A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

STAUB Péter: A honfoglalás kori tegezcsontok időrendjéhez

13. Mezőtúr-Vízköz 2. sír: Díszítetlen fedélcsont és aljához illeszkedő díszítetlen csontlap.

7 14. Nyáregyháza-Pusztapótharaszt: Tegezfedélre merőleges, pont-kör mintás keskeny csontlemez.

8 15. Orosháza-Pusztai I.-tanya 1. sír: Díszítetlen tegezfedél, széles díszítetlen peremlemezek, valamint szegélylemez (DIENES 1965, V. tábla 2a). 16. Örménykút 3. lh. 35. sír: Díszítetlen tegezfedél, aljához kapcsolódó díszítetlen csontlappal és két szegélylemezzel (SZATMÁRI 1996, 7. kép). 17. Piliny-Leshegy 1. sír: Pont-kör mintás fedélcsont (HAMPEL 1905, Taf. 335. 5).

9 18. Sarkadkeresztúr-Barna-tanya 81. sír: Fedélcsont és keskeny peremlemez pont-kör mintás darabjai (MEDGYESI 1993, IX. tábla 2-3). 19. Sándorfalva-Eperjes 114. sír: Díszítetlen fedélcsont töredéke, pontkörökkel díszített keskeny pereinlemezzel (FODOR 1985, 5. kép 2, 4). 20. Sárrétudvari-Hízó föld 80. sír: Tegez pontkörökkel díszített csontlemeze (M. NEPPER 1991, 42). 21. Sárrétudvari-Hízóföld 106. sír: Palmetta mintás tegezfedél (M. NEPPER 1996, 264). 22. Sárrétudvari-Hízóföld 112. sír: Faragott mintájú tegezcsontok (M. NEPPER 1991,44).

10 23. Sárrétudvari-Poroshalom 1. sír: Díszítetlen fedélcsont és díszítetlen, széles peremlemez (M. NEPPER 1996,277). 24. Szarvas-Tessedik S. utca 2. sír: Díszítetlen tegezfedél, hozzá kapcsolódó pont-kör mintás csontlappal és keskeny, részben pontkörös peremlemezzel (MRT 1989,69. tábla 2 a-b). 25. Szeged-Algyő 25. sír: Díszítetlen tegezfedél és aljához csatlakozó, pont-kör mintás csontlemez (KÜRTI 1996, 3. kép 7-8). 26. Szeged-Csongrádi út 1. sír: Díszítetlen tegezfedél, aljához tartozó díszítetlen csontlemez, valamint szegélyilletve peremlemezek.

11 27. Szentes-Borbásföld 20. sír: Pont-kör mintás keskeny peremlemezek darabjai (RÉVÉSZ 1996a, 17. kép 1-9). 28. Szentes-Szentlászló 6. sír: Pontkörökkel díszített fedélcsont részlete (SZÉLL 1941,1. tábla B. 10). 29. Sered/Szered-Mácsédi dombok (Sk) II/7 55. sír: Pont-kör mintás keskeny peremlemezek töredékei (TOCÍK 1968, Taf. XLII. 14). 30. Tengelic-Sertésszállások 24. sír: Díszítetlen széles peremlemezpár (ÓDOR 1995, V. tábla 10-11). 31. Vukovar/Valkóvár (Hr) 232. sír: Pont-kör sorral, rombusz- valamint indamintával díszített fedél, torkolatés széles peremlemez (VINSKI 1959, Taf. XXXVII. 15). 32. Zsombó-Bába-dűlő: Díszítetlen fedélcsont és töredékes, széles peremlemez (LŐRINCZY-SZALONTAI 1993, XIII. tábla 7-8). A huszonhat lelőhelyről ismert harminckét csontlemezes tegez és az ezeket rejtő sírok kronológiai viszonyáról a szeriáció segítségével nyerhető a legteljesebb kép, mely módszer használatára a 10-11. századi emlékanyagban eddig mindössze négy példát találni (HANULIAK 1993, Obr. 21; HANULIAK 1994, Obr. 54-57; BENDE-LŐRINCZY 1997, 2-5. táblázat; TOMICIC 1999. Tab. 14). A honfoglalás kori tegezcsontoknak szélességük, mintájuk és tegezen való helyzetük alapján jelenleg tíz csoportját lehet elkülöníteni, ám — az avar koriakkal szemben (STRAUB 1997, 1-2. táblázat) — ez kevés ahhoz, hogy a sírok többi mellékletét mellőzve, csupán a tegezcsontok szeriációjától eredmény legyen elvárható.

12 A szeriáció által kapott táblázat értelmezésénél — mely más esetekhez hasonlóan, részben szubjektív — az egyes sírok helyzetével szemben a tendenciózusságon, a csoportok elkülönülésén van a hangsúly. Az egyes tömbök abszolút kronológiájának meghatározásánál támpontot bizonyos tárgytípusok — éremmel való előfordulásuk, vagy kopedig a jobb alkarcsontoknál, a nyílcsúcsok közelében kerültek elő (CSALLÁNY 1941, 2. kép), azok minden bizonnyal nyíltartó tegezt díszítettek (RÉVÉSZ 1996, 155, 712. j.). 7 Publikálatlan, MNM ltsz.: 22.1930.8., Bartucz Lajos feltárása. A sír leletanyagát Révész László szívességéből ismerem. 8 Publikálatlan, MNM ltsz. : 22.1935.7., Horváth Tibor leletmentése. A sir leletanyagát Révész László szívességéből ismerem. 9 Az eredeti publikáció a tárgyat hátoldalával közli (NYÁRY1873, 3. ábra)! 10 A temető öt sírjában fedte a tegezszájat keskeny csontlemez (M. NEPPER 1991, 57), a vázlatos sírleírások azonban nem teszik lehetővé valamennyi, sírszám szerinti egyértelmű azonosítását. IIA közöletlen leleteket említi RÉVÉSZ 1985, 42; KÜRTI 1996a, 60. 12 A népvándorlás kor hazai kutatásában, az eddig túlnyomó többségében a késő avar kori leletanyag relatív kronológiai tagolására felhasznált szeriáció — összefoglalja SZALONTA1 1998, 5, mely nem utal a 153 sírós leobersdorfi avar temető szériádon alapuló feldolgozására (DAIM 1987) — használatával kapcsolatban az eddigi tanulmányok egy része kiegészítést tesz szükségessé. A szeriációnak ugyanis alapja, hogy csak olyan tárgytípusok használhatóak fel a vizsgálatban, melyeket legalább két különböző síregyüttesben fellelni (STADLER 1996, 456; SZALONTA11998, 9). Több esetben azonban mellőzve e szabályt, a sírleletek egészét vizsgálták, függetlenül attól, hogy az egyes mellékletek megfelelnek-e az említett kitételnek. További probléma, hogy olykor rendkívül kevés lelettípusból kísérelték meg tárgytípusok és lelőhelyek időrendi összefüggéseinek levonását, márpedig a túlzottan kis szérián alapidő szeriációs vizsgálatok eredményei alapvető statisztikai törvényszerűségek miatt is bizonytalanok. Ezen szükséges feltételeket betartva, a szeriáció mint módszer — egyesek kétkedése ellenére — továbbra is rendkívül hasznos kronológia támaszt jelenthet, mely hatásfokának növelése a jövőben minél több tárgytípus részletes tipológiai feldolgozását igényli.