A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)
KULCSÁR Gabriella: Múzeumi Füzetek – Csongrád 2 (1999). Szerk.: Lőrinczy G.
KÖNYVISMERTETÉS Múzeumi Füzetek - Csongrád2 (1999). Szerk.: Lőrinczy G. Csongrád 1999, 120 nyomtatott oldal, 22 rajzos tábla, 4 fotótábla Az ezredforduló felé közeledve, több mint 100 esztendő régészeti kutatásainak eredményeire támaszkodva, Csongrád megye őskori történetéből mutat be szemelvényeket a Múzeumi Füzetek — Csongrád második kötete. Trogmayer Ottó a kötetet ajánló szavaiban fogalmazza meg a régészeti irodalom egy nagy dilemmáját, miszerint egy-egy ilyen, szűkebb területi egységre koncentráló, összefoglaló kötet feladata mennyiben a szakmának szóló összegzés és mennyiben jelenthet az érdeklődő nagyközönség számára tartalmas és egyben izgalmas olvasmányt. A kötet szerzői és szerkesztője figyelemreméltóan oldották meg ezt a feladatot. Csongrád város történetét a paleolitikumtól a kelta időszakig feldolgozó szerzőpáros, H. SIMON Katalin és HORVÁTH László András dolgozatát — Csongrád város története (a kezdetektől a vaskor végéig) —• és így az ahhoz kapcsolódó anyaggyűjtést 1989 márciusában zárta le. Ebből fakadóan a munka adatai és következtetései az 1980-as évek kutatási állapotát tükrözik, és ezt a szakolvasónak sem szabad figyelmen kívül hagynia. A munka gerincét a Kárpát-medence alföldi területeit érintő régészeti-történeti eseményvonal megrajzolása jelenti. Ehhez a vezérfonalhoz illesztve és tágabb összefüggéseiben értelmezve találhatjuk meg a Csongrád város területén és annak szűkebb vidékén előkerült szórványleletek, a terepbejárások során megfigyelt és a feltárásokból ismert lelőhelyek rövid leírását. Ezek jelentősége és intenzitása koronként meglehetősen változó képet mutat: leletanyaga és lelőhelyeinek száma alapján kiemelkedik a sorból a rézkor-bronzkor időszaka. A térséget érintő összefoglaló munka elkészítését tovább nehezítette az a tény, hogy a régi ásatási anyagok dokumentációjának értelmezése nem mindig egyértelmű, illetve az újabb ásatások és terepbejárások csak részben publikált eredményeit csupán említés szintjén lehetett felhasználni. Érthető módon a munka nem vállalkozhatott Csongrád város őskori topográfiájának teljes megrajzolására, a terepbejárási és egyéb közöletlen leletek átfogó közlésére. De pl. egy-egy térkép segítségével a hivatkozott adatok tovább gyarapíthatták volna ismereteinket. A tíz évvel ezelőtti kutatási állapothoz képest meg kell említenünk néhány változást. így például az újabb ' 4 C-es adatok alapján a relatív kronológiai dátumok használata módosult, ami egy, a 90-es évek végén megjelenő cikkben feltétlenül pontosításra szorul (pl. a Baden-kultúra esetében az i. e. 2100-2000 dátum helyett i. e. 3600-2800 közötti időszakra vannak adatok). Továbbá ugyancsak megváltozott a kutatás véleménye a középső bronzkor végi egyeki kultúra megítélésének esetében is. A kora bronzkori fejezethez kapcsolódóan mutat be a szerzőpáros egy közöletlen feltárásból származó bögrét Csongrád-Kettőshalom, Bárdos-tanya lelőhelyről (19, 5. kép 4). Ez az ún. csóri típusú bögrék körébe tartozó darab azonban nem sorolható a kora bronzkor időszakához. Ugyanez a meghatározás egy hasonló, Ószentivánról származó bögre első közlésekor korábban már szintén megjelent a kutatásban (HORVÁTH, F.: Contributions to the Early and Middle Bronze Age of southern Alföld. MFMÉ 1982/83-1 (1985) 56, Pl. 1.1). Mindkét lelet esetében a középső bronzkor ún. kései mészbetétes - proto-szeremlei időszakának meghatározó leletével állunk szemben, s a fenti leletek a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájával való kapcsolatok bizonyítékaiként értékelhetőek (ld. még erről P. FISCHL K. - KISS V. - KULCSÁR G.: Kora és középső bronzkori település Baks-Homokbánya (Csongrád megye) lelőhelyen című, e kötetben megjelenő tanulmányát!). A kis tanulmány nagy érdeme, hogy számos új leletanyagra hívja fel a figyelmet, rávilágít a kisebb régiók kutatásában rejlő lehetőségekre és ezzel a szakértő helytörténetírás legjobb hagyományaihoz csatlakozik. Csongrád megye közigazgatási határai egyben egy sajátos természetföldrajzi régiót foglalnak magukba: a Tisza, Maros és a Körös folyók völgyének találkozásánál fekvő területet. Ez a térség a történelem folyamán végig fontos összekötő és elválasztó szerepet töltött be az Alföld déli területeinek életében. E szerep bronzkori vetületének régészeti-történeti modellbe illesztett megfogalmazására vállalkozott V. SZABÓ Gábor. Mint dolgozatának címe is jelzi —A bronzkor Csongrád megyében (Történeti vázlat a készülő régészeti állandó kiállítás kapcsán) — egy Csongrád megyében készülő állandó régészeti kiállításhoz kapcsolódó áttekintő történeti vázlatot tart kezében az olvasó. A munka jelentősége azonban túlmutat mindezen. Rövid, lényegretörő tájföldrajzi és kutatástörténeti bevezető után a tanulmány számba veszi a vidék bronzkori történetéről, kultúráiról eddig tudottakat és azokat a korábbiakhoz képest több ponton módosított rendszerbe állítva, új leletekkel kiegészítve foglalja össze. Ennek fő vonulatát a térség földrajzi fekvéséből fakadó összetett kulturális kép felvázolása jelenti. Az egykori, egymás mellett élő régészeti kultúrák egymásba fonódó történetének nyomon követése nem egyszerű feladat. A kutatásban mai napig jelenlevő bizonytalanságok ellenére a szerző meggyőző érvekkel veti fel a Tisza menti proto-Nagyrév időszak létét, és összegzi a Pitvaros-Perjámos- és Nagyrév-csoportok, illetve a Vatya- és késő Perjámos-közösségek közötti kapcsolatok hagyományos régészeti kategóriákkal nem mindig leírható rendszerét. Az érdeklődő olvasótól különösen a koszideri korszak - halomsíros időszak összetett