A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)
P. FISCHL Klára – KISS Viktória – KULCSÁR Gabriella: Kora és középső bronzkori település Baks-Homokbánya (Csongrád megye) lelőhelyen
jelenő kétfülű korsótípus változata. Hasonló darabokat ismerünk a szőregi temetőből (pl. 138. sír — BÓNA 1975. Taf. 103. 5) és az ószentiváni temetőből (pl. 28. sír — BANNER 1929, 65-66. 14. kép 2). Ugyanebben a gödörben hasonló, rosszabb kidolgozású edény öblösebb vállú, fül nélküli töredéke is megtalálható volt (16. kép 3). E körbe sorolhatjuk egy szórvány korsó fül nélküli, felső töredékét is (56. kép 2). További, közelebbről nem meghatározható formájú, árkolt vállú korsók töredékei rétegek közötti szórványként kerültek elő (C szelvény északi vége, 3. ásónyom: 30. kép 5). Cs őtalptöredék A C szelvény felső 50 cm-ben, szórványként találtak egy kerek alapú, ívelten kónikus csőtalpat, melyen kerek, áttört lyuk volt (30. kép 1). A Tisza-vidéken a Nagyrév-kultúra korai időszakától (Ökörhalom- és Kőtörés-fázis) ismertek az áttört csőtalpas edények. Mind a négyzetes, mind a kerek alapú csőtalp általánosan használatban volt; a kultúra kései időszakában a négyzetes talpkiképzés a gyakoribb (BÓNA 1963, Pl. IV. 1, Pl. X. 13. Pl. XII. 14; CSÁNYI 1983, 12. kép la-b). Tálak A kora bronzkori általános táltípusokhoz sorolható tálak peremtöredékei között egy ívelten kihajló peremű, rövid nyakú, csonka kúpos alsótestű típus (D szelvény 80-120 cm: 30. kép 7), ennek füles töredékei (egy füllel: A szelvény 50-80 cm: 5. kép 5; kettős füllel: szórvány: 57. kép 1), illetve egy ívelt, hosszabb nyakú típus, sekély árkolással kiemelt vállal (B szelvény 50-80 cm: 18. kép 2) található meg. A C szelvényből egy kisméretű (ma.: 2 cm), csonka kúpos tálka — a pereme alatt kis füleccsel — ismert (30. kép 4). Fazekak A település anyagában a fazekak és töredékeik között kiemelkedik az 51. gödörből ismert jellegzetes kora bronzkori fazék (40. kép 3), mely ívelt, simított nyakú, a sekélyen árkolt nyakvonal alatt az öblös fazéktest durvított-seprűzött felületű, a perem alatt lapos fogóbütyök van. Hasonló fazék peremtöredéke került elő a B szelvény 50-80 cm mélységéből (18. kép 1); egy másik, de a nyakvonalat benyomkodással tagolt bordával kiemelő fazéktöredék a C szelvényből, ugyancsak 50-80 cm mélységből ismert (30. kép 2). A B szelvény ugyanezen mélységéből ismert fazék ívelt nyaktöredékén egy, a közepén ovális benyomással tagolt bütyök van (18. kép 3). Előfordul, hogy a nyakvonalon körbefutó bevagdalt bordadíszhez a nyakon függőleges borda csatlakozik (C szelvény 0-50 cm: 27. kép 6). Ez a fazéktípus a Nagyrév-kultúra korai időszakától kezdve általános típusnak mondható. Gyakoribb, hogy a nyakvonalat ujjbenyomkodásos borda emeli ki (Dunaföldvár-Kálvária II. szint — SZABÓ 1992, LX. t. 3; Igar-Vámpuszta — BÁNDl 1982, Abb. 7. 3. 6-8; Sióagárd-Gencs — SZABÓ 1992, LXIX. t. 1; Szentes környéke és Dunaújváros-Dunadűlö A/24, sír — BÓNA 1963, Pl. IX. 9-10; Tiszainoka — CSÁNYI 1983.9. kép 9). A 92. gödörben hasonló, de nyakvonalában ujjbenyomásos bordával tagolt fazék nyakán a lapos fogóbütyökhöz hármas, ívelt bordadísz csatlakozik (53. kép 1). Ezt a díszítést a kőtörési csoport jellegzetességeként határozta meg a kutatás (BÓNA 1963, 15-17; Id. még KÜRTI 1974. 46, 34. kép). Eddig főként korsók fültövéhez kapcsolódó díszítésként volt ismert (Sövényháza-Kőtörés — BÓNA 1963, Pl. XII. 2). Szórványként ismert egy ívelten kihajló peremű, ívelt nyakú, bekarcolt vonallal kiemelt vállvonalú füles fazék (56. kép 3). A vállán függőlegesen bemélyített, hármas vonalköteg van. Hasonló, de négyszögletes, üreges talpon álló, nyomottabb testű változatai a pitvarosi temetőben találhatók meg (Pitvaros 25. sír — BÓNA 1965, PL. II. 8; továbbá Battonya-Vörös Október Tsz 45 ). A forma pontos időbeli és kulturális meghatározása nem biztos, formailag az említett pitvarosi edényeket tartjuk előképének, ahol a plasztikus borda is megjelenik a kis fazék vállán. Tárolóedény Egy szalagfüles tárolóedény válltöredéke (A szelvény 80-110 cm) és néhány kisebb, ujjbenyomásos bordadísszel tagolt tárolóedény-oldaltöredék sorolható ide (36. gödör: 16. kép 2). 45 Szabó J. J. : Kora és középső bronzkori temető a battonyai Vörös Október Tsz homokbányájában. Bölcsészdoktori disszertáció, kézirat, 1986. Ezúton is köszönetet mondunk Szabó János Józsefnek, hogy közöletlen doktori disszertációjának eredményeit megismerhettük. A temető kora bronzkori sírjaiban hasonló kis fazekak vannak: 7. sír, 68. sír.
