A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

P. FISCHL Klára – KISS Viktória – KULCSÁR Gabriella: Kora és középső bronzkori település Baks-Homokbánya (Csongrád megye) lelőhelyen

bal partján mindmáig bizonytalan. Ennek elsődleges oka a kevés hitelesen feltárt, zárt leletanyag hiányában keresendő. A jelenleg tárgyalt bögrék esetében a következő megállapításokat tehetjük: a Tisza bal partján fekvő Hódmezővásárhely-Kökénydomb lelőhelyen, illetve a Marostól délre fekvő Oszentivánon perjámosi környezetből kerültek elő. A Tisza jobb partján BaksHomokbánya lelőhelyen a késő vatyai település előzményeként egy kora nagyrévi települést sikerült megfigyelni, míg Jánosszálláson nem tudunk kísérőleletekről. Ennek alapján a Tisza bal és jobb partján a kora bronzkor 2-3. időszak fordulóján a kora nagyrévi és kora perjámosi csoportok — egyébként jól elválasztható — anyagi kultúrájában átfedés figyelhető meg. Igaz az is, hogy csupán egy edénytípus alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a két kulturális egység viszonyáról. A bögretípus jelentőségét tehát részben a Somogyvár-Vinkovci-kultúra (Ada-csoport) és a kora Nagyrév-kultúra eddig ismert bögréitől való tipológiai eltérésben, illetve zsugorított csontvázas sírok mellékleteként és edény depó részeként való megjelenésében látjuk. Legkorábbinak az Ada-Moholról/Ada (Yu), Hajdújárásról/H aj dukovo (Yu), Jánosszállásról, Röszkéről, származó darabok tekinthetők, a baksi edénydepó és a településről előkerült további bögrék esetében már egy, a korai klasszikus nagyrévi kör felé mutató jelleget feltételezünk. A Tiszától keletre, Hódmezővásárhely-Kökénydombon talált bögrét karcolt díszítése alapján szintén egy későbbi, a korai klasszikus nagyrévi/korai perjámosi időszakhoz sorolhatjuk. Eddigi ismereteink alapján ezek a bögrék a Duna-vidéki kora és klasszikus nagyrévi településterületen nem jelennek meg.

42 A Közép-Tisza vidékén Tószeg-Laposhalmon 1876-1906 között végzett ásatások anyagaiban fedezhetünk fel egy, a baksi bögrékhez hasonlót (BANNER-BÓNA-MÁRTON 1957, 92, Abb. 1. 14). A nagyrév-zsidóhalmi temető B/7. sírjában a baksi, rövid nyakú bögretípus profilait talpú változata jelenik meg (ma.: 9 cm, CSÁNYI-TÁRNOKI 1992a, KatNr. 16), míg a nyúlt csonka kúpos nyakú bögretípus nagyobb méretű (ma.: 12 cm), nyomottabb, öblösebb alsó részű korsóváltozata az A/72, csontvázas temetkezés mellékletei között található meg (CSÁNYI-TÁRNOKI 1992a, KatNr. 457).

43 A Közép-Tisza-vidék korai nagyrévi korszakában használatos egy fülű kis bögrék közös sajátossága, hogy a fui a perem alól/nyakról indul és ehhez következetesen ragaszkodik a nagyrévi fazekasság. Ugyanakkor a bögrék formája a csonka kúpos nyakrész, öblös váll, a vállvonal sekély árkolással való kiemelése nagy hasonlóságot mutat az baksi bögretípussal (pl. Szelevény — CSÁNYI 1983, 16. kép 5-6, 17. kép 1,3, 8-9). Díszített bögrék Az alap bögretípus vékonyan karcolt vonaldíszes töredékei az 1. és 19. gödrökből, továbbá szórványként kerültek elő (5. kép 2; 27. kép 1; 55. kép 6-7). Mindhárom bögre válla és váll alatti része a korai nagyrévi és korai perjámosi szimbolikus, illetve egyszerű geometrikus mintákkal díszített (összefoglalóan erről: SCHREIBER 1984).

44 Az 1. gödörben talált bögre vállán keretbe foglalt zegzugvonal fut körbe, melyhez a fültőnél és a füllel szemben függőlegesen bekarcolt vonalak csatlakoznak (5. kép 2; 55. kép 6). Hasonlóan egyszerű a szórvány bögre karcolt mintája: a váll vonalon kettős bekarcolt vonal fut körbe, melyhez a fültőnél és a füllel szemben levő kis bütyök mentén függőlegesen bekarcolt vonalkötegek csatlakoznak (55. kép 7). A minta kiegészítéseként ún. szálló madár minta található a hason. Összetettebb a 19. gödörben talált bögre mintázata: a hason négyszer ismétlődő rombuszhoz csatlakozó V vonalból álló alapmintát függőleges sávminta választja el; az alapminta a vállon is megismétlődik (27. kép 1). A díszített bögrék-korsók csoportjához sorolhatjuk a B szelvény 50-80 cm között talált nagyobb korsó karcolt és beböködött pontsorral díszített oldal- és alj töredékét (18. kép 4-5). A karcolt vonalas, mésszel kitöltött, főként geometrikus elemekből építkező, ritka, de jellemző díszítési rendszer már a Duna menti korai nagyrévi (Ökörhalom-fázis) bikónikus fazekakon megjelenik (ÚjdombÓvár — BÓNA 1963. Pl. VIII. 14a; Dunaföldvár-Kálvária — SZABÓ 1992. XXXVlii. t. 1, 4). Fokozatosan változó mintakincsének továbbélését egészen a Nagyrév-Kulcs-fázis, majd a kö42 A késő nagyrévi korszak kalcsi temetőjében az egy fülű bögrék nyúltabb, íveltebb formája található meg (pl. 27. sír: BÓNA I960, 8, Pl. II). 43 A nagyrév-zsidóhalmi temető teljes anyaga még közöletlen, anyagából válogatás ismert (CSÁNYI 1992, 84-87, Abb. 48-52). 44 Schreiber Rózsa összesen 30, összetett díszítésű edényt elemez a Nagyrév- és Perjámos-kultúrák köréből (SCHREIBER 1984). Ld. továbbá: GIRIC 1971, Gr. 40, 95, 110, 282, 286!