A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)
P. FISCHL Klára: Szőreg-C (Szőreg-Szív utca) bronzkori temetője I.
2. sír: 76 Az ásatási naplóban „ nyaka mögött két szem gyöngy, jobb fül táján kis br. töredék" megjegyzés szerepel. Azok a tárgyak (spirálcsövecskék és bronzlunula), amelyek alapján Gisela Schumacher-Matthäus a fejdíszt rekonstruálja, csak a sírról készült fotótáblán szerepelnek (FOLTINY 1941, 4-5, XIX. t. 13-20, 22-26, 29; BÓNA 1975, Taf. 129. 5-10), az ásatási naplóban nem. Esetleg a fültájékról említett bronztöredék azonosítható a bronzlunulával, ez utóbbi tárgyról azonban nem bizonyított, hogy kizárólag fej díszen alkalmazhatták, hiszen a csüngödíszek nyaklánc vagy melldísz részeiként szerepelnek a más kultúrák esetében készített viseletrekonstrukciókban. 77 A „nyaka mögött két szem gyöngy" ásatási megfigyelés a fotótábla 7 db különböző nagyságú borostyángyöngyével azonosítható. Borostyángyöngyöket a nyakban a 177. (spirálcsövecskékkel együtt és a mellen félhold alakú bronzcsüngővel) és a 211. sírban találtak, illetve a jobb kar felett a 95. sírban. Ez utóbbi esetben egy az oldalt fekvő, zsugorított helyzet miatt elcsúszott nyaklánc, illetve karkötő jöhet szóba magyarázatként. A 181. sír gyöngyeinek helyzete nem ismert. Egyedül a 114. sírban került elő a medence mellől borostyángyöngy. Nagy valószínűséggel állíthatjuk tehát, hogy e gyöngyöket nyaklánc részeiként alkalmazták, melynek nem mond ellent a spirálcsövecskék és a bronzlunula jelenléte. 5. sír: „Nyaka körül széthulló bronzdísz, fara alatt br. gombdíszek" megjegyzés olvasható a naplóban és a publikációban (FOLTINY 1941, 6). A hát és a medence mögött jelzett pitykék (9. kép 4) fejdísz alkotóelemei. Több sír esetében megtalálhatók a gerinc teljes hosszában a díszített „fejfedő" nyomai (44., 105., 189. sír), mely esetekben egy kiterített halotti lepel éppúgy elképzelhető, mint a hosszan lenyúló, viseleti helyzetben eltemetett ruhadarab. A nyak körüli bronzokról nincs további információnk, ezek nyaklánc vagy az imént megállapított fejdísz részei is lehetnek. 6. sír: A nyaknál jelzett gyöngyök és az állnál levő bronzdarab mindenképpen nyakláncként értelmezhető (FOLTINY 1941, 6). A medencénél levő fogak helyzete és az a tény, miszerint az övek közül több mint 50% fogdíszt tartalmaz (O'SHEA 1996, 115), viszont bizonyítja e sírban egy öv jelenlétét is. 7. sír: Az ásatási naplóban „fej körül néhány fehér gyöngy, kézfejeknél csontgyöngyök és lapockadíszek" leírás szerepel. A sírhoz tartozó fényképen (FOLTINY 1941, 6, XIX. t. 27-28, 30-37, 49; BÓNA 1975, Taf. 120. 9-16) levő tárgyak közül lapockadíszként a csontlunulák értelmezhetők. A pitykék és szemüvegspirálok jelenléte fejdíszt feltételez. Gisela Schumacher-Matthäus a fejdíszek részeként értékeli a lunulákat, amit alátámasztani látszik, hogy Móránál lapockadísz megnevezéssel szerepelnek. A lapocka tájékán pedig csak fejdísz részei találhatók. Gyöngyök jelenlétére fejdíszek esetében van példa a szőregi temetőben (7., 21, 114, 141. és 197. sírok). Ez esetben egy a kézfejekhez fektetett (nem viseleti helyzetben levő) fejdísz rekonstruálása az egyik lehetőség, különösen ha a fényképen levő tárgyakat is figyelembe vesszük. Mivel e tárgyak előkerülési helyét nem ismerjük, nem kizárt egy a fejen levő fejdísz megléte, és a kezek előtti együttes (9. kép 6) nyakláncként való rekonstrukciója sem. 21. sír: A sírleírásban (FOLTINY 1941, 9-10, XIX. t. 48, 50-51, 53; BÓNA 1975, Taf. 120. 1-3) említett ékszerek elhelyezkedése a sírrajzon jól követhető (10. kép 2), noha számuk nem egyezik a megmaradt tárgyakéval. A sírlap alján fontos megjegyzés szerepel; „mind külön fűzve". E megfigyelésből egyértelmű, hogy ebben az esetben egyesével felvarrt díszekről van szó és nem egy folytonosan fűzött nyakláncról. A tárgyak helyzete alapján e sírba fejdísszel együtt temették el a halottat, mint azt Giric már felismerte (GIRIC 1971, 218). E sír esetében azonban összetett fejdíszt lehet rekonstruálni a sírrajz alapján, és nem pántszerűt, mint azt Giric feltételezte. 23. sír: Az in situ beszállított sír megsemmisült, legbővebb információt a publikáció őriz róla (FOLTINY 1941, 10). 26. sír: „Nyaka mögött vadkanagyar" (10. kép 4) megjegyzés olvasható a sírlapon és a publikációban (FOLTINY 1941, 11, XIX. t. 62; BÓNA 1975, Taf. 117. 23). Az 1. sírban is a fej alatt találták ezt a tárgyat, míg az 53. sírban a térdek között és az övön volt. A tárgyak minden esetben át voltak fúrva, vagyis feltehetően egy felfűzött viseleti egység részeként szerepeltek. Ez esetben egy nem hagyományos összeállítású nyakdíszt rekonstruálhatunk. 29. sír: Bal kezében, mely az ölébe volt hajlítva, két átfúrt fog, a tál alatt (melynek helyét nem tudjuk) szintén átfúrt fog volt. A helyzet és a dísz típusa alapján övet viselhetett a halott. „Faránál lapoc76 Ez alkalommal csak a viseleti elemek szempontjából fontos részleteit közöljük az eredeti sírleírásoknak és a publikációknak az antropológiai adatokra, temetkezésre és az egyéb mellékletekre vonatkozó információkat ld. a sírleírásokban! 77 E tárgyak szerepének részletes vizsgálatát ld. lentebb! Ld. még a 7. sír leírását!
