A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

P. FISCHL Klára: Szőreg-C (Szőreg-Szív utca) bronzkori temetője I.

a nyakláncra fűzve. A 198. sír esetében pedig a sírlapon olvasható információ szerint „ két alsó karján foggyöngy-karék" található, melyet a sírrajzon be is jelölt Móra. Ebben a sírban a halott ölében további gyöngyök találhatók, melyek az övet díszíthették, így tehát biztos adatunk van rá, hogy átfúrt fog alkotóeleme lehet nyakláncnak és karéknek is. Mindezek után a vizsgált három sírban nem eldönthető, hogy öv, karkötő vagy nyaklánc került eltemetésre a halottal. A 7. sír rajzán a kezek előtt aránylag nagy területen szétszórt elemek (csontgyöngyök és lapockadíszek) — ellentétben a 120. sír rajzán jól megfigyelhető karkötővel — szintén azt bizonyítják, hogy a kézfejeknél szóhasználattal leírt tárgyak esetében nem minden esetben karkötő elemeiről van szó.

64 Nem egyértelmű a karék megléte a 167. sírban, ahol bronz karperec mellett még két átfúrt fog volt a kar mellett. Sajátos a helyzet akkor, ha a halott kezeit a medencébe hajlították, és ott foggyöngyök találhatók, melyek így öv és karék részei is lehetnek (29, 123. sírok). A 95. sír lapján „a halott jobb karja felett két borostyángyöngy" megjegyzés olvasható. Ez esetben a kar szó használata, illetve a temetőben a borostyángyöngyök általános előfordulási helye

65 miatt inkább egy elcsúszott nyaklánc darabjaira gondolhatunk.

66 Monica Sandor-Chicideanu és Ion Chicideanu a Perjámos-Pécska-kultúra temetkezési szokásairól írott dolgozatukban, a halottal együtt eltemetett viseleti tárgyak vizsgálatakor megállapítják, hogy azokból az egykori társadalom gazdasági tagozódására következtethetünk. A viseleti elemek által jelzett három fő szociális helyzetet tükröző csoportot különítenek el. Ezek főbb vonalakban: 1: a fejdíszes és fegyveres sírok, melyekhez általában nyakperecek, többmenetes karperecek, csüngők, hajkarikák, bronztük társulnak; 2: a nyakláncos sírok, melyek párosával előforduló csonttűkkel együtt vannak jelen, illetve e csoportban is megtalálhatók a bronzgombok egyszerűbb fejdíszek összetevőiként; 3: egyszerű karperec, csonttű és bronzgombmelléklet. E csoportra jellemző az ételmelléklet magas aránya. Az általuk tárgyalt viseleti egységek összetételében azonban jelentős eltérés mutatkozik az eddig tárgyaltakkal szemben. Fejdísz összetevőiként a pödrött végű, négyzetes bronzlemezeket, a pánsíp alakú és a szemüvegspirál-csüngőket sorolják fel. A bronzgombok (pitykék) véleményük szerint a legtöbb esetben nyakláncok összetevői, melyek gyakran több száz darabból állnak.

67 Lehetnek továbbá egyszerűbb fejdíszek alkotóelemei — melyek az általuk elkülönített 2. csoportjellemző tárgyai — és övek részei is (CHICIDEANU-CHTCIDEANU 1989, 12). Ezzel szemben G. SchumacherMatthäus, J. M. O'Shea és magam a pitykéket kizárólag fejdíszek elemeiként határozzuk meg. A Chicideanu szerzőpár által közölt táblázatokban elemenként és nem viseleti egységenként tüntetik fel a sírmellékleteket, így adott annak a lehetősége, hogy a minden szerző által fontosnak tartott fej díszes sírok kategóriájába valójában oda nem tartozó sírokat sorolnak be, és így a további vizsgálatok kiindulópontjául használt adatbázisban eltérések tapasztalhatók.

68 A szőregi temetővel viseleti szempontból részletesebben foglalkozó két szerző értelmezési adatait összevetve látható az eltérés mértéke. A sírokban talált tárgyakat az új adatok alapján újból elemeztem, és igyekeztem állást foglalni egy rekonstrukciós lehetőség mellett. A táblázatban leolvasható végeredményt minden esetben indokoltam, ahol az eddigi publikáció adatai mellett újak váltak ismertté, illetve ahol valamilyen okból hibás volt az értékelés. A jól publikált és értékelt sírok esetében (1, 9, 13, 17, 120, 123, 126, 127, 140, 149, 151,

69 167, 197, 211, 225) nem tértem ki újból azok magyarázatára. 64 A 20. sír esetében az „ ujjak között csonttű" megjegyzésnél nyilvánvaló, hogy a zsugorított helyzetben eltemetett halott kezei közé esett egy ruhadarabot a vállon összetartó tű, mely nem a kéz saját viseleti egységéhez tartozott. 65 A nyak körül került elő borostyángyöngy a 2., 177. és 211. sírban. A 181. sír gyöngyeinek nem ismert a helyzete, míg csak a 114. sírban volt egy borostyángyöngy a medence mellett, ez utóbbi esetben azonban szintén nem kizárt nyaklánchoz való tartozása. 66 Eproblémához ld. méga231. sír rajzát (19. kép2), ahol a gyöngyök mind karkötő, mind nyaklánc elemei lehetnek a feltüntetett helyzet szerint. 67 Az általuk itt hivatkozott 104. sírban (CHICIDEANU-CHIC1DEANU1989,12) 15pityke található a fejdísz részeként és 538 kaolingyöngy a nyaklánc alkotóelemeiként. Nyilvánvaló, hogy a pitykék és a gyöngyök lettek összekeverve. 68 Ezzel szemben az 5. táblázatban közölt bronzgombos sírok két eset kivételével fejdísz alkotóelemeként tartalmazták a tárgyat a publikáció szerint (CHICIDEANU-CHICIDEANU 1989, 13, Abb. 5). 69 A német nyelvű szövegben a sír karkötőjére való hivatkozásnál tévesen „ Bronzeohrhalsschmuck" szerepel (FOLTINY 1941, 83).