összes díszítés 165 db 126,0% 2. táblázat: A különböző díszítési módok gyakorisága a leletanyagban Tabelle 2: Die Häufigkeit der einzelnen Verzierungsarten im Fundmaterial Nemejcová-Pavúková szerint a kannelúrázás — amelyet délkelet-balkáni eredetű elemnek vél — fokozatosan terjedt el a badeni kerámiákon és a Baden III periódusban volt a legkedveltebb, korsó­kon, tálak belső oldalán, amforákon, amfora for­májú edényeken tömegesen megtalálható, és oly­kor kétosztatú tálakon is előfordul. A Baden IV periódusban azonban érezhetően visszaszorult a benyomkodott díszítés javára (NEMEJCOVÁ-PAVÚ­KOVÁ 1991,71). A statisztikai adatokból leszűrhető az a követ­keztetés, hogy a bodzásparti telepnek ezen a részén a pontsor a leggyakoribb díszítési mód, minden tíz díszített cserépből haton megtalálható. A kannelú­rázás láthatóan háttérbe szorult, csak minden tizen­egyedik edényen fordul elő. Ez a statisztikai arány is a leletanyag Baden IV-re való keltezését támo­gatja. A pontsorokkal díszített darabok közül kivá­laszthatóak azok a töredékek, amelyeken már kos­tolaci hatás érvényesül. Ezeken a pontok három vagy több sorban futnak körbe az edények vál­lán, négyszögformába rendeződnek, több esetben mészbetét nyomait is észrevehetjük a bemélyített pontokban. A bemélyítések alakja számos esetben nem kerek, hanem háromszög vagy szív formá­jú, illetve inkább beszurkálás érzetét kelti. Há­rom objektumban találhatók meg ezek a töredékek statisztikailag is elemezhető cserépszám mellett (3. táblázat). 2. objektum 7. objektum 8. objektum Összes díszített 46 db 24 db 17 db Badeni pontsor 26 db (56,5%) 12 db (50%) 4 db (23,5%) Kostolaci pontsor 4 db (8,7%) 2 db (8,3%) 5 db (29,4%) 3. táblázat: A pontsorokkal való díszítés típusai és jellemző megoszlása a leletanyagban Tabelle 3: Die Typen und die kennzeichnende Verteilung der Punktreihenverzierung im Fundmaterial Láthatóan a 8. objektum lóg ki a sorból, ahol a kostolaci pontsor aránya nagyjából ugyanakkora, mint a badeni pontsoré, míg a másik két objektum­nál az utóbbi díszítési típus fordult elő nagy több­ségben. Ebből azonban további következtetéseket a 8. objektumnak a többi objektumhoz való stra­tigráfiai viszonyának ismerete nélkül nem vonha­tunk le. Nemejcová-Pavúková szerint a Baden IV to­vábbi jellemzői a következők. A szubkutánfúl, a fazekak perem alatti bütykei, a karcolt rácsminta és a kónikus tálak belső oldalának kannelúrázása eltű­nik. Nagy számban vannak jelen az amfora formá­jú tárolóedények. A tálperemek benyomkodása el­tűnik, ez a díszítőelem már csak amforákon és amfora formájú edényeken van jelen (NEMEJCOVÁ­PAVÚKOVÁ 1974, 335). A bodzásparti anyagban tizenkilenc esetben ta­lálkoztunk a tálperemek bevagdalással, illetve be­nyomkodással való díszítésével és az ilyen módon díszített darabok közül tizenegyen a perem alatt egy vagy két pontsor is előfordul, ami viszont egy­értelműen késő badeni elem. így véleményünk sze­rint ez a díszítési mód, legalábbis lelőhelyünkön, tovább folytatódik a Baden III után is. Hasonló mondható el a fazekak perem alatti fogóbütykeiről és karcolt rácsmintáiról is, de ezek kapcsán már Nemejcová-Pavúková is észrevette, hogy a Tisza­vidéki anyagban — a nyugat-szlovákiaitól eltérően — a fiatalabb klasszikus badeni időszakban is jelen vannak (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974, 335).

Next

/
Oldalképek
Tartalom